meika { Vegyész} válasza 1 éve 10. Azonos körülmények jelentése: Mindkét gáz esetén ugyanaz a nyomás és hőmérséklet. Ugyanaz a térfogat is (0, 5-0, 5 m 3). Tehát a p*V=n*R*T egyenletből ki fog esni a p, T, R és V: `V_1/V_2=0. 5/0. 5=1=n_1/n_2=(m_1/M_1)/(m_2/M_2)=(m_1/17)/(m_2/28)` 14 és 28 az ammónia és nitrogén gáz móltömege. Tehát `1=(m_1/m_2)*(28/17)` `m_1/m_2=17/28` A nitrogén lesz nehezebb, mert m2-t meg kell szorozni egy 1-nél kisebb törttel ahhoz, hogy m1-et kapjunk. Kimia 9 osztály . Azonos állapotban bármelyik két gáz ugyanannyi részecskét tartalmaz, tehát mindkettőben ugyanannyi molekula van. 11. C+ O2 = CO2 standard állapotban 1 mol CO2 térfogata 24, 5 dm3 1 mol (12g) szénből 24, 5 dm3 CO2 keletkezik, x=5, 8*12/24, 5= 2, 84 g szénből 5, 8 dm3 CO2 keletkezik. Összesen 3 g antracitot égettünk el, ebben 2, 84*100/3 = 94, 7 tömeg% szén volt. 12. Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 1 mol (65 g) cinkből 1 mol (standard állapotban 24, 5 dm3) hidrogén fejlődik, x= 0, 754*65/24, 5= 2, 0 g cinkből 0, 754 dm3 hidrogén fejlődik, az 5 gramm sárgaréz ötvözetből a maradék 3 gramm a réz.
Az elektromotoros erő az elem maximális munkavégző képességének a mértéke. Jele: E MF (E M, E Me, E ME) [E MF] = V (volt) előjele: + A Daniell-elemnél kb. 1V mérhető, ha az oldatok koncentrációja 1 mol/dm 3. Értéke függ az elektródok anyagi minőségétől, elektrolit oldat koncentrációjától, hőmérséklettől, nyomástól. - kapocsfeszültség: A terhelt (áramjárta) galvánelem elektródjai között mérhető potenciálkülönbség. Értéke kisebb az elektromotoros erőtől. Jele: U k [U k] = V (volt) - Bármely fémből és annak megfelelő elektrolitjából készíthetünk galvánelemet. - Pl. Kémia 8 osztály témazáró feladatlapok pdf. : ha ezüstre cseréljük a réz elektródot: - Zn (sz) | Zn 2+ (aq) ¦ Ag + (aq) | Ag (sz) + anódfolyamata: Zn → Zn 2+ + 2e - oxidáció katódfolyamata: 2Ag + + 2e - → 2Ag redukció 4. A galvánelemek alkalmazása: a. ) Kialakulása, felfedezése: - Luigi Galvani (1786) békacombkísérlete alapozta meg, miszerint a békacomb összerándult, ha két különböző, de egymással összeköttetésben lévő fém ért hozzá. - Alessandro Volta (1800) készített először galvánelemet (Volta-oszlop).
: bázisok, sók oldatai, olvadékai, savak oldatai - elektród: az elektrolit és a vele közvetlenül érintkező fém (vagy grafit) Az áramvezetés sem a fém, sem az elektrolit belsejében nem jár kémiai változással, csak a fém felületén, ahol az elektrolit érintkezik vele. anód: elektród, amely felületén oxidáció megy végbe (negatív elektród) Pl. a Daniell-elemben a cink katód: elektród, amely felületén redukció játszódik le (pozitív elektród) Pl.
d. ) Tüzelőanyag-elemek: (Oláh György magyar kémikus is foglalkozik kutatásukkal) - az égéskor felszabaduló hőt alakítják át elektromos energiává, hatásfoka csak 40%-os - megbízható típusa a hidrogén-oxigén tüzelőanyag-elem lúgos közegben - széleskörűen használják az űrhajózásban nagy fajlagos teljesítménye miatt
Ezek az elektronok a fémes vezetőn keresztül áramlanak a rézlemezre, ahol az oldat rézionjai (Cu 2+) felveszik, és rézatomokká alakulva kiválnak a rézlemez felületén. |−−2e - −−↓ Zn (sz) + Cu 2+ (aq) → Zn 2+ (aq) + Cu (sz) - Az áram kialakulásához biztosítani kell az áramvezetést az oldat belsejében is. Ezt a porózus fal teszi lehetővé, amely az oldatok összekeveredését megakadályozza, de pórusain a szulfátionok (SO 4 2-) az elektromos mező hatására áthaladhatnak. - Az oxidáció és redukció elkülönülten megy végbe. - Az elektronok egyirányú, rendezett áramlása elektromos áramot hoz létre, mely mérhető érték, illetve fogyasztó (izzó) közbeiktatásával kimutatható annak világításával, (izzásával). Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 9. osztály; Kémia; Kémiai kötések. - Zárt áramkörnél folyamatos az áramtermelés, mert a töltéstöbbletet okozó folyamatot az oldatban a porózus falon vagy sóhídon áramló ionok kiegyenlítik. 3. A galváncella felépítése, jellemzői: - elektrolit (ionvezető): szabadon mozgó ionokat tartalmazó, áramvezetésre alkalmas oldat (az elektródok saját ionjait tartalmazó oldat) pl.
