Reduktív Borkészítés

Az Éhezők Viadala A Kiválasztott 1 Rész
Az oxigént széndioxiddal kiszorítják a tartályból. Ezután az erjedés magában a zárt szőlő bogyóban kezdődik meg. Az oxigén kizárása fontos az oxidáció, ecetesedés megakadályozása végett. Fehérborok készítése. A kipréselt lét (a préselést annyira kell erősen végezni, hogy a magok ne roppanjanak meg, mert keserű ízt adnak a borba) hordókba töltik ott fejeződik be az erjedés, kotyogóval, illetve utóerjesztő akonával (ha nem ment teljesen végbe a kádban). Amennyiben hagyományos hordókba töltik a bort, testesebb nedű készíthető, míg ha rozsdamentes acéltartályokba töltik, gyümölcsösebb borokat készíthetnek (ezek a reduktív borok). A vörösbor készítésnél is helye van az új technológiáknak, az utóbbi néhány évtizedben jelent meg az új borok kategóriája ami azt jelenti Magyarországon például Szent Márton ünnepére november 11-ére a pincészetek jelentős része már palackozott új vörös borokkal jelentkezik, természetesen a fehér és rozé borok mellett. Itt szintén helye van a reduktív technológiának, különösen az irányított erjesztésnek.
  1. Fehérborok készítése

Fehérborok Készítése

Olvasmányosan nyújt bepillantást A Mi Erdőnk rejtekébe, szakszerű ismertetőkkel, tanácsokkal, túraajánlatokkal segít fölfedezni annak értékeit. Állattenyésztés A professzionális állattenyésztők lapja Elsősorban a professzionálisan működő nagy gazdaságok állattenyésztőinek, felsővezetőinek nyújt magas színvonalon információkat. Tájékozódhatnak a legújabb kutatási eredményekről, az új nagyüzemi tenyésztési, termelési rendszerekről, az élenjáró cégek input anyag ajánlatairól, azok alkalmazási feltételeiről, lehetőségeiről. Állattenyésztés

Vörösborok erjesztése A vörösborokat általában kékszőlő ből készítik, ugyanakkor vannak olyan borvidék ek, ahol hagyományosan fehérszőlőt is tesznek hozzá az erjesztésnél. Fontos, hogy a kékszőlőt hibátlan állapotban, rothadásmentesen szedjék le, mivel nagy hatással lehet a színére és ízére. A klasszikus feldolgozás során kocsány talanítják, majd zúzzák. A létrejött masszát, ami tartalmazza a héjat és a magokat is, egy kádba öntik, ahol az erjedés végre fog menni. Vörösbor esetében az erjedés 20 foknál indul be, és 35 fok körül pedig leáll, így elengedhetetlen a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése. A hőmérséklet szabályozása történhet az erjesztőkád köré vezetett tömlőkben áramló víz hőmérsékletének szabályozásával. Az erjesztőkádban a vörösbor felszínen létrejön egy vastag masszaréteg, amely szőlőhúsból és héjból áll. A lé ebből fogja kinyerni a színt, és a cél minél több szín kinyerése, ezért a legáltalánosabb eljárás szerint a bort kiszivattyúzzák a masszaréteg alól, majd visszaengedik és átfolyatják a masszán.