Délután vissza is vonultak. Ekkor nagyon úgy tűnt, hogy az állásokat továbbra is tartó balassagyarmati polgárok magukra maradtak. A városban több helyütt és szabályos utcai harcoka alakultak és attól is tartani lehetett, hogy a laktanyába szorult csehszlovákok kitörnek. De szerencsére időben megérkezett a felmentő sereg. Az iglói géppuskás tanfolyamon résztvevőkkel kiegészülve tértek vissza a katonák. És már nem volt megállás… Lauka eleste után a csehszlovákok visszavonultak. Másnapra pedig megérkezett a 23. számú páncélvonat, amely a polgárok további fegyveres segítségével visszaverte a cseh katonai erősítéssel érkező vonatot az Ipolyon túlra. Ott is maradtak. Többet nem tettek kísérletet az oly vonzó területek bekebelezésére. A Civitas Fortissima, a legbátrabb város példát mutatott. Megmutatta, mi lehetett volna, ha másutt is fegyverrel a kézben szállnak szembe a területrablókkal. A hazaszeretet igazi példájaként, pedig az egyik hős halott Czakó Balázs szavait idézzük fel halottaságyáról: "Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem. "
Az összecsapások több halálos áldozatot követeltek, sokan megsebesültek. A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. A vesztes háború után csatát nyert Balassagyarmat, a legbátrabb város. Előző írásunk 2011-01-27: Világfigyelő -: Magyarország az európai uniós elnökség révén meg tudja mutatni vezetői képességeit és elkötelezettségét az uniós értékek tiszteletben tartása mellett — hangoztatta José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök tegnap Brüsszelben Schmitt Pál köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Következő írásunk 2011-01-27: Világfigyelő - Szekeres Attila: A médiatörvényről Brüsszelben A médiatörvénnyel nem veszélyeztetni, hanem erősíteni akartuk a véleményszabadságot — mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán, miután több EP-képviselő felvetette a médiatörvény kérdését.
Matúz Gábor: Balassagyarmat – A legbátrabb város A legbátrabb város – Balassagyarmat (dokumentum-játékfilm) Egy történet azokról, akik magyarok akartak maradni. Élve vagy holtan. Civitas Fortissima – Balassagyarmat, 1919. január 29. Matúz Gábor rendező-forgatókönyvíró-producer. Itt az idő! Nem várhatunk másokra! A hazafias házi nevelés részeként a ma este filmje: A legbátrabb város! Honvédő üdvözlettel: Dr. Szabó László Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány alapító Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Délelőtt a Nyírjesi tóban a bátrak úszását szervezik meg az emlékév tiszteletére, majd a IX. Legbátrabb város emléktúra indul Magyarnándorba, ahol megkoszorúzzák a hősi halált halt katonák emléktábláját. Ünnepi felekezeti istentiszteletet tartanak az elesett hősök emlékére vasárnap, majd honvédelmi emlékünnepség keretében Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adja át a felújított hősi temetőt. Délután idézik fel a laktanya ostromát. Az eredeti fegyverzettel és egyenruhában felvonuló cseh és magyar katonaság, a vasutasok és polgárok hadijátéka a száz évvel ezelőtti katonai eseményeket mutatja be a város főterén M. Nagy Richárd rendezésében. Este Matúz Gábor A legbátrabb város című dokumentum-játékfilmjét vetítik le a Madách moziban. A város iskoláiban hétfőn Kapa Mátyás, a Maradj meg magyarnak – Balassagyarmat regénye című könyv szerzője rendhagyó történelemórák keretében idézi fel az 1919-es történéseket a diákoknak. Megrendezik a XI. Civitas Fortissima Kárpát-medencei történelmi vetélkedőt, bemutatják Nagy László Baráti Huszár Aladár életpályáját feldolgozó könyvét.
A túrán és a megemlékezésen részt vett Toroczkai László, Zagyva Gyula és Farkas Gergely (Jobbik). A túrán, melynek hossza 18 km volt részt vettek a HVIM balassagyarmati, salgótarjáni, rimaszombati, füleki, egri, gyöngyösi, budapesti és soproni tagjai is. Csehkiverés történelmi háttere: Ezen cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a hazáért! Annak ellenére is, hogy az egész ország nem akart katonát és fegyvert látni, illetve hogy rengeteg helyen már éktelenkedett a vörös posztó. A telhetetlen cseh megszállók január 15-én lépték át az Ipolyt és foglalták el Balassagyarmatot, illetve több települést is a folyó bal partján többek közt Drégelypalánkot, Szécsényt. A csehek uralni akarták a teljes Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, valamint utólag magyar kézbe kerültek olyan cseh térképek is melyeken egészen az Aszód-Miskolci vasútvonalig tótul voltak feltüntetve a településnevek. Még Gyöngyös is tótul volt feljegyezve. A városban már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába.