Évekig egyetlen fjordban vagy néhány szomszédos fjordban tartózkodnak Kristin Laidre és Fernando Ugarte, a Grönland Természeti Erőforrások Intézetének munkatársa, illetve számos nemzetközi munkatárs 36 évnyi mozgási adatot és DNS-mintát fésült át, hogy megtudják, miben különböznek ezek a jegesmedvék a máshol élő társaiktól. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a helyadatok egyfajta szélességi határt tártak fel az északi 64 fokban. És hogyan és hol él a jegesmedve?. A vonaltól északra élő medvék mindaddig ott maradtak, amíg az információt gyűjtötték, a délkeletre élő egyedek pedig délen maradtak, a populációk így alig vagy egyáltalán nem keveredtek össze. Míg a Grönland északkeleti részén élő unokatestvéreik naponta átlagosan közel tíz kilométert barangolnak a tengeri jégtakarókon, a délkeletiek a part közelében maradtak a fjordoknál; a hosszú, keskeny öblökben, amelyeket Grönland jégsapkája által táplált gleccserek véstek. A Landsat-8 felvétel bal alsó részén jéghegyek láthatók egy fjord vizén a Nuussuaq-félszigeten, Grönlandon Forrás: USGS/ESA A nyári hónapokban a jégdarabok beleolvadnak az óceánba, létrehozva a tudósok által édesvízi "gleccser mélange"-nak nevezett, vaskos latyakot, amely képes szilárdan összeállni ahhoz, hogy a jegesmedvék átsétálhassanak rajta.
Akkor azután már "gyerekjáték" a kiszemelt préda megszigonyozása. Amennyiben az eszkimó kutya pézsmatulokcsordát pillant meg, a vadász máris a tarisznyájában érezheti az állatok húsát, mert a kutyák bekerítik a pézsmatulkokat, és addig tartják őket egy helyben, amíg a gazdájuk oda nem érkezik, hogy pontot tegyen a vadászat végére. (Ma már védett állat a pézsmatulok! - a szerk. Jegesmedve hol el hotel. ). A legizgalmasabb sport azonban a jegesmedve-vadászat - kutyacsapattal. A kutyák mihelyt megpillantják a jegesmedvét, őrült tempóval üldözőbe veszik a jégen, a vadászok pedig igyekeznek jól megkapaszkodni a vadul száguldó és kanyargó szánba. Amikor a robogó fogat megközelíti a jegesmedvét, a vadászok elvágják a húzószíjakat, a kutyák pedig rárontanak az állatra. A nagy zűrzavarban, a vad száguldozás közepette azonban néha egyszerűen nem sikerül elvágni a húzószíjat, és állítólag nemegyszer előfordult, hogy a vadász nem szívesen látott "útitársat" kapott a szánkón, amikor a jegesmedve ráhuppant... Az eszkimókutyát rendkívüli emlékezőtehetséggel áldotta meg a természet.
JEGESMEDVE-VADÁSZAT - KUTYAFOGATTAL De térjünk vissza az eszkimó kutyákhoz... Régi leírások, beszámolók szerint ezek az állatok nemcsak kiváló szánhúzók, de remek vadásztársak is. Szimatmunkájuk állítólag van olyan jó, mint bármelyik vadászkutyáé: nyomon követik, és habozás nélkül megtámadják a zsákmányt még akkor is, ha az olyan nagy és félelmetes, mint a jegesmedve. Egyedüli kivétel - mint ezt már korábban említettük - a farkas. Az eszkimó kutya ugyan üldözőbe veszi a farkast is, de általában nem közelíti meg túlságosan. Kutyafogat grönlandi eszkimókutyákkal Mindenesetre a kutyák felbecsülhetetlen értéket jelentenek az eszkimók számára abban is, hogy az év adott szakaszaiban biztosítják számára a vadászzsákmányt. Hogyan? Jegesmedve Hol Él. Kifürkészik azokat a lyukakat, amelyeket az állatok levegővétel céljából fúrnak a jégen! Ezeket a lélegzőnyílásokat rendszerint hó fedi, éppen ezért felkutatásukkor szükség van a kutyák éles szimatára. Amint a kutya a lyukat megtalálja, a vadásznak nincs is más dolga, mint hogy türelmesen várakozzék addig, amíg a fóka megjelenik.
Ha viszont borult az idő, az meg arra utalna, hogy a télnek hamarosan vége, tehát a medve is kint marad. Zoológus szemmel persze ezzel a "programmal" többféle baj is akad. Először is, a medvék nem alszanak igazi, a szó szoros értelmében vett téli álmot, mint amilyet például a mi éghajlatunkon élő denevérek, pelék vagy sünök esetében megfigyelhetünk. Az igazi téli álom ugyanis azzal jár, hogy az anyagcsere teljesen lelassul, a szervezet életfolyamatai csak "takarékon" működnek, és a testhőmérséklet is lecsökken nagyjából 4 °C-ra. A medvék esetében ilyen típusú téli álomról nincs szó, bár az igaz, hogy a téli időszakban azért sokkal kevésbé aktívak, mert a téli szűkös táplálkozási lehetőségek mellett takarékoskodniuk kell az energiával. Másodsorban a medvék nem feltétlenül barlanglakók. Hol él a jegesmedve. Legalábbis nem úgy kell elképzelni egy átlagos medvevackot, mint egy nagyobb cseppkőbarang. A medvék vackukat általában valamilyen üregben, sziklahasadékban, gyökerestül kifordult fák után maradt gödrökben ütnek tanyát, s ezek mérete általában alig valamivel nagyobb, mint a medve maga.
