Képző elérhetőségei: E-mail:, WEB:, Telefon: +36 (30) 586-32-29 Üdvözlettel: "IOSZIA" Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény. FELNŐTTKÉPZÉS
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
A kettős kereszt a Horthy-korszakban a kereszténység és a nemzeti érzések kifejezésére utalt. Érdekes, hogy a modern, mai korban is vannak pártok, akik ezt a szimbólumot használják, nem feltétlenül az Apostoli Királyság jelképeként értelmezik, hanem összefüggésbe hozzák a rovásírással is, amivel az eddigiektől teljesen eltérő, új hagyományt is teremtenek. "A történelem feladata a hagyományok tiszteletben tartása, helyes értelmezése, nem új dolgokkal való felruházás" – vélekedett Horváth Gábor egyháztörténész, aki előadásban arra mutatott rá, a kettős kereszt eredetileg Jeruzsálem jelképe. Csakhogy 14. századra ez a jelentés már teljesen kiveszett, hiszen keresztes háborúkat ebben az időben már nem vezettek a Szentföldre. E szimbólum egy idő után megszokottá vált és az állam szimbóluma lett, az uralkodó szimbóluma, mely az állam jelképe is lett egyben. Már az is érdekes, hogy a kettős kereszt szimbólumként fenn tudott maradni. Ezt elsősorban annak köszönhető, hogy felruházták nemzeti tartalommal is.
Mint kifejtette, ilyen hatalmi jelképe a bizánci császárnak nem volt. Véleménye szerint a történelem-tudomány hibázott, amikor ezt a szakirodalomban ma már tényként kezelt információt feltétel nélkül elfogadta. Érdekességként megemlítette, hogy a tőlünk délebbre élő nemzetek – a szerbek, a bolgárok, örmények – szintén használják a kettős keresztet, Jeruzsálem szimbóluma is a kettős kereszt, de államszimbólummá csak Magyarországon és Szlovákiában vált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kettős kereszt eredeti jelentése Krisztus győzelme a gonosz fölött. Ezért használták Bizáncban, a keresztes háborúk során a Szentföldért való harcokban. Így terjedt el Európában, hogy a keresztény Európát ennek a jelnek, ennek a szimbólumnak a segítségével megvédhessék az uralkodók a tatároktól, később a törököktől. "In hoc signo vinces", azaz "E jelben győzni fogsz" – ez a jelentéstartalma a korai kettős kereszt ábrázolásoknak, mert kifejezte az uralkodók abbéli szándékát, hogy felszabadítsák a muzulmánok hatalma alól Jeruzsálemet.
Írásjelek, A magyar tipográfiában nem használt jelek, valamint az elterjedtebb idegen vagy köznyelvi elnevezések zárójelben vannak megadva. pont. kérdőjel? ( ¿) felkiáltójel! ( ¡) vessző, pontosvessző; kettőspont: három pont … (... ) aposztróf (hiányjel) ' (') idézőjelek " " » « (" ") zárójelek () [] {} 〈 〉 nagykötő‑, gondolat‑ és párbeszédjel – ( —) kötőjel ‐ (- ‑) szóközök További írásjelek csillagjel * jegyzetjel ¹ stb. keresztjel † ‡ paragrafusjel § hullámvonal (tilde) ~ ismétlésjel ″ fordíts! jel ˙ /. et jel & kukac ( at jel) @ Számokkal használt írásjelek összeadás jele + kivonás jele − szorzás ⋅ v. × v. * osztás: v. / v. ÷ egyenlőségjel = fokjel ° perc- ′ és mp-jel ″ százalékjel% vö. ‰ ‱ számjel (kettős kereszt) # és < > ± ^ √ ≈ stb. Pénznemjelek általános pénznemjel ¤ euró € font £ dollár $ stb. Egyéb tipográfiai jelek aláhúzásjel _ álló vonal (virgula) | ¦ bekezdésjel ¶ díszpont (bullet) • középső pont (interpunct) · fordított törtvonal \ háztető ^ Diakritikus jelek éles, tompa és kúpos ékezet, hacsek, tréma, tilde, karika, horog, áthúzás stb.
