Shrek és Fiona az esküvő után csodás életet élnek a mocsárban, ám amikor visszatérnek, nászútjukról meghívást kapnak Fiona szüleihez a túl az Óperencián birodalmába. Nagy ünnepség várja őket, de a tömeg nem tudja, hogy a csodás hercegnőnek végül egy Ogre lett a férje. Fiona apja, Harold király is egész máshogy képzelte el lánya jövőjét, és egyáltalán nincs megelégedve vejével. Csizmás kandúr mise en page. Felkeresi a birodalom veszedelmes bérgyilkosát, a Csizmás Kandúr t, és felbéreli, hogy ölje meg az Ogrét. Szavazatok 4. 24 ( 189 votes)
A 19. században a Grimm testvérek gyűjtésében is megjelent a történet, amelyet Wilhelm Grimm egy hugenotta családból származó nőtől, Jeanette Hassenpflugtól hallott. Az 1857-es kiadásból a mesét kihagyták. Csizmás kandúr mese szövege. Feldolgozások [ szerkesztés] Az egyik népszerű feldolgozása a történetnek Fredd Ladd és Kimio Yabuki 1969-ben készült animéje, A klasszikus Csizmás Kandúr. A csizmás kandúr alakja több műben is előfordul, például Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjében, vagy a Shrek filmekben. Angela Carter 1979-ben A kínkamra és más történetek (The Bloody Chamber) címen megjelent novelláskötetében Csizmás kandúr története – más mesékkel együtt –felnőtt, erotikus verzióban jelenik meg. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Csizmás kandúr - Magyar néprajzi lexikon Csizmás kandúr - Legszebb mesék Jarabin Kinga: Esti mese – A csizmás kandúr (Vörösmarty Művelődési Ház) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 182779798 LCCN: sh95001302 GND: 4113741-3 BNF: cb121406990
A mint a gazdája javában fürdött, arra jött a király, mire a kandúr kiabálni kezdett torkaszakadtából: – Segítség! Segítség! Babagura gróf a vízbe fúl! A csizmás kandúr | Mesebázis. Erre a kiabálásra a király kidugta a fejét a kocsiból; mindjárt megismerte a kandúrt, a ki neki többízben vadhúst hozott, és megparancsolta a test-őrének, hogy siessen a gróf úr segítségére. Azalatt, míg őt a folyóból kihúzták, a kandúr odament a kocsihoz és elmondta a királynak, hogy míg az ura fürdött, tolvajok jöttek és a ruháját ellopták. A király erre rögtön hazaszalasztotta a szolgáját azzal a parancscsal, hogy a ruháiból hozza el a legszebbiket Babagura gróf úr számára. Nem telt bele százig való olvasás, ott volt a szép ruha s Babagura gróf annak rendje szerint magára is vette, s minthogy nagyon jól állt neki: a királyleány őt nagyon ínyére valónak találta s igen barátságos volt hozzá. A király is igen szíves volt irányában, megkinálta a kocsijával és kérte, vegyen részt a kocsikázásban. A kandúr majd kibújt örömében a bőréből, hogy fortélya olyan jól sikerűlt.
Látván ezt a kandúr, tette, mintha megijedt volna s hirtelen felmászott a ház tetejére, a mi nem ment a csizmácskákban a szokott könnyűséggel. A mint pedig a varázsló visszanyerte emberi alakját, a kandúr ismét lejött és bizonykodott, hogy halálos félelmek közt volt. – Aztán – folytatá – még azt is mondják, de a mit alig hihetek: hogy magának megvan az a tehetsége is, hogy a legkisebb állatok alakját is fel tudja venni, példáúl, hogy át tud változni patkánynyá, vagy egérré. No ezt én már kötve hiszem, ezt én lehetetlennek tartom. – Lehetetlennek? – mondá a varázsló. – No hát lásd meg! És abban a pillanatban egérré változott át és ide-oda futkosott a szoba padozatán. Ez kellett csak a kandúrnak. Csizmás kandúr mise en ligne. A mint az egéralakot megpillantotta, nyomban nekiugrott, megfogta és megette. Ekkorra a király éppen a szép kastélyhoz ért és meg akarta tekinteni. A kandúr hallotta a kocsit a felhúzó hídon zörögni, kifutott elébe s a küszöbön megállva, így szólt a királyhoz: – Isten hozta felségedet Babagura gróf úr kastélyában!