De ha elolvastad, akkor rájössz, hogy milyen logikus a kémia. Módosítva: 2 éve 0 megoldása Csatoltam képet. 0
Kardos László: ESŐISTEN SIRATJA MEXIKÓT • Passuth László regénye – Athenaeum Passuth László új regénye – Esőisten siratja Mexikót – Cortes Ferdinand hírhedt felfedezőútját rajzolja meg, a félezer spanyol martalóc hadjáratát a négyszáz évvel ezelőtti, indián Mexikó ellen. Cortes alakját és szerepét a regény fenntartás nélkül rokonszenvesnek tünteti fel. A félelmetes vezérkapitány itt nem az a kegyetlen és kapzsi kalandor, akinek egy materiálisabb-reálisabb szemlélet látta és mutatta, hanem a nagy, férfias Kalandot szomjazó nemes vitéz, Krisztus igazának áldozatos hirdetője, Carlos hűséges bajnoka. Passuth írói erejét dicséri, hogy Cortes alakját nem fürdetik légies ideállá a ráeső nagy, szimpatikus fények: aranyra és nőkre éhes, újkor eleji spanyol marad mindvégig. Ilyen jóval-rosszal egyensúlyos figurák a többi spanyolok is. Esőisten siratja Mexikót - Antikvarius.ro. Az indiánok festésében már több a regényes és érzelmes sablon. A könyv véges-végig érdekes. A kis spanyol csapat diadalaiban és vereségeiben, lobbanásaiban és csüggedéseiben gyermekkorunk kaland-izgalmait is újraéljük.
Még közrejátszott az is, hogy másfajta történelmi regény szerkezethez szoktam hozzá: Merle, Spiró, Cristian Jacq… náluk szinte minden oldalon történik valami, pörögnek az események, egyre-másra szembejönnek a váratlan fordulatok. Itt meg nagyon sokáig csak mennek… mennek… mennek, és minden kisebb-nagyobb megállónál pedig szinte ugyanaz: a sereg állapotának és az indián kacikákkal való legelső találkozásoknak a leírása, ami csak egyszer meglepő és döbbenetes, amikor új még az olvasó számára is. Azután viszont sokáig nem értettem, miért kell huszadszor is elolvasnom, hogy szép színes tollak díszítik és miért kell megint felsorolni egyenként az ajándékokat, amiket cseréltek egymással a bennszülöttek és a spanyolok vezetői. Nem tudnám megmondani, melyik volt az a pont, ahol átfordultak számomra a dolgok, az a sor, az a konkrét mondat, amivel Passuth megfogott, hogy soha többet ne engedjen. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már egy ideje jól érzem magam a történetben, már nem zavar, hogy csak mennek, mennek, mert közben azért elhangzanak fontos gondolatok – hiszen mégiscsak két civilizációnak a történelmi találkozásának lehetünk tanúi –, közben fejlődik a főszereplő, és azért egy idő után a békés mendegélésnek is vége szakad, és új fordulatok következnek be.
Hernando Cortés kisnemesi származású volt, ami miatt nem táplálhatott volna nagy reményeket jövőjét illetően, azonban elég kalandor szellemet örökölt katona apjától, és addig nem nyugodott, amíg el nem indulhatott Mexikó meghódoltatására. Ő maga sem hitte el sokáig, hogy valóban el fog jutni a távoli istenkirály, Moctezuma palotájába, azonban üstökön tudja ragadni a szerencséjét, és miután földig rombolta a földi Paradicsomot, új spanyol világot hozott Mexikó életébe... Túl egyszerű lenne elintézni Cortés-t azzal, hogy ugyanolyan rablólovag (konkvisztador) volt, mint megannyi kortársa, és az aranyon kívül az égvilágon semmi sem érdekelte. Alapvetően tényleg a pénzért, a hatalomért és a dicsőségért szállt hajóra, de ha nem lett volna kiváló stratégia, nem sikerült volna annyi reménytelennek látszó szellemi és fizikai csatát megnyernie. Katona volt, véreskezű és kegyetlen, de tisztelte és a maga módján szerette az indiánokat, a többi spanyolhoz képest emberségesen bánt velük (nyilván békeidőre vonatkoznak ezek a megállapítások).