Csendélet "két házas ember kétségbeeséséről, bűntudatáról és kísértéséről szól, akik találkoznak, szerelmesek, házasságtörést követnek el, majd örökre elválnak". Ban ben A New York Times, Brigitte Weeks mondta ezt Hidak James A. Michener írásaihoz hasonló módon a "középkorú, világfáradt emberekhez" fordult, bár több szexualitást tartalmaz, mint Michener könyvei. Madison megye hídjai több összehasonlítást kapott Erich Segaléval Szerelmi történet (1970) cselekményéért és prózájáért. Mert Guruló kő, Peter Travers elmondta, hogy Waller prózája Walt Whitman munkájának mintájára készült, de inkább üdvözlőkártyára hasonlított. Travers is ezt mondta Hidak a "nagy romantikus csapatok" hagyományán belül létezik, mint Pat Conroy Az árapály hercege (1986). A New York Times Magazine hasonlónak találta a novella prózáját Jonathan Livingston Sirály (1970) Richard Bach. A független 's Nicolette Jones a novellát a Mills & Boon által kiadott könyvekre emlékeztette, Owen Gleiberman pedig inkább egy anekdotához, mint egy szokásos elbeszéléshez.
Kovács_Heni >! 2019. február 23., 14:08 A könyv háromnegyedéig biztos voltam benne, hogy ez egy meseszépen megírt, romantikus történetbe ágyazott útkeresős regény, de az utolsó oldalakon valahogy túl dagályossá váltak az érzelmek. Romantikus epekedés harminc év távlatából egy olyan pasi után, akit a női főszereplő mindössze néhány napig ismert, na persze. Robert és Franceska életkora miatt kicsit nehezemre esett beleélni magam a regénybe (nézzétek el nekem, még csak a huszas éveimben járok, így a filmes borítókon szereplő őszülő pasiról véletlenül sem a romantika jutott eszembe), de a tetszetősen gördülékeny stílus mindenért kárpótolt. Azt mondják, a Madison megye hídjai lektűr, és mint tudjuk, ennek a jelzőnek van némi pejoratív felhangja a klasszikus szépirodalommal szemben, én viszont azon a véleményen vagyok, hogy inkább írjon valaki egy jó hangulatú lektűrt, mint unalmas és sótlan, de igazi szépirodalmat. A szépirodalmiság önmagában nem elég, főleg, ha ilyen regények állnak vele szemben.
A röpke négy nap alatt szenvedélyes szerelem bontakozott ki közte és az olasz származású, tanár végzettségű Francesca között, amit az asszony naplójában le is írt. Soha többet nem találkoztak. A farmerfeleség egy ügyvéd leveléből értesült később Robert haláláról, akinek a hamvait végakarata szerint Madison megye Roseman hídjának közelében szórták szét. Annak, aki most ismerkedik a történettel, azt javasoljuk, mindenképp a regénnyel kezdje. Noha kevesebb hangsúlyt fektet a szerelmi titok továbbélésére a soron következő generációban, árnyaltabb, részletezőbb képet fest a két főszereplő múltbeli történetéről. Meryl Streep magával ragadó játéka a filmben nem igazi szerelemként jeleníti meg a nő és a férfi közötti szenvedélyes köteléket. Nem érzékeljük, Robertnek mennyivel több ez a négy nap az utazásai során megszokott kalandos csábításoknál. Még akkor sem, ha Francesca inspirálja őt a munkájában. A világtól elzártan élő asszonynak többet jelent: úgy kapaszkodik belé, mintha elmulasztott fiatalságát kellene pótolnia.
A férfi olyasmit képes adni neki, amit az egyszerű, ám becsületes férjétől soha nem kapott meg – odafigyel rá, virágot szed neki, segít a konyhában, költészetről beszélget vele, új életre kelti a testét, és még az érzéseire is kíváncsi. Mi más lenne ez Francescának, mint a szerelem illúziója? A könyv ennél sokkal tárgyilagosabb, a történet szárazabb dokumentuma, ahol azonban mégis sokkal valódibb mélységekig jut, és hihetőbben ábrázolódik ki ez a szerelem. Amikor egy nő úgy dönt, hogy férjhez megy – filozofál Francesca -, végérvényesen lezárja az életét, de bizonyos szempontból el is kezdi. Döntések sora tükrözi, hogy mit kezdünk majd egy házassággal, de a döntések mindig belőlünk fakadnak, akár jónak, akár tévedésnek bizonyulnak. Az olvasóban ott motoszkál: az érzés Frencesca és Robert között csak ott és akkor, azzal a múlttal és abból a magányból születhetett meg. Olvasás közben pedig előtör az igazi kérdés: ha a nő Robertet választotta volna, mi maradna ebből az érzésből? Robert James Waller 1939-ben született Iowában.
Ha tesztelnéd a könnycsatornáidat, akkor nézd meg az 1995–ben készült filmet, amelynek nem csak a főszerepét vállalta magára Clint Eastwood, hanem a rendezői székbe is ő ült. Általában egy könyvet nagyon drasztikusan meg kell nyesegetni, hogy beleférjen a cselekmény egy másfél-két órás filmbe. A szív hídjai (ezt a címet kapta a keresztségben ugye a filmváltozat) esetében az a fura helyzet állt elő, hogy néhány új motívummal, apró részlettel kellett kiegészíteni a történetet. Azért ebből már sejthető, hogy nem egy furmányos sztoriról van szó. (Francesca, a negyvenpluszos háziasszony egy hét békés magányhoz jut, mikor családja elutazik egy vásárra. A vidéki kisvárosba téved Robert, aki fotós, és azért jön, hogy hidakat fényképezzen, de közben inkább egymásba szeretnek a nővel. ) Az egyik problémám, hogy az író valószínűleg kitűzte célként, már pedig magvas gondolatokat is elrejt a 184 oldalnyi szépelgésben. Ja, elrejtette. Alig találtam meg. Megemlíti, hogy Robert, a főhős vándor életmódja miatt úgy tekint magára, mintha egy zsákutca lenne az evolúcióban.
