Nagyon szépen megkérlek SOS. válaszolj nekem ha tudsz segíteni nagyon szépen megköszönném! Üdvözlöm a kedves családodat. Várom a válaszodat mert PÉNTEKIG KELL DöNTENEM MERT MINT A MUNKAHELYEM NÉV SZERINT MEGSZÜNIK! MOST VAGY SOHA JELIGÉRE! Én azt tanácsoltam, hogy egyenlőre ne mondjon fel és semmit se írjon alá. Szerintem a feladat növekedést és a fizetés csökkenést a munkáltatónak is el kell fogadnia. Ha meg felmondanak neki, akkor végkielégítés is jár. A védett kor közelében van és valamikor a munkaügyi központ is másként kezelte a nyugdíj előtt állókat. Aki tud ezekről valamit, kérem segítsen!! Köszönettel: viktorred 2012. 24. 14:01 Olvass vissza, a választ megtalálod, még lapoznod sem kell! Felmondás védett korú munkavállalónak - Adózóna.hu. agiszen1 2012. 13:08 Tisztelt Fórum! 1956. 01. 15-én születtem, 1974. 01 óta folyamatosan dolgozom, (3év gyest kivéve). 2014. -ben lesz 40 éves munkaviszonyom. Védett korban vagyok-e2012-ben? Tehát a kérdésem, hogy a nőknél is 62év -5év a védett kor? vagy a 40év munkaviszony -5 év? Köszönettel:szen56 pazs 2012.
Az emelt összegű végkielégítés Az Mt. Nyugdíj Előtti Védett Kor. a végkielégítés mértékét a védett korú munkavállaló munkaviszonyának munkáltató által történő felmondása esetén megemeli. A végkielégítés általános mértéke a) legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi, b) legalább 5 év munkaviszony esetén kéthavi, c) legalább 10 év munkaviszony esetén háromhavi, d) legalább 15 év munkaviszony esetén négyhavi, e) legalább 20 év munkaviszony esetén öthavi, f) legalább 25 év munkaviszony esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítés általános mértéke védett korú munkavállaló esetén a következő ódon emelkedik: b) legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi, c) legalább 10 év munkaviszony esetén kéthavi, d) legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi, e) legalább 20 év munkaviszony esetén háromhavi, f) legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével k. Érdemes megemlíteni, hogy a védett korú munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel, illetve azonnali hatályú felmondással is megszüntethető az általános szabályok szerint.
A Munka törvénykönyve a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók érdekeit is szem előtt tartja, jól szabályozott formában foglalkozik az úgynevezett védett korú munkavállalókkal is. E heti cikkükben ezeket az alapszabályokat vizsgáljuk meg. Védett korú munkavállaló az a személy, akinek a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra munkavállalóként. Az öregségi nyugdíjkorhatárt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény határozza meg, tehát az öregségi nyugdíjkorhatár ez alapján a következőképpen alakul annak, aki: január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 1953-ban született, a betöltött 63. életév, 1954-ben született, a 63. nap, 1955-ben született, a betöltött 64. életév, 1956-ban született, a 64. nap, 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. Nyugdíj előtti védett kor kor. életév. A törvény nem tesz különbséget férfiak és nők öregségi nyugdíjkorhatára között, azonban az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül jogosult az öregségi nyugdíjra (ellenben a 40 év előtti 5 évben nem számítanak védett korú munkavállalónak).
Amennyiben a vevő az ingatlanügyi hatóság felé nyilatkozik az erre rendszeresített nyomtatványon, hogy valamilyen illetékkedvezmény illeti meg, ez is továbbítódik az adóhatóság felé, így az illeték mértéke kedvezőbben alakul majd. Ingatlan eladás utáni adózás - tudnivalók - Török Dávid. Az adóhatóság a vevő által közölt és az ingatlanügyi hatóság által továbbított adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összegét, melynek késedelmi pótlék nélküli befizetésére 30 nap áll rendelkezésre. Ingatlan eladása esetén az eladó által (esetlegesen) fizetendő adó Fontos tudni, hogy csakis abban az esetben szükséges az eladónak adót fizetnie az eladott ingatlannal összefüggésben, ha abból jövedelme keletkezett. Vagyis ha valaki vásárolt valamikor 15 millió forintért egy ingatlant, és azt évekkel később csupán 13 millió forintért sikerült eladnia, akkor semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak. Ha viszont az előbb említett 15 milliós lakást később 25 millió forintért adta el (amely a budapesti belvárosban nem ritka eset), akkor a nyereségből, vagyis a 25 millió forint és a 15 millió forint közötti különbözetből, vagyis a 10 millió forint összegű jövedelem után már személyi jövedelemadót kell fizetni 2020-ban.
