10-06-027201, székhely: 3300 Eger, Bródy Sándor utca 6. I. em. 1. ) – a honlap működtetése céljából Az adattárolás módja: elektronikusan Külső szolgáltatók: Google Analytics Facebook Ireland Ltd.
A seregély természetes ellensége(i) A seregélyek természetes ellensége a madarak közé tartozik. A seregélycsapatok jellemző reakciója ragadozómadarak felbukkanása esetén az, hogy a levegőbe emelkedik az egész csapat és gyors ütemben változtatják az alakzatokat. A csoportba verődött madarakat a ragadozók igen ritkán választják zsákmányul. Élő közvetítés a kerecsensólyom-fészekből. A seregélyek kifejlett egyedeit főleg héják (Accipiter gentilis), karvalyok (Accipiter nisus) ejtik … Olvass tovább Rétisas képek Ezen az oldalon a réti sasról nézhetsz meg képeket. A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A réti sas sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Rétisas képek … Olvass tovább A rétisas Magyarországon A réti sas sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit.
Lakosság Orvos Partnereink Környezetanalitika Rólunk Uniós pályázat Tanúsítványok Partneroldalak Magatartási kódex Sajtó Sajtóközlemények Sajtókapcsolat Ügyfélszolgálat Karrier Bejelentkezés Felhasználónév Jelszó Regisztráció Elfelejtett jelszó Időpontfoglalás Webshop Konzultáció Koronavírus Árak Aktualitások Dokumentumok Eljárásrend PCR vizsgálati helyszínek Felkészülés PCR-mintavételre Tájékoztató COVID-19 vizsgálatokról COVID-19 GYIK Visszatérés a munkahelyre Vizsgálatok Árlista Vérvételi helyek Hasznos információk Miért a SYNLAB? Vizsgálatra jelentkezés Vizsgálatra készülés Egészségpénztárak Letölthető dokumentumok Árkalkulátor GYIK Hírek Kapcsolat 11 000 Ft Vizsgálataink MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATOK V. faktor Leiden mutáció A vizsgálat ára: 11 000 Ft Eredmény kiadás: 5 munkanap Vissza a vizsgálatokhoz
Erre leginkább akkor érdemes gyanakodni, ha volt már trombózisa/tüdőembóliája, illetve ha a családban előfordult már hasonló eset. A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik fő rizikófaktora a genetikai hajlam. Ha valamilyen mutáció miatt van jelen, trombofíliáról van szó, melynek több típusa is ismert. Hogy melyek ezek közül a leggyakoribbak, és hogy milyen veszélyeket rejtenek, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt. A trombofília megnöveli a trombózishajlamot. Ilyenkor a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya felborul, az utóbbi irányába. Ekkor nagy a vérrögképződés kockázata, ami mélyvénás trombózishoz vagy életveszélyes tüdőembóliához vezethet. A trombofíliának több formája van, súlyos és kevésbé súlyos típusok. Ezek általában már fiatalon trombózist okoznak. A leggyakoribb trombofíliák Leiden-mutáció A Leiden-mutáció során a véralvadási rendszer V-ös faktorában egy aminosavcsere van jelen, és emiatt a vérrögök kialakulásában nagy szerepet játszó V-ös faktort az azt lebontó enzim - APC - nem képes lebontani.
A vizsgálat információt nyújt a vérben jelenlévő vörösvértest-, fehérvérsejt- és vérlemezke-populációkról. Az eredmények alapján következtetni lehet a véralvadási zavarok jelenlétére, valamint a szervezetben végbemenő gyulladásos folyamatokra, vérvesztésre, kiszáradásra, diagnosztizálható a vérszegénység, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegség (limfóma, leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségek is (pl. csontvelő-elégtelenség). A magas vérlemezke (azaz trombocita, THR) értékek növekedett vérrögképződési hajlamra is utalhatnak. Fibrinogén A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet betöltő fehérje természetű alvadási faktor. A thrombin (vérben jelenlévő enzim) hatására a fibrinogénből fibrinszálak keletkeznek, melyek fibrinhálót alkotnak. A fibrinháló a kitapadó vérlemezkékkel együtt vérrögöt képez, hogy a további vérveszteséget megakadályozza. Az alvadási rendszer akkor működik megfelelően, ha az alvadék kizárólag a sérülés helyén keletkezik. Amennyiben a véralvadási rendszer aktiválódása túlzott mértékű, az alvadékképződés az érpályában szórtan (több helyen is) beindul, ami kóros alvadékonysághoz, így közvetve trombus (vérrög) képződéshez vezethet.
A vizsgálat segít felmérni, hogy a szervezet képes-e vérrögöket létrehozni és feloldani azokat, ezzel biztosítva az egyensúlyi állapotot. Emelkedett fibrinogén érték mérsékelt kockázatot jelent a vérrög képződésre, ami idővel kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát is előre jelezheti. A megnövekedett fibrinogén koncentráció azonban legtöbbször ideiglenes, több állapot is kiválthatja: akut fertőzés, daganatos megbetegedés, gyulladásos betegségek, trauma, infarktus, vagy stroke is. Az előidéző állapot megszűnésével az érték visszatér a normál tartományba. D-dimer A D-dimer egy olyan fehérjetermék, mely az alvadási folyamat során keletkezik, a vérrögképződést követő, lebontó folyamatban jön létre. A D-dimer mérést követően derül ki, hogy a páciensnél van-e olyan tényező, ami a szