A MOB és a MOA koszorúval, a résztvevők egy-egy szál fehér rózsával tisztelegtek Földi Imre, a nemzet egykori sportolójának emléke előtt. Forrás:
Az 1972-es müncheni olimpia első aranyérmét a tatabányai súlyemelő, az 56 kilós Földi Imre szerezte. Két ezüst után, 34 évesen állhatott a dobogó tetejére, és a magyar súlyemelés első aranyérme volt az övé. Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig. Kecskeméten született 1938. Földi Imre lett a tizenkettedik - NSO. május nyolcadikán, és a városban járt általános iskolába is, később azért költözött Tatabányára, mert bányász akart lenni. Tajkov András vájár neve ugyanis gyakorta szerepelt az 50-es évek elején a hírekben, később Kossuth díjat is kapott. Földi vájártanulónak jelentkezett a városba, felvették, és a sportággal ott ismerkedett meg. Előbb birkózni ment, később a súlyemelő teremben látott munka ragadta magával. Szerencséjére 1953-ban alakult meg a klub szakosztálya, majd 1955-ben indult első versenyén, öt év múlva pedig már kijutott élete első olimpiájára. Az 1960-as hatodik helyezést nagy sikerként értékelte, noha egy évvel korábban vb-bronzérmes volt.
Városunk vezetői közül Schmidt Csaba polgármester úr, Kancz Csaba kormánybiztos úr és Bereznai Csaba alpolgármester úr adózott tiszteletével Földi Imre előtt. A polgármester úr köszöntő beszédében kiemelte, hogy minden tatabányai és magyar ember számára követendő példa Imre bácsi, aki hihetetlen munkabírásával és szorgalmával jutott a csúcsra. Földi Imre (Kecskemét, 1938. május 8. Meghalt Földi Imre, a magyar súlyemelés első olimpiai bajnoka | Alfahír. – Tatabánya, 2017. április 23) a Nemzet Sportolója, Olimpiai bajnok súlyemelő, Olimpiai emlékérmes, ötszörösen Az év magyar súlyemelője cím viselője, a Halhatatlanok Klubjának és a Súlyemelő Halhatatlanok Klubjának egykor tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének, a MOB Olimpiai aranygyűrűjének, a Magyar Örökség díjának, a Köztársasági gyűrűnek és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség Aranyérdemrendjének a tulajdonosa. Tatabánya Díszpolgára és Sportdíjasa, Ezüst Turul-díjas, a magyar sport Prima Primissima díjasa. Hajrá Bányász!
Ötször volt az év magyar súlyemelője. Számos kitüntetés birtokosa volt: 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1995-ben a MOB Olimpiai aranygyűrűjét, 1999-ben a Magyar Örökség-díjat. 2002-ben olimpiai érdemrendet vehetett át, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) 2005-ben őt választotta meg az évszázad súlyemelőjének, s 2009-ben kiérdemelte az IWF Aranyérdemrendjét is. Index - Sport - Világcsúcsot emelt, majd az öltözőben várta, elég lesz-e. 2007-ben lett a Nemzet Sportolója, 2009-ben tüntették ki az Olimpiai emlékéremmel, s ugyanabban az évben róla nevezték el a felújított tatabányai sportcsarnokot. 2016-ban Prima Primissima-díjas lett.
Az olimpiai pontok szerzésében a TBSC súlyemelőgárdája megelőzte valamennyi riválisát. A többnapos esemény nemzetközi sikerén felbuzdulva, Pannónia-kupa néven, 1973-ban és 1980-ban a TBSC újrázott. A kiválóan megrendezett, a magyar sportélet érdeklődésének középpontjába kerülő két tornára felvonult a világ élvonala. Az európai izomkolosszusokon kívül a közönség kubai, egyiptomi, japán rekordereknek tapsolhatott. Azokra a napokra a nemzetközi szövetség is Tatabányára tette át a székhelyét. A világ minden táján publikált, a tévében naponta közvetített viadalnak csak egyetlen bibije volt: a verseny nyáron folyt, és a sportcsarnoknak nem volt légkondicionáló berendezése. Így a kánikula külön erőpróbát jelentett a résztvevőknek. Ezen a tatabányai tűzoltók igyekeztek segíteni; vízsugarakkal locsolták folyamatosan a csarnok tetőzetét. A tehetségek felkutatásában a bányászklub már a hetvenes évek végén úgynevezett "kihelyezett" szakosztályokat hozott létre a környező falvakban. Ezek közül igazán életképes csak a tarjáni volt, ahol Papp László munkássága nyomán aztán több ifjú került át a központi csoportba.