Azért volt némi reménye, hogy szerencsétlen állapotában talán hasznára lehet. Adott tehát neki, a mit kivánt. A kandúr jó kedvvel felhúzta a kis csizmákat, a zsákocskát pedig a nyakára akasztva, felment egy hegyre, a hol igen sok tengeri nyúl volt. A zsákokba szedett egy csomó lóherét meg káposztalevelet, aztán a zsák mellett kinyújtózkodott, mintha meghalt volna, és várta-leste, hogy egy fiatal, hebehurgya tengeri nyúl belemenjen s hozzálásson a káposzta falatozásához. Csakugyan alighogy kinyújtózkodott a fortélyos kandúr: jött egy fiatal, fehér és kövér tengeri nyúlacska s belebújt a zsákba. Shrek 2. online mesefilm – MeseKincstár. A kandúr erre hamarosan meghúzta a zsákocska korczának a madzagát, avval megfogta és megfojtotta a tengeri nyúlat s indúlt vele tovább, be a városba, egyenesen a király palotájába. Be is eresztették rögtön a király szobájába, ott illedelmesen meghajtotta magát s átadta a királynak a tengeri nyúlat, mondván módosan: – Im, itt hozok felségednek pompás pecsenyének valót, gazdám, Babagura gróf parancsából, a ki meghagyta, hogy nyujtsam át hódolata jeléűl.
Közlöm önről való véleményemet. Ön áruló, szélhámos, többszörös renegát, zsaroló, uzsorás, udvaronc, és tolvaj egy személyben... Bocsánat, remélem nem sértettem meg. " A Wavra tanárt alakító Latinovits Zoltán szakáll és hajviseletét a vendéglőben is látható korabeli Dreher kávélikőr reklámfigurája alapján készítette el a maszkmester. Film ∙ 141 perc a befejezetlen mondatból. Désirée az 1961-es dubrovniki fotón jóval idősebbnek látszik. A film szerint ekkor valójában még nem lehet ötven éves sem. Díjak [ szerkesztés] 1975 – IX. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál különdíj – Fábri Zoltán 1975 – Filmkritikusok díja – Csomós Mari 1975 – Filmkritikusok díja – Illés György Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Eredetileg: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott ↑ Eredeti címe 148 perc a befejezetlen mondatból lett volna, de hét perccel rövidebb lett a film. Végül még közel egy perc kivágásra került, így a film 24 képes másodpercenkénti sebességgel sem éri el a 141 percet. ↑ (Angol nyelvű nemzetközi címe: 141 Minutes from the Unfinished Sentence. )
Fábri szinte a lehetelen legyőzését tüzte célul. Törekvései mégis majdnem hiánytalanul sikerrel jártak. A film méltó a prózához. előzmény: critixx (#4) 2011-12-06 17:07:59 #4 Akkoriban a rendszer által erősen felmagasztosított mű volt Déry Tibor nagyregénye, ezért gondolom nagy presztízst jelentett Fábrinak, hogy elkészítette a filmváltozatát. És valószínűleg ezért is választották az év filmjének anno. 2011-12-06 15:22:50 #3 Hogy miért lehetett olyan nagy siker ez a film anno (a kritikusok az év filmjének választották, a bemutató évében! ), azt nem tudom. András Bálint – Wikipedia. Hogy mai szemmel sokkal érdekesebb, abban viszont biztos vagyok. Most már nem idegen a harmincas évek hangulata: gyár bezárások, szegények, szegények és gazdagok közti - egyre mélyülő - szakadék, továbbá: az örök túlélő figurája, a minden rendszer lelkes híve - Latinovits remek alakításában. Messze nem ilyen remek a főszerepben (vagy csak nekem unalmas és erőtlen) Bálint András, a szokásos jó fiú szerepében. A képek Illés Györgyöt dicsérik, a zene Vukán Györgyöt.