Azaz a megszerzés évét követő ötödik évtől nem keletkezik adófizetési kötelezettségünk bármennyiért is értékesítettük a lakásunkat. Ki kell hangsúlyozni, hogy a törvény megszerzés időpontjának a lakás adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásának napját, tehát nem a lakás adásvételi szerződés aláírásának napját tekinti! Így például lényeges, hogy egy lakás adásvételi szerződést a felek adott év december utolsó napjaiban írnak alá, de az csak a következő év elején kerül a földhivatalhoz benyújtásra, úgy a megszerzés éve már a következő év lesz, amely így jelentősen megnöveli az adómentes értékesítéshez szükséges időtartamot. Így néz ki a gyakorlatban Egy példán keresztül szemléltetnénk is, hogyan néz ki az ingatlan eladás utáni adó. 2020. évben 30 millió forintért vásároltunk egy lakást (amellyel kapcsolatos ingatlan adásvételi szerződést a földhivatal 2020. Ingatlan eladás utáni adózás 2019-ben -. novemberében befogadott). A vásárlást követően 1. 200. 000, - forint illetéket megfizettünk. 2021-ben 3 millió forintért felújítjuk a vásárolt lakást, majd 2023. évben 40 millió forintért értékesítjük ingatlanközvetítő útján, aki ezért 1.
Szerző Mirkó Anna
különbözete. Költségnek számít az ingatlan megszerzésére fordított összeg: vásárlás útján szerzett ingatlan esetén az adásvételi szerződésben szereplő összeg, örökléssel vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén az az összeg, amelyet az illeték megállapításánál figyelembe vettek, ha az öröklés illetékmentes volt, akkor a hagyatéki leltárban szereplő összeg, ha az ajándékozás illetékmentes volt, akkor a bevétel 75%-a. A szerzéssel összefüggő egyéb kiadás például az ügyvédi, közjegyzői díj, illetve a vagyonszerzési illeték. Költségként a számlával igazolt értéknövelő beruházásokat (pl. nyílászáró csere) is el lehet számolni. Az adóalap csökkenése az ingatlan vásárlását követően Az adó alapjának kiszámításához tehát a bevételből ki kell vonni az elszámolható költségeket. A szerzés évében és az azt követő évben az adó alapja a bevétel és a költségek különbözetének 100%-a, a szerzést követő 2. évben 90%-a, a 3. évben 60%-a, a 4. évben 30%-a. Ingatlant adtunk el, új ingatlant vettünk, mennyi a fizetendő illeték ebben az esetben? - ProfitLine.hu. A szerzést követő 5. évben már akkor sem kell adót fizetni, ha drágábban sikerül eladni az ingatlant, mint amennyiért szerezték, tehát például a 2016-ban vagy azelőtt vásárolt ingatlan eladása esetén 2021-ben már nem kell adót fizetni.
Örökölt lakás eladása utáni adózás Öröklés esetén az adó megállapításánál az eladási ár a hagyatéki leltárban szereplő összeggel csökkenthető. Amennyiben a hagyatéki eljárás során megállapított értéken, vagy az alatt kerül értékesítésre az ingatlan, akkor nem keletkezik jövedelem, így adót sem kell fizetni. Ha viszont magasabb áron talál gazdára az örökölt lakás, akkor a megszerzés utáni első két évben a különbözet után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. A következő években ez a fenti táblázatban is szereplő mértékek szerint fokozatosan csökken 90, 60, majd 30%-ra, az 5. évtől pedig már adómentesen értékesíthető. Örökség esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja. Egyéb adómentes ügyletek Amennyiben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásáig saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzésére fordítja, akkor a bevallott adót nem kell megfizetnie.