(Egyszer a porosz fővezér száz arany vérdíjat tűzött ki fejére; a hétéves háború után a Felvidéken, majd Szatmárban, Galíciában állomásozott ezredével; s tudjuk:... Tovább Tartalom Julow Viktor: Gvadányi József 5 Egy falusi nótáriusnak budai utazása 73 Rontó Pál 203 Jegyzetek 375 Állapotfotók A védőborító kissé foltos, szakadozott. A borító belső oldalán ex-libris ragasztott címke található. Állapotfotók A védőborító enyhén foltos. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára. Gvadányi József Szállítási költség Készleten Példány állapota: jó Kiadás éve: 1957 Nyelv: magyar Oldalak száma: 222 Nem tudtam, hogy mit mond, és mi az Austriga, Mondám ma nints Péntek, nem kell nékem tsiga, Iffiú nevetve mondá: az Austriga, Jó Uram, tengeri állat; és nem tsiga. Ha úgy vagyon hozzál; hozott egy tányérral, Tzitront is hozott ő, mert eszik tzitronnal, Rá nézvén nem tudtam, mint bánnyak én azzal, Késsel nyúljak hozzá, avagy tsak marokkal.
Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása ("Magyar Jövő" Ifjúsági Irodalmi R. -T., 1924) - melyet önnön maga abban esett viszontagságaival együtt az elaludt vérű magyar szívek felserkentésére és mulatságára e versekbe foglalt Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Gróf Gvadányi József az olasz Guadagni-családból 1725-ben született, 40 évig katonáskodott s harcolt Mária Terézia szolgálatában. Mint lovas generális vonult nyugalomba. A... Tovább Gróf Gvadányi József az olasz Guadagni-családból 1725-ben született, 40 évig katonáskodott s harcolt Mária Terézia szolgálatában. A magyar érzés és a magyar viselet lelkes bajnoka volt. Ezt a célt szolgálja a Falusi Nótárius is. Főhősében, Zajtay István uramban megteremtette a nemzeti érzéstől áthatott, konzervatív magyar ember típusát. Gvadányinak ezt a munkáját Gaal József bohózatban dolgozta föl. Nála a peleskei nótárius nevetséges alakká lett.
Ajánlja ismerőseinek is! Sorozatcím: A magyar jövő Toldy könyvtára 4. Kiadó: Magyar Jövő Ifjúsági Irodalmi Részvénytársaság Kiadás éve: 1922 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Arany János Nyomda R. T. Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 68 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 10. 00cm, Magasság: 14. 00cm Súly: 0. 10kg Kategória: Gróf Gvadányi József - Egy falusi nótáriusnak budai utazása Gróf Gvadányi József Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Kiadás éve: 1978 1 300 Ft 650 Ft akár 40% Gvadányi József és Fazekas Mihály válogatott művei Kiadás éve: 1995 Antikvár könyvek 600 Ft-tól Kiadás éve: 1904 Antikvár könyvek 500 Ft-tól akár 60% Tevan nyomda és kiadó 1913-1943.
Katonatiszti pályafutása (Mária Terézia hadjárataiban való részvétele, francia fogsága, későbbi portyázásai) nemcsak kalandos sorsára, vakmerő bátorságára vall, hanem írói munkásságának is fő élményforrása. (Egyszer a porosz fővezér száz arany vérdíjat tűzött ki fejére; a hétéves háború után a Felvidéken, majd Szatmárban, Galíciában állomásozott ezredével; s tudjuk:... Tovább Írói karrierje hatvanadik évén túl kezdődött, bár diákkorában kitűnt már az antik időmértékes verselés ötletes alkalmazásával. (Egyszer a porosz fővezér száz arany vérdíjat tűzött ki fejére; a hétéves háború után a Felvidéken, majd Szatmárban, Galíciában állomásozott ezredével; s tudjuk: az ősz generális is mély rokonszenvvel kezelte beosztottjait. ) Nyugalomba vonulása után Szakolcán telepedett meg; megyegyűlésekre járt, kertészkedett, hegedült, műveltségét gyarapította, és "unaloműzésből0 írt, fordított. Mint aki a régi, mozdulatlan világból felejtődött itt, bár több tekintetben, szándékán kívül is, az újnak nyitott utat az irodalomban.
Éppen nem kívánom azt tulajdonommá tenni; mert a min feljebb mondanám: Én Poéta soha sem vóltam. De azt is ellenben kéntelenítettem meg vallani, hogy az ékes versek olvasásában eleitől fogva nagyon gyönyörködtem, és ez is lészen a leg főbb oka, hogy ezen munkát jó Barátom által küldötte hozzám. Termékadatok Cím: Egy falusi nótáriusnak budai utazása [antikvár] Kötés: Fűzött kemény papírkötés ISBN: 9632708474 Méret: 100 mm x 180 mm