A monumentális, barokkos stílusú film a harmincas években játszódik. Parcen Nagy Lőrinc, a nagypolgári család fia szívesen van a munkások között. Gyakran felkeresi az egyik külvárosi kocsmát. Egy este munkáskülsejű férfi holttestébe botlik. Lőrinc apja öngyilkos lett, de annyi biztos, hogy halálát felesége és annak szeretője, Wavra tanár is előidézte. Egy dubrovniki út végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen munkássztrájk van, Lőrinc együttérzéssel figyeli a munkásokat, de azok bizalmatlansága nem oldódik. Bár egy szerelem Évivel, az illegális pártmunkással végleg elfordítja Lőrincet osztályától, nem tud közelebb kerülni a munkásokhoz. 141 perc a befejezetlen mondatból - YouTube. A teljes bizalmatlanság légköre veszi körül… A filmet digitálisan, teljeskörűen felújított változatban láthatják a nézők. Magyar játékfilm, 1974 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán Zene: Vukán György Operatőr: Illés György Rendezte: Fábri Zoltán Szereplők: Bálint András Csomós Mari Dajka Margit Latinovits Zoltán Makay Margit Sáfár Anikó
A fiatal, alig huszonhárom éves férfi egyre inkább távolodik nagypolgári rokonságától, családjától. Eleinte csupán a nagyképű sznob urizálás és az anyját ért megaláztatások miatt. Érdekes módon azonban ő maga sem tud szabadulni a belénevelt finomkodó allűröktől, amiket annyira ellenszenvesnek lát környezetében. 141 perc a befejezetlen mondatbol. Eredményesebb a kitörési kísérlete unokatestvérüknek, Elemérnek, aki a kommunista mozgalommal való szakítása után a nyilasoknál találja meg a számítását. Lőrinc apja temetése után anyjával és húgával Dubrovnikba utazik nyaralni. Apja, a csepeli gyáros, vezérigazgató, Parcen Nagy Károly öngyilkossága előtt búcsúlevelet írt családjának, de az anyjuk a levelet magánál tartja és nem hajlandó senkinek se megmutatni. Pár fülkével arrébb utazik anyjuk régi szeretője, Wavra tanár, aki a szóbeszéd szerint ő és húga valódi, vér szerinti apja. Lőrinc a rokonság tulajdonában lévő trösztnél dolgozik. Egy nap felfigyel egy ott dolgozó munkásasszonyra, Rózsánéra és szokatlan formájú nagy táskájára, amit különböző ismert és ismeretlen embernél lát viszont.
Teljes film — Google Arts & Culture (film, 1975) | Kritikák, videók, szereplők | | MédiaKlikk – Wikipédia A monumentális, barokkos stílusú film a harmincas években játszódik. Parcen Nagy Lőrinc, a nagypolgári család fia szívesen van a munkások között. Gyakran felkeresi az egyik külvárosi kocsmát. Egy este munkáskülsejű férfi holttestébe botlik. Lőrinc apja öngyilkos lett, de annyi biztos, hogy halálát felesége és annak szeretője, Wavra tanár is előidézte. Egy dubrovniki út végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen munkássztrájk van, Lőrinc együttérzéssel figyeli a munkásokat, de azok bizalmatlansága nem oldódik. Bár egy szerelem Évivel, az illegális pártmunkással végleg elfordítja Lőrincet osztályától, nem tud közelebb kerülni a munkásokhoz. A teljes bizalmatlanság légköre veszi körül… A filmet digitálisan, teljeskörűen felújított változatban láthatják a nézők. Magyar játékfilm, 1974 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott!
Értékelés: 38 szavazatból Parcen Nagy Lőrinc, a nagypolgári család fia szívesen van a munkások között. Gyakran felkeresi az egyik külvárosi kocsmát. Egy este munkáskülsejű férfi holttestébe botlik. Lőrinc apja öngyilkos lett, de annyi biztos, hogy felesége és annak szeretője, Wavra tanár is előidézte. Egy dubrovniki út végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen munkássztrájk van, Lőrinc együttérzéssel figyeli a munkásokat, de azok bizalmatlansága nem oldódik. Bár egy szerelem Évivel, az illegális pártmunkással végleg elfordítja Lőrincet osztályától, nem tud közelebb kerülni a munkásokhoz. Egyéb epizódok: Stáblista: