A másik sík színesen és mozgalmasan megjelenített, a fantáziát megmozgató környezettel és valószerűtlen eseményekkel zajlik. A mű szereplőnek élete is kettős, rendelkeznek egy polgári foglalkozással, máskor pedig fantáziaszerű világban csodás történetek láncolata zajlik körülöttük. Ebben a mesevilágban az amúgy csetlő-botló, esetlen Anzelmus daliás ifjúvá válik, aki erős, ügyes és sikeres. A csodavilág Lindhorst levéltáros házában tárul fel előtte, aki valójában a szalamandrák fejedelme. Anzelmus beleszeret az előtte zöld kígyócska formájában mutatkozó Serpentinába, aki végig segíti Lindhorst házában rá bízott feladataiban. A főszereplő sorsát követve a kisregény fokozatosan megy át a kézzel fogható realitásból a teljes álomvilágba. Kalandok és próbák során végül a főhős elnyeri Lindhorst lányának kezét és vele a költészet és a szépség mesebeli birodalmát, Atlantiszt. Övé lehet az arany virágcserép és szerelmével felhőtlen boldogságban élhet. Hoffmann előszeretettel írt meséket és novellákat, amelyeket a kortárs zeneszerzők rendre felhasználtak.
Ha ismerjük a 17-18. század filozófiai és tudományos elgondolásait, a mágia és alkímia mint titkos tanok előretörését, a misztériumvallások kultuszának föltámadását, a szabadőművesek titkos társaságainak még titkosabb beavatási szertartásait, és a céljaikat, akkor nem olyan nagy ördöngösség megfejteni Hoffmann allegóriáját. Itt vannak a beszélő nevek. Szalamandra? És a névhez kapcsolódó jelenségek: tűz, könyvtár, titkos írások, kígyók, bodza, hársfa, liliom, bolygók számlálása, sárkány, madár és majom alakjai, amivé átváltozik, a megszólítása: évoé, ami Dionüszosz misztériumbéli szólítása. Phosphorosról nem is beszélve… Itt nálunk gyufát jelent, mint hétköznapi fogalom. De valaha a Vénusz bolygó egyik istene volt, és a görög név Lucifer nevének szinonímája. Akivel küzd, a marharépa-banya, talán kemény diónak bizonyulna, ha nem volna varázslatos réztükre, meg nem varázsolna előszeretettel keresztútnál éjjel. Szegény Hekaté, ábrázolták már szebbnek is. Szent Anzelmusz pedig a skolasztikus teológia megalapítója, aki először gondolta úgy, hogy a hithez nincs szükség egyházra, pusztán tanulás és gondolkodás útján el lehet jutni istenhez.
Vezetés során előfordulhatnak váratlan események is, mikor az algoritmusnak döntést kell hoznia. Önvezető járműveknél is alkalmaznak képfelsimerő technológiát, akárcsak a gyógyászatban. Végül, de nem utolsó sorban megemlíteném a Netlife Robotics fő tevékenységét is, a voicebotok fejlesztését. A voicebot tulajdonképpen élőszóban irányítható chatbot. Ennek hátterében a beszédértés és -szintézis áll. Kiegészülhet képfelismeréssel, robotikával is. Ez a rendszer olyan helyen alkalmazható, ahol nagy számban kell rutin kérdéseket megválaszolni. Világszerte egyre inkább terjed az ehhez hasonló megoldások száma. Északi szomszédunknál már használnak egy Pepper robotot a Tatra bankban. Hazánban a Supershop kezdte el alkalmazni az általunk fejlesztett Super Pepper nevű rendszert. Természetesen, mint minden újdonság, a mesterséges intelligencia is okoz némi félelmet. Sokan tartanak attól, hogy a robotok majd elveszik a munkánkat. Erre legjobb ellenérv a géprombolások kora, mikor a gépek elkezdték forradalmasítani a textilipart.
A szabályok alapján előfordulhat, hogy a kapott jeleket át kell másolnia egy másik papírra, keresnie kell hozzá egyet a rendelkezésre álló cetlik közül és visszaküldeni azt a szoba nyílásán keresztül. Ha a szabálykönyv megfelelően megírt, akkor a külső résztvevő számára úgy tűnhet, hogy egy kínaiul beszélő emberrel kommunikál a cetliken keresztül. Holott a szobában lévő egyén semmit nem ért a fogadott és küldött jelekből, ő kizárólag a szabályokat követi. A kísérlet rávilágít arra, hogy egy algoritmus által futatott gép még nem feltétlen tekinthető intelligensek csak azért, mert képes kommunikációt imitálni. Erős AI A gyenge mesterséges intelligenciával szemben az erős AI kategóriába azokat az alkalmazásokat sorolják, amik nem csak imitálni képesek az emberi viselkedést, hanem már saját kognitív képességekkel rendelkeznek. Vagyis ezek azok a technológiák, amelyek képesek emberi beavatkozás nélküli tanulásra, adaptációra, problémák megoldásra és kommunikációra. Napjainkban az erős mesterséges intelligencia sokkal inkább egy elméleti fogalom, mintsem egy létező jelenség.
Mesterséges intelligencia tudástárat jelentetett meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Digitális transzformáció technológiai kérdései – Digitális lábnyomaink, mesterséges intelligencia, ipari IoT című tanulmánykötetet a BME Villamosmérnöki és Informatikai (BME VIK), valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) oktatói írták az MNB és a BME közötti együttműködés keretében. A kötet a technológiai kérdések társadalmi és üzleti vonatkozásait is vizsgálja, kitér a gépi tanulási modellek etikus használatának kérdéseire, a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatására a pénzügyi folyamatokra. Az MNB és a BME 2019 őszén kötött stratégiai együttműködési szerződést, amelynek nyomán szerteágazó műhelymunka zajlik a Műegyetemen a két szervezet szakértői részvételével. Az idén három kutatóműhelyben – a Digitalizáció, Mesterséges Intelligencia és Adatkorszak, valamint a Zöld Pénzügyek, a Zöld Gazdaság és Felsőoktatási Innováció – folytatja a közös programokat a jegybank és az egyetem.