Teszt következtetés: Ezt tudnia kell Canon EOS 2000D: Most 24 megapixeles Autofókusz: Gyors, de kevés mérési pont Canon EOS 2000D: Nem video szakember Csak három képkocka másodpercenként Canon EOS 2000D: a kitartás rendben van Könnyű használat Teszt következtetés: Ezt tudnia kell Nagyobb felbontás kezdőknek: a 24 megapixeles érzékelőnek köszönhetően a Canon EOS 2000D részletes képeket mutat, amelyek igazán jól néznek ki még nagy méretben nyomtatva is. A kicsi Canon nagyon könnyen használható és érzékeny - pillanatképek készítésére jó. Sorozatban azonban nem szakítja el a fákat: másodpercenként három képkocka nem elegendő a sportfotósnak. A videó nem az EOS 2000D erőssége - csak Full HD formátumban rögzít (1920x1080 pixel). per Kiváló képminőség Gyors autofókusz Nagyon könnyű használni Ellenjavallatok Lassabb gyártási sebesség Videó csak HD minőségben A szerkesztő tesztjegyzete 2. 5 kielégítő értékelések Értékeld most Nagyon könnyen használható és olcsó: A Canon 1000-es sorozatának tükörreflexes fényképezőgépei elsősorban kezdőknek szólnak.
Az EOS 2000D a kontrasztméréssel fókuszál - rendben van csendes témák esetén, de túlságosan béna a sport- és akciófotókhoz. Fotópályázat: Az Arany Fotó 2018 Lásd a legszebb képeket most! Canon EOS 2000D: Nem video szakember Ha olcsó Canonnal szeretne filmezni, akkor jobb, ha átnéz egy Canon EOS M50 rendszerkamerát. Videókat rögzít 4K-ban, a Canon EOS 2000D, ezzel szemben csak a maximális Full HD felbontásban (1920x1080 pixel), 30 képkocka / másodperc sebességgel. Ez inkább az alkalmi filmkészítőkre vonatkozik, mint a videó rajongókra. A videók minősége mérsékelt más ilyen érzékelő méretű kamerákhoz, például az EOS M50. Például a sötét területeken csak néhány fényerő létezik. Ezenkívül a fényképezőgépnek sok időbe telik a fényerő módosítása, amikor a fény megváltozik. Igazi műfaj: Az EOS 2000D nem automatikusan állítja be a videók élességét, hanem csak akkor, amikor a videográfus megnyomja az exponáló gombot. Az EOS 2000D vakuja automatikusan automatikusan kikapcsol (automatikusan jelzi a programtárcsát).
Canon EOS 2000D menürendszer - YouTube
1/4000 mp záridő automatikus témamód választás program automatika, rekesz- és zársebesség előválasztás, valamint teljes manuális üzemmódok Full HD MPEG-4 AVC/H. 264 videofelvétel (1080/30p) pentatükrös kereső, 0, 8×-es nagyítással, és 95%-os lefedettséggel 3″-os, 3:2 oldalarányú LCD monitor, 920 ezer képpont felbontással beépített vaku vakupapucs rendszervakuk számára SD/SDHC/SDXC memóriakártya foglalat lítium-ion akkumulátor (LP-E10) beépített Wi-Fi és NFC adapterek, képáttöltés vezeték nélkül, illetve távvezérlés okos eszközről USB2. 0 és micro HDMI kimenetek, távvezérlő bemenet magyar menünyelv A részletes műszaki paramétereket természetesen továbbra is a fényképezőgép aktualizált adatlapja tartalmazza, amelyet érdemes a cikk tovább olvasása előtt áttanulmányozni.
Talán voltak az előadásban olyan megoldások, amik némileg soknak hatottak, és végeredményben azok inkább csak elvontak az előadásból, mint hozzátettek, de ezek is inkább csak részletkérdések voltak, az előadás egészét nem borították. Ilyen volt például a Szögi lányok karakterértelmezésének néhány eleme, a neonszínben villogó, táncoló agyonrugdosós sportcipők, és Borbély Szilárd begörgése a sírba. Ezek inkább kínos, zavarbaejtő dolognak hatottak, semmint előadásépítő elemeknek. Az előadás három pontról indul el, hogy végül találkozzon: az első Borbély Szilárd szüleinek a halálának, és az író feldolgozási gyászmunkájának a vonala. Ez a feldolgozatlan gyász, a személyes tragédia vonala. Az olaszliszkai tragédia és a tárgyalás megidézése a második vonal. Ez a társadalmi vonal. És az olaszliszkai zsidótemető emlékének a kutatása a haramdik, filozófiai vonal. Ennek a három vonalnak, síknak a metszési pontja pedig az: az áldozati és a hétköznapi társadalmi szerepek nem különülnek el egymástól.
Próbálom nagyon átgondoltan összeírni a véleményemet a Katona József Színház egyik legújabb darabjáról. Azért, mert ez a darab egyáltalán nem kikapcsolódás, sokkal inkább bekapcsolódás. Az egyik kritikában azt írták, hogy az évad legfontosabb darabja: egyetértek. Szerintem mindenkinek legalább egyszer meg kellene néznie, és nem azért mondom ezt, mert tetszett, hanem azért, mert már rég láttam ennyire jól sikerült alkotást, ami egy nagyon is aktuális, a társadalom egészét érintő problémára próbálja felhívni a figyelmet. Teszi mindezt közhelyektől és demagóg gondolatoktól mentesen. "Hazugságok vesznek körül bennünket, a lényeget eltakarja a sok beszéd, s nekünk kisembereknek csak a cirkuszt szánták a hatalmasok. Egymásra uszítanak mindenkit: a gyűlölet korunk vezére. " A darab alapjául szolgáló drámát Borbély Szilárd írta, akinek a szülei rablótámadás áldozatai lettek: édesanyját brutálisan meggyilkolták, édesapját megnyomorították. A nyomozás természetesen eredménytelenül zárult, voltaképpen azt is mondhatnánk: nem is volt nyomozás.