Az általában halmokon álló kettős /apostoli/ kereszt mintegy hétszáz éve része a magyar címertörténetnek. Valódi jelentéstartalma ősibb néphagyományokat idéz. Szent István királyunk pénzein és más korai magyar érmeken, ékszereken jellegzetes kettős keresztek jelennek meg. /pl. hazatéréskori halántékkorongok/ Az éremképek középpontjában napot szimbolizáló nagyobb kereszt látható. E napkereszt fölé kisebb keresztet helyeztek, ez a napos tövű világfa a kettős kereszt eredeti értelmének ismeretét jelzi. A téli napfordulónak, a nap újjászületésének, a termékeny és gazdag korszak eljövetelébe vetett hitnek jelvénye ez. Politikai szimbólumként a kettős kereszt azt jelképezi, hogy a középkori magyar királyság nem egyszerű, közönséges királyság volt, hanem főkirályság, a többi fölé emelt, megszentelt ország. A magyar királyságot már Károly Róbert idejében "az országok királynőjének" tisztelték Európában. Teljes fényében Nagy Lajos, Zsigmond, majd Hunyadi Mátyás korában bontakozott ki, míg tragikus hanyatlásnak indulva el nem bukott a mohácsi vérmezőn.
Az állítmányok párhuzamos szerkezetet alkotnak, és tisztán kapcsolatos viszony van közöttük (nincs például időrendiség): Nem tudta eldönteni, hogy iskolába menjen vagy otthon maradjon. Ha két állítmány közös bővítménye a második állítmány után szerepel, nem tesszük ki a vesszőt, még ha van is saját bővítményük: Zoli nagyon komolyan fogta fel és kitűnően oldotta meg a feladatot. Fakultatív a vesszőhasználat az alábbi esetekben: Ha két állítmánynak saját bővítménye is van, közös bővítményük azonban az első állítmány előtt szerepel: Attila könyvborítókat tervezett(, ) és illusztrált képekkel. Ha két állítmánynak saját bővítménye is van, közös bővítményük azonban a második állítmány után szerepel, és ez a bővítmény alany: Összevissza repkedtek(, ) és fülsiketítően csiviteltek a madarak. Ha az állítmányoknak saját alanyuk van, de közös bővítménnyel is rendelkeznek: A tanár feladta(, ) és a tanulók megírták a házi feladatot. (Az OH. 324–326. oldala alapján)
A karaktertáblákban ISO/IEC 8859-2: a közép-európai betűket és írásjeleket tartalmazó szabvány ASCII és 852-es kódlap m v sz A vessző (, ) az írásjelek egyike, (a szóköz mellett) az elkülönítés legelterjedtebb eszköze. Formáját tekintve alsó helyzetű rövid vonal, melynek alakja betűtípustól függően lehet egyenes, dőlt, illetve kitöltött fejű kis 9-est formázhat (,,, ). A Unicode és az ASCII karakterkészletben kódja a 44; saját billentyűjével érhető el. Számos nyelvben a görög komma (κόμμα) szó származékával utalnak rá, amely eredetileg levágott részt, rövid tagmondatot jelent. Tipográfiai szempontból mindig tapad az előtte álló betűhöz vagy más írásjelhez (tehát nem állhat előtte szóköz), utána viszont mindig szóközt kell tenni (a tizedesvessző esetét kivéve). Ha az előtte álló szó vagy zárójel kurzív, a vessző is kurzív helyzetű lesz. Mellékjelként előfordul a románban ( ș ț), valamint a lettben ( ģ ķ ļ ņ). Alakilag hasonló hozzá a cedilla ( ¸) és a pontosvessző (;). A felső helyzetű jelek közül megfelel az aposztrófnak ( ' '), valamint hasonló a cseh és szlovák nyelv módosított hacsek jeléhez ( ď ť ľ).