világháborút követően a kastélyt államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig. Forgatás - Károlyi-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. A kastély sorsa azonos a magyarországi hasonló épületekével. A sok funkció- és kezelőváltás nem használt az épületnek. 1995-től a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) elkészítette az épület és környezetének állagmegóvási programját. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő' kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja A kulturális funkciók kiegészítésére és azok "eltartása" érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.
A kastélyt mutató XIX. századi fényképfelvételeken persze nemcsak ezt, hanem a pompás berendezést is látni: a könyvtári szekrényeket, a remek bútorokat, a festményeket, akárcsak a gróf messze földön híres kőzetgyűjteményének tárlóit. Mindebből mára alig maradt valami. Buda Attila, Károlyi István életrajzírója két oszlopot mutat az egyik földszinti teremben. Egy régi képről azonosíthatók ugyan, de a környezetük mára alaposan megváltozott. Nagyhuta | Kőkapu Vadászkastély. A padlót például fekete-fehér mettlachi fedi körülöttük. Tulajdonképpen csak az úgynevezett márványterem maradt közel olyan, mint régen. Itt látható a régi díszítőfestés, az intarziás parkettát is helyreállították valamikor a hatvanas években - éles a kontraszt az itteni elegancia és a kastély többi termének puritán megjelenése között. A fóti Károlyi-kastély története persze akár sablonosnak is mondható. A második világháború vége felé a család elhagyta az épületet, amelybe aztán frontkórház költözött. Az elhagyatottság hónapjai alatt a berendezésnek lába kelt, a hozzáértők még ma is csak kutatják, mi került a család kincsei közül a hazai közgyűjteményekbe.
Az épület története a 15. századig nyúlik vissza, a nagykárolyi birtok első írásos említései pedig a 14. századból származnak. Az oklevelekben 1335-ben szerepel először a Károly nevű település, majd egyre többször említik a Károlyiak birtokai között. A nagykárolyi első épület egy a forrásokban domus lapideaként említett kőház, amelyet Károlyi Lancz László emeltetett 1482-ben. Múzeum - Károlyi-Kastély - Museum.hu. A török veszély miatt Károlyi Mihály 1592-ben vizesárokkal és lőrésekkel ellátott bástyákkal vette körül. Fiai tovább erősítették az épületet, így 1666-ra már igazi erősség lett belőle. A veszély múltával Károlyi József 1792-ben Joseph Bitthauser tervei alapján kezdi el a vár átépítését. A védőfalat lebontják, a vársáncot betömik, és 1793 telén tető alá kerül az angol park övezte új kastély. A XIX században jön az újabb átalakítás, amikor Károlyi István a Loire-menti kastélyok mintájára alakítja át az épületet. Meinig Arthur tervező, 1893-1896 között alakítja ki a rendkívül mozgalmas összhatást biztosító, héttornyos, bástyás, erkélyes, árokkal körülvett lovagvárat.
A fentebbiek mellett vázák, piperetárgyak és textilek díszítették a grófnő szalonját. A gróf egykori úri szobájában sajnos ma semmi nem utal egykori díszes kialakítására. Az épületen több helyen is látható a Károlyi címer, a jobb lábának karmaiban szívet tartó karvaly. A kastélyban ma múzeum és kultúrház működik. Az épületet park övezi, mely szintén a 19. században nyerte el mai formáját, az angolkertek jellemző példáját követve. Saját tapasztalataink Itt még sajnos nem jártunk. Megtekintések száma: 112
Az idegenvezetés, melynek időtartama egy óra, létszámtól függetlenül indul. Kastélylátogatási időpontok: 10:30; 11:30; 13:00; 14:00; 15:00; 16:00 nyári időszakban 17:00 is. Csoportok számára (10 fő felett) előzetes időpontfoglalás szükséges! Botanikai séta: Az indulás helyszíne és időpontja: a Károlyi-kastély recepciója, 14:00 óra. A séta időtartama: kb. 2 óra. Figyelem, a séták időjárástól függetlenül indulnak! A férőhelyek korlátozott száma miatt részvétel kizárólag előzetes regisztrációval lehetséges. Árak: A kastélylátogatás árai: Teljesárú jegy (magyar vagy idegen nyelven): 2000 Ft Kedvezményes jegy (magyar vagy idegen nyelven) - diák, nyugdíjas: 1000 Ft Kedvezményes jegy (magyar vagy idegen nyelven) - felnőtt csoport 10 fő felett: 1500 Ft Teljesárú (felnőtt) jegy: 1 800 Ft; kastélylátogatással 2 500 Ft Diák, nyugdíjas, csoportjegy 10 fő fölött: 1 200 Ft/fő; kastélylátogatással 2 000 Ft/fő Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Karácsonyi ének 2019 - YouTube
A Karácsonyi éneknek erénye, hogy ezen gondolatisága miatt ki tud bújni a "karácsonyi film/mese/sorozat" skatulyából, mondandója szélesebb skálán mozog annál, minthogy szezonális legyen. Mindezen túl persze (és épp ezeken a szintén radikális logikákon keresztül is) hangsúlyos marad a központi karakter kritikai értéke. Ennek több nagyon kifejező részlete is van. Közülük néhány, hogy pl. Scrooge először egy befagyott ablakon keresztül tekint a nézőre és a világra, a városra, így első ízben a befogadó is csak úgy láthatja az arcát, mintha valami nem is teljesen emberi dologgal szembesülne, maximum valamivel, ami az emberre emlékeztet – Murphy sorozata első benyomásként egy torz arcként tárja elénk a karaktert, mintha rögtön azt a kérdést akarná kisajtolni: ember ez? De összevethető az utca elevensége az iroda sivárságával is, vagy akár gondolhatunk arra, hogy Scrooge irodája noha kietlen, otthoni közege még annál is zordabb és üresebb, hiszen a karrier embere, számára a munkahely inkább egyenlő az otthonnal.
