"…Érniük kell a dolgoknak, hogy érthetőbbek legyenek. Vagy még helyesebben, a dolgok várnak, míg az emberek megértése hozzájuk fejlődik" – írta a 160 éve született Rippl-Rónai József festő, grafikus, iparművész, a posztimpresszionizmus legkiemelkedőbb magyar képviselője. Fülep Lajos szerint: "Rippl volt az egyetlen, aki friss, eleven vért hozott a magyar piktúrába, s idehaza ő egy személyben minden volt, ő volt a magyar piktúrának Cézanne-ja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni, még Vuillard, Bonnard stb. Rippl-Rónai József életéhez, alkotásaikhoz kapcsolódó fotók. is. Ő egymaga volt a reakció az akadémiával és Nagybányával szemben, ő maga jelentette nálunk azt az arisztokratikus mozgalmat, amely a naturalizmus hűhója mellett csendben a legnagyobb meglepetéseket készítette elő. " 1861. május 23-án született Kaposváron Rippl-Rónai József hét gyermek közül legidősebb volt a családban. Szülei "igazi kenyérkereső életre" szántak. Gyógyszerészoklevelet szerzett, de hamarosan Zichy Ödön gróf gyermekeinek házitanítója lett.
Ödön ekkor lett a Kaposvárhoz közeli Somodor-Aszaló állomásfőnöke, az "Aszalói főnök" – ahogy több kiállítási katalógusban is olvashatjuk. Ekkor készül a legtöbb arckép róla, ekkoriban tölt el Rippl-Rónai és élettársa, Lazarine több hónapot az állomásfőnök szolgálati lakásában vendégeskedve, és ekkor költözik haza a művész hosszú párizsi évek után szülőföldjére, Kaposvárra. Ödön nemcsak szerető fivér, hanem értő műbarát is volt. Rippl Rónai József - Koller Galéria. Rippl-Rónai szinte első komoly gyűjtője, a bátyjával kapcsolatos publikációk, cikkek szorgos összegereblyézője, s természetesen Rippl segítője a kiállítások rendezésében, a képek keretezésében, a családi ügyek intézésében. Az ő nevéhez, pontosabban a Somogy megyére hagyományozott értékes műgyűjteményéhez fűződik a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum megalapítása is. Ödönről több tucat portré készült a kisebb krokiktól kezdve a Fővárosi Képtár tulajdonában lévő lenyűgöző kettős portréig (Lajos és Ödön öcsém). Jóllehet Rippl-Rónai Józsefről szinte évente jelenik meg egy-egy fontosabb publikáció, könyv, az újabb szakirodalom eddig még nem próbálta számba venni, tipologizálni az Ödön-portrék sorozatát.
A most erősen színes képeimen annyira szembeötlő kontúrvonalak tehát megvannak már a 'fekete' képeken is, s hogy rajtuk nem mindig oly szembeötlőek, annak egyszerű oka az, hogy azokat nagyobb sötét területek természetszerűen eltakarják. Nem a rajz fogyatékosságai tehát ezek, aminőket bennük némelyek kerestek, hanem egyszerűen a metódus természetes folyományai. Ebből a sorozatból valók a Durand-Ruelnél társaságom tagjainak műveivel együtt kiállított képeim. A kiállítók közt Maurice Denis, Vuillard, Valloton, Bonnard, Ranson, Serusier, Besnard, Filinger, X. Rippl rnai józsef . Roussel, Rysselberghe, Cross, Signac, Luce, Rochefaucauld és más festők és Minne belga szobrász szerepeltek. Maillol még nem tartozott a társaságban. A kiállítást a kritika jól fogadta, s a többiek színes képei között feltűntek az én 'feketéim', melyek közül például Geoffroy, a Concourt-akadémia tagja, különösen a 'Kis-korcsmám' sok butéliás-üvegét dicsérte ritkított betűkkel az újságjában, ugyanazt, melyet később itthon persze a legélesebben lekritizáltak.
A magyar művészetben példátlan közönségsiker, képvásárlási láz vette kezdetét. A fővárosi művészkörök vezéralakja lett, s az újként megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre (A MIÉNK) is tagjává választotta. Bérelt egy műtermet Budán és a Műhely nevű iparművészeti vállalkozás szervezésébe kezdett. 1908-ban vásárolta meg Kaposvár szélén az un. Római villát, ahol élt és alkotott. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Rippl-rónai józsef művei. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak jellemzőek. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy nagyon dekoratív sajátos stílust, amit "kukoricás"-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. (Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható. ) Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.
