Index – Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete, 1861-1945 – Galéria 2019. 12. 04. Index Ajánlóképek Fotó: Ariton
Újlipótváros Budapest építészetileg legeklektikusabb városrésze, azonban ennek ellenére lakóövezeti utcái egységes atmoszférát árasztanak. A II. Lipót magyar királyról elnevezett Lipótváros egykori külterülete nem büszkélkedhet történelmi múlttal, de annál jelentősebb az építészeti öröksége a múlt század első feléből. A Duna fontos szerepet töltött be fejlődésében: a XVIII. századtól a nyersanyag- és készáru-kereskedelmével a terület különböző etnikumok találkozóhelyévé vált. Az első jelentősebb építtetők a mai Újlipótváros területén a XIX. század eleji vállalkozó pesti polgárság tagjai voltak. Bolla Zoltán - Újlipótváros építészete 1861–1945. Ullmann dohányraktárával és Tüköry serfőzdéjével a majdani Pozsonyi úti ipari-üzemi építészet alapjait rakták le. A Magyarországon megkésetten jelentkező első ipari forradalom már itt érte el tetőpontját az 1860-as, 1870-es években a terület gőzmalmaival és gépgyártásával. Ebben az időben hazánk Európa legnagyobb lisztexportőre volt, fejlett őrlési technológiájával a tengerentúlra is termelt. A Váci út mentén jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gyárövezete és Budapest első nagyobb erőművei is.
Aztán városnéző túrákat szervezett a stílus bemutatására, végül készített egy fantasztikus letölthető könyvet, amelynek az első kötete félévvel később meg is jelent nyomtatásban, majd rá egy évre a második rész is. Ezután még előrukkolt egy városnéző zsebkönyvvel is. Egyszóval, mindent bemutatott, amit be lehetett hazai art deco ügyben. Sokat köszönhet neki a stílus: az, hogy ma Magyarországon ilyen ismert és népszerű, nagyrészt az ő munkájának az eredménye is. Szóval, amikor megtudtam, hogy új könyvvel rukkol elő, nagyon kíváncsi voltam (és kicsit féltem is persze), hogy mit lehet még kifacsarni ebből a témából. Ám igazi meglepetés volt ez a kötet, ugyanis a szerző elkalandozott a kitaposott ösvényről. No jó, az art deco természetesen Újlipótvárosban is jelen van, de egyáltalán nem ez a környék meghatározó stílusa. Így aztán Bolla a tőle megszokott alapossággal, rengeteg kutatással, és részletességgel most nagyrészt valami egészen mást mutat be, mint eddig. Ebben segítségére volt Kiss Attila, akinek a historizmus és az új historizmus a területe.
A Ciszjordánia megszállásának 46 éve alkalmából készült jelentésében a B'Celem izraeli emberi jogi szervezet azt veti Izrael szemére, hogy "de facto bekebelezte a C övezetet, azaz az ellenőrzése alatt lévő palesztin területek 60 százalékát, és olyan feltételeket teremtett, amelyek tartósítják ezt a helyzetet, és befolyással vannak az övezet végleges jogállására". A szervezet emlékeztet, hogy ebben az övezetben a palesztinok számára tilos vagy erősen korlátozott az építkezés és a fejlesztés. Palesztinok a kitalált new life. "Ugyanakkor Izrael a nemzetközi joggal ellentétesen arra biztatja a saját polgárait, hogy telepedjenek le Ciszjordániában", "a C övezet jelentős részeit bérbe adva és bőséges vízkészleteket biztosítva a telepek számára" áll a jelentésben. Zeev Elkin külügyminiszter-helyettes szerdán megismételte: Izrael nem hajlandó az 1967 előtti határok alapján tárgyalni. Ez a közvélemény óhaja is: a megkérdezettek 67 százaléka támogatja ugyan a zsidó és a palesztin állam közötti területmegosztást, de elutasítja az 1967 előtti határok alapul vételét az önálló palesztin állam határainak kijelölésekor.
A kutatók szerint a szokás Dél-Franciaországban alakult ki, s a népszerű vallásos ponyvairodalom révén került a Kárpát-medencébe. Volt olyan adománygyűjtő játék is, az ún. bölcsőske, amelyben leányok vettek részt, és aminek több változatát is lejegyezték. A bölcsőben fekvő kis Jézus figuráját a Máriát alakító gyermek a térdén tartotta, majd körbehordozták és a család minden tagja megcsókolta, majd az ajándékot a bölcsőbe tették. Erdélyben és Észak-Magyarországon a karácsonyi köszöntés vagy kántálás szokása élt: a kántálók az adományok reményében sorra járták a házakat, énekkel és verssel köszöntötték a házaigazdát. Eredménytelen tárgyalások: nincs béke Izrael és a palesztinok közt | Alfahír. Ha bebocsátást nyertek, akkor karácsonyi dalokat énekeltek. A műsor elhangzása után, amelyben rendszeresen szerepelt a Csordapásztorok vagy a Mennyből az angyal, élelmiszert, esetleg pénzt kaptak. Az éjféli misétől a kitalált ünnepig A karácsony legszebb pillanata december 24-e estéje, amikor a család meggyújtja a karácsonyfa gyertyáit, a családtagok megajándékozzák egymást, majd együtt elfogyasztják az ünnepi vacsorát.
Jószívűség, nagylelkűség: ez a két tulajdonság alakul ki Scrooge-ban, és Dickens is ezt a két jellemvonást tartotta követendőnek – így meggazdagodni se nagyon tudott az ünnepi szellemjárásból. Egyes kultúrtörténészek szerint a ma ismert karácsony voltaképp a viktoriánus kor "terméke ", s megünneplése a tömegkultúrának köszönhetően vált világszerte szokássá. Palesztinok a kitalált nép vào anh và. A 20. században kialakult újabb jelentésrétegeket a tömegmédia és a kereskedelem sztereotip jellegű megközelítései terjesztették el, így a karácsony olyan "globalizálódott" ünneppé válhatott, amelynek megtartásához a nem keresztény országokban, például Japánban is egyre inkább ragaszkodnak.