Aztán egy másik társa vette át a szót: - Igazságtalanok voltunk. Mit szólnál, ha mindent elölről kezdenénk? - Van kedved vonatozni? A kardszárnyú delfinen, az ámbrás ceten és a grönlandi cápán kívül talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenének számára veszedelmet, egy magára valamit is adó rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a többi, fiatal rozmárt védi. A jegesmedvék kitűnő úszók. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Jegesmedve hol el mundo. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül. Szaglásuk igen kifinomult, a dögszagot akár 30 km távolságról is megérzik. Akár 40 km/óra sebességgel is tudnak futni, 3-6, 5 km/óra átlagsebességgel. Szaporodása A vemhes nőstény a sarki tél legzordabb szakaszában hóba és jégbe vájt barlangjába húzódik vissza, s itt hozza világra bocsait átlagosan 240 napi vemhesség után.
A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. Persze a zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Hol él és mit eszik jegesmedve, mind az állatokról. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van. 2006 -ban találtak egy olyan medvét, melyről DNS -vizsgálatok is megerősítették, hogy félig grizzly, félig jegesmedve. Ez azért különleges, mert mindkét fajnál a szaporodást hosszas párosodási rítus előzi meg, tehát kizárható, hogy tévedésből választottak volna a szülei más fajból párt. Korábban a két fajnak csak állatkertben született közös utódjáról tudtak.
Táplálék és vadászat A jegesmedve fő tápláléka a fóka, jóllehet általában csak a fókazsírt, a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. Egy léknél áll lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát, amikor a fókacsapat a jégen napozik. Mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár végén, ősz elején a jegesmedvék bálna- és rozmártetemek után kutatnak a partvidéken. Olykor tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban nagyobb kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre a vadászatra, így a jegesmedvék táplálkozása is változatosabb, hiszen szárazföldi emlősöket is esznek. Érdekességek A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi sarkvidék hidegéhez. Bundája olyan jól szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva, hőkamerával majdnem észrevehetetlen a hideg tájban. Ez okozza azonban sebezhetőségét is, meleg időben sem képes hőt leadni és már viszonylag alacsony hőmérsékleten is hőgutát kap.
VIETNÁMI CSÜNGŐHASÚ SERTÉS Hasított, párosujjú patával rendelkező sertés, gömbölyded, zömök testtel, rövid lábakkal, vastag bőrrel, hosszúkás, lekerekített pofával, szájában 44 foggal. Színe általában fekete, bár foltos és fehér példányok is előfordulnak. A kifejlett egyedek súlya kb. 62 kg körül van. Viszont akadnak 100 sőt 120kg-os példányok is. Teste rövid. A gerinc meggörbül a lábak pedig rövidek ezért a has majdnem a földig csüng. Innen ered a nevük. A laza bőrön számos gyűrődés található, de vannak feszes bőrű egyedek is. Szőrzetük egyenletesen nő. Csüngőhasú sertés (vietnámi csüngőhasú sertés) jelentése németül…. Különösen tömpe orra és a mély redők az állat pofáján egzotikus külsőt ad neki. Délkelet-Ázsiából származik. A közönséges sertés egyik fajtáját képezi, valószínűleg kínai ősöktől eredeztethető. Gyenge a látása, de kiváló a szaglása és a hallása. A vadon élő egyedek sok állatot számláló kondában élnek, kommunikációs eszközeik széles skálán mozognak a röfögéstől kezdve a visításon át a prüszkölésig, a fogaik segítségével kibocsátott hangokig.
Bowien csak egy rövid ideig forralja egyszerű csirkehús levesét, mert úgy érzi, hogy elszáll az íze, ha túl sokáig főzi azt. Az interneten keringő reggeli pho levesekbe kerül többek között egy kis hétvégéről maradt steak, aprított gyömbér, halszósz, avókadó olaj, fokhagyma, mogyoróhagyma, csillagánizs, chili szósz, jalapeno paprika, koriander, menta, thai bazsalikom és 2 buggyantott vagy főtt tojás is. Ez elsőre sokaknak talán furcsa lehet, de tudnivaló, hogy az ember és a sertés között számos anatómiai és élettani hasonlóság van, olyannyira, hogy ezt még a szervátültetéseknél is hasznosítják. Vietnámi csüngőhasú sertés karaj. A sertés tehát ideális modellállat az ilyen kutatásokhoz, ám a Hornel Intézet kutatói a jobbára hús- és zsírtermelés céljaira kitenyésztett sertésfajták helyett inkább egy kisebb termetű, de a szóban forgó kutatásokban sokkal jobban használható fajtát szerettek volna. A tudatos tenyésztő munka nyomán végül 1949-re alakult ki a minnesotai törpesertésnek elnevezett fajta, amelyet azonban a kutatások mellett nagyon hamar házikedvencként is tartani kezdtek, leginkább könnyebben kezelhető, "kompakt" méretei miatt.