Az 1906-os Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításának már nagy sikere volt. Ez időtől többnyire Kaposvár mellett, az ún. Róma-villában dolgozott. Ott festette pointillista-szecessziós képeit. Ezt a korszakát a vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelrakásokról "kukoricás"-nak nevezte el. A kornak fő műve az Apám én Piacsek bácsi vörösbor mellett (Magyar Nemzeti Galéria). 1912-ben készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, a Nyugat mozgalmában. Ady barátja volt. 1914-ben Párizsban a I. Rippl-Rónai József 1861 - 1927. világháború kitörésekor internálták, csak 1915 februárban tért haza. Az internálásban készített rajzait 1915-ben az Ernst Múzeum mutatta be. A háború után alkotta nagy erejű íróportréit (Móricz, Babits, Szabó Lőrinc stb. ), 1926-ban a Uffizibe került Önarcképe. Emlékezései 1911-ben és 1957-ben jelentek meg.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a vonatkozó előírásoknak megfelelően pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői munkakörének betöltésére. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Az ügyvezető igazgató a színházat egyszemélyi felelős vezetőként irányítja. Az ügyvezető igazgatói munkakör betöltésével járó feladatok: A színház vállalja, hogy Pécs városában megvalósítja a színházalapítással kapcsolatos elképzeléseit, fenntartja, megszilárdítja és kiterjeszti a városban már eddig kialakult színházi életet, kultúrát. A színház vállalja, hogy megfelel a legmagasabb szakmai minőség követelményeknek, folyamatosan gondoskodik arról, hogy a színház társulatához tartozó művészek szakmai fejlődése biztosított legyen. Biztosítja a szakmai műhelymunka feltételeit, művészeti koncepciójában, évadtervében, szereposztási gyakorlatában a társulati működéshez, a művészek fejlődéséhez szükséges követelményeket érvényre juttatja. Társulatépítési koncepciójában hangsúlyosan érvényesíti a fiatal, pályakezdő művészek pályára lépésével és szakmai fejlődésével kapcsolatos ágazati érdekeket.
Színházunk hangtechnikáját az ARTON berendezései egészítik ki - Színpadtechnika ------------------------ Az évad előadásai és a honlapon található összes produkció ------------------------ - SMS küldés - Parkolási lehetőség ------------------------ - Pécsi Szabadtéri Játékok - Pécsi Horvát Színház - Bóbita Bábszínház - Pécsi Harmadik Színház Hírlevelünk, színházunk honlapja és a Jegypénztárunknál LCD TV-n látható prezentáció APPLE (Macintosh) gépeken készül. Turisztikai információk Pécs Titkárság 7621 Pécs, Perczel u. 17. Tel: 72/ 512-660, 512-671 Szervezési iroda 7621 Pécs, Perczel u. Tel: 72/ 512-675, 211-965 Tel/Fax: 72/ 512-669 © Pécsi Nemzeti Színház Minden jog fenntartva. Az oldalak tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.
A színház megnyitójára 1895. október 5. -én került sor, fényes keretek között, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a fantasztikus eseményt, a lakosság ujjongott. A társulat e jeles alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mellyel kirobbanó sikert aratott. Az életveszélyessé vált Pécsi Nemzeti Színház 1986. június 5. -én zárta be kapuit. Az épület egészét érintő felújítás 1991 júniusáig tartott. Ennek során az épület teljesen megújult. A több szín megjelenítésére kiválóan alkalmas forgószínpad, a színdaraboknál a művészi hatás fokozására is alkalmazható 4 részben süllyedő zenekari árok, azonkívül az új fény-, hang- és videorendszer, s a klimatizált nézőtér már mind-mind a modern kor és természetesen a nézők igényeit hivatott estéről estére szolgálni. 2011. nyarán az épület ismét felújításra került. A munkálatok magukba foglalták az erkély megerősítését, kicserélték a teljesen elkorrodált tartókonzolokat. Visszahelyezték és részben újragyártatták az erkély díszítőelemeit.
Pécs város közgyűlése felállított egy Színügyi Bizottságot, melynek feladata a színház építési telkének kijelölése volt, s választásuk a jelenlegi Színház térre esett, ahol abban az időben katonai csapatkórház állt. Ebben az időszakban kb. 1840-től épültek fel a város fontos intézményei, hivatalai, köz- és magáncélú lakóépületei, s Pécs mai arculatát zömében az akkor zajló építkezések következtében nyerte el. A Színügyi Bizottság elnökének az akkori polgármestert, Aidinger Jánost választották, aki megszavaztatta a megyei pótadó kivetését a színház költségeinek fedezésére. 1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Fellner-Helmer építészpárossal a közgyűlés által megszavazott 10 000 Ft-tal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.
Előadó-művészet) Legnagyobb cégek Pécs településen Forgalom trend Adózás előtti eredmény trend Létszám trend 8. 37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
Pécs város közgyűlése felállított egy Színügyi Bizottságot, melynek feladata a színház építési telkének kijelölése volt, s választásuk a jelenlegi Színház térre esett, ahol abban az időben katonai csapatkórház állt. Ebben az időszakban kb. 1840-től épültek fel a város fontos intézményei, hivatalai, köz- és magáncélú lakóépületei, s Pécs mai arculatát zömében az akkor zajló építkezések következtében nyerte el. A Színügyi Bizottság elnökének az akkori polgármestert, Aidinger Jánost választották, aki megszavaztatta a megyei pótadó kivetését a színház költségeinek fedezésére. 1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal a közgyűlés által megszavazott 10. 000, - Ft-tal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.