Februárban a Kolibri színházban angol nyelvű színházi előadáson vettünk részt. A Richard Challoner Theatre Company, a több mint 20 éves hagyományt folytatva, idén A Christmas Carol (Karácsonyi ének) című produkcióját hozta el Budapestre. A tavalyi nagy sikerű Frankenstein előadás után a londoni Richard Challoner Középiskola színtársulata ezúttal Charles Dickens klasszikusának újszerű feldolgozását mutatta be, Neil Zoladkiewicz rendezésében. A Karácsonyi ének Szenteste játszódik a viktoriánus Londonban. Ebenezer Scrooge nyomorult ember, akit csak a pénz érdekel, és nem törődik senkivel. Karácsony éjszakáján meglátogatja elhunyt társa, Jacob Marley szelleme, akit három másik szellemalak követ. A kísértetek visszarepítik Scrooge-ot a múltba, és megmutatják neki, milyen sors vár rá, ha nem változtat a viselkedésén. All-focus All-focus
Itt élőként meguntam, hogy a nemtörődömség, a belenyugvás, és a magas fokú igénytelenség szinte állandó lakója lett a telepnek. A városnak vannak kötelezettségei, melyek ugyan pénzbe kerülnek, de az itt élők fizetnek érte, hogy ne ússzanak a levélben, ne szipózzanak a gázcsapból, és a játszótéren ne csövesest játsszanak a gyermekek. Természetesen az itt élőknek is vannak feladataik! Nekik is ügyelni kell a környezetükre, az életterükre. Jézuska! Kérlek gyújtsd meg az értelem lángját az érintettek elméjében, és mutasd meg nekik, hogy a FIGYELEM menőbb, mint a trehányság!
Az egyik, hogy egy milliószor újra és újra megjelenített mű belépett annak a kifejezési formának a címkéje alá (sorozat), amelyikre jelenleg nem az újrafeldolgozások jellemzők. A másik pedig, hogy bár a történelmi kort figyelembe véve a 19. században járunk, az új adaptáció világképe és Scrooge figurája Guy Pearce megszemélyesítésével nagyon is mai archetípus. Az alkotók egyébként elegáns módját választották a korszerűsítésnek, finom hangsúlyváltást alkalmaztak: ezúttal nem az a lényeg, hogy Scrooge karaktere mit képvisel, hanem hogy mi motiválja annak képviseletére. A kultikus karakter, ami/aki ma már inkább szimbólum és toposz, Murphy sorozatában azt az embert jeleníti meg, aki annyira szélsőségesen racionális és egydimenziós, hogy egyszerűen nem tud áldozatot hozni másokért, mert az igazán fontos dolgokat észre sem veszi. Hiába húz hasznot a társadalomból, idegen attól és emiatt önmagától is. Emberi kapcsolatait, a világgal való viszonyát a karrier konvencióin keresztül képes csak értelmezni, és számára, ha e konvencióban valami vagy valaki nem nyer értelmet, az univerzálisan is jelentéktelennek nyilvánul.
Ötletes megoldás volt, hogy a jelen karácsonyának szelleme egy Scrooge számára ismerős ember személyében jelent meg, a jövő karácsonyának szelleméről pedig kiderült, miért nem beszél (ha ez a könyvet olvasóknak mind egyértelmű volt rajtam kívül, akkor én kérek elnézést, de nekem nem esett le). Dickens elbeszélésében a főszereplő magatartása egyik szélsőségből a másikba váltott át, különösebb átmenetek nélkül: Marley szellemének felbukkanásakor viszonylag hamar elhitt neki mindent, a szellemek által mutatott emlékek, látomások is azonnal hatottak rá, holott elvileg egy rettentően zsémbes férfiról volt szó, s ezt a hibát szépen kijavította a sorozat. Scrooge eleinte heves ellenállást tanúsított, elég kelletlenül tartott csak a múlt szellemével, s nagyon sokáig mondogatta magának, hogy csupán álmodik, de idő kellett ahhoz is, hogy igazán meghassák a látottak, hogy rádöbbenjen, mi a pontos üzenetük az emlékképeknek, a látomásoknak. A Scrooge-ban végbement változás végpontja itt is kissé túlzás volt, bár valamilyen szinten lehet az átéltek miatti izgalomnak betudni a viselkedését.