Péntek este mutatják be a Katona József Színházban Az olaszliszkai című darabot Máté Gábor rendezésében. A rendező nem először nyúl romákat érintő témához, a 2010-ben a rasszista gyilkosságsorozatot dolgozta fel a Cigányokban. A rendezővel a Roma Sajtóközpont szerzője, Drubina Kamilla beszélgetett. Miért éppen most vitte színpadra a darabot? Közrejátszott ebben, hogy közeleg a lincselés évfordulója, vagy az író tavalyi halála? Őszintén szólva, az évforduló eszembe sem jutott. Éppen amikor meghalt, kezdtem el dolgozni Borbély Szilárd Nincstelenek című regényén egy csoporttal a Színművészeti Egyetemen, elindult tehát egyfajta folyamat, ami színházcsinálás szempontjából érdekelt. Tegnap telefonált egy újságíró, hogy ennek kapcsán szeretne velem beszélgetni, akkor tudatosult csak. De ahogy az írót, engem sem igazából maga a tragédia fogott meg, hanem inkább a mögötte levő országos problémák. Egy olyan darabot kerestem, ami a mai magyarországi állapotokról szól. A romák elleni sorozatgyilkosságokról szóló Cigányok kapcsán egy interjúban azt mondta, hogy talán kifogásolható benne, hogy a valós eseményeket követően hamar színpadra került.
Ahogy a darabbeli bölcs rabbi is mondja: miért ne lehetne, hogy minden vitatkozó félnek igaza van? Mégis úgy tűnik, hogy ez a már-már egyetemes világmagyarázat túl nagy, túlságosan megfoghatatlan gondolatmonstrum. Borbély Szilárd szövege hemzseg az olyan ezerszer hallott közhelyektől az ország állapotával kapcsolatban, amelyek olyannyira elkoptak, hogy az ember nem húzza fel miattuk a szemöldökét sem, ha ezeregyedszer is ugyanazt hallja. ("Beszarás, hogy a tévében / mi a hír, ki vonaglik az esti adásban, / miféle alakok lepik a képernyőt el, / miközben országunk lerohad…" Vagy: ebben az országban "nem lehet becsülettel élni, / csak, ha csalsz, ha lopsz, ha átvered / a másikat…") Kit érdekel a nagyfater csulája! Fotó: János – Origo Ráadásul a mondanivalót sokszor túlzottan didaktikusan fogalmazza meg a szerző. Az emlékezéspolitikáról szóló érveket például egyszerűen úgy ütközteti, hogy a temetőt kereső férfi ilyeneket mond: "Az emlékezet egy nép legnagyobb kincse. " Mire a bunkó, tahó helybéli közli vele, hogy "Kit érdekel a nagyfater csulája!
Cziegler Balázs díszlete vertikálisan kétszintes, horizontálisan három (és távolról idézi az antik színházi formát): egy medenceszerű mélyedésben a történések, felettük-körülöttük a kommentárok; a színpad hátsó falán pedig egy vetítővásznon hol Olaszliszka képei, hol egy börtönből írott levél. Nekünk, a közönségnek kell összefogni a látványt, és benne az előadást. Mert a szálak széttartanak. Máté Gábor rendezésében ugyan egy erőteljes forma próbálja összefogni őket; ez a forma azonban maga is töredezett. A, mondjuk így, vezető szálat, a tanár történetét fentről kísérik a sokkal szélesebb tematikájú "kórus-kommentárok", amelyek a bulvársajtótól az emlékezet hatalmán át a zsigeri gyűlöletig sok mindenről szólnak; azzal azonban, hogy stilizált-koreografált mozgások, olykor szinte karikírozottan ritmizált beszéd környezik őket, ráadásul a stilizációt, az elemelést hangsúlyozza a látvány és a zene is, egyfajta szertartás-színház jelleget kap, amelyet rendre lebontanak a teljesen más stílusú egyéb jelenetek.
Borbély költészete nagyon közel áll hozzá, egy színművészetis osztállyal már korábban is elővették a szövegeit: Annyira megrázott az ő sorsa, és annak összefonódása a műveivel, hogy mindenképp színre akartam vinni tőle valamit. " A darab és az író sorsa közti párhuzamok meg is jelennek majd a színpadon: az előadásba bekerültek ugyanis vendégszövegek, ahol Borbély a szülei haláláról vagy épp a saját depressziójáról ír. A Katona igazgatója, Máté Gábor rendezi a darabot Fotó: Szabó Gábor - Origo Máté már a megjelenéskor is szívesen megrendezte volna Az olaszliszkai- t, de akkor épp a cigánygyilkosságokról csinált egy előadást. Nem bánja, hogy így alakult, mert szerinte mára sokkal árnyaltabb és bonyolultabb lett a darab. "Nemcsak a lincselés maga és Szögi Lajos története hangsúlyos benne, hanem a dráma teljes mélysége látszik. A hely szelleme, a zsidóság problémája, a cigányság ottani nyomora, és a mai magyarországi intolerancia is annyira felerősödött az utóbbi években, hogy úgy érzem, minderről beszélnünk kell a színházban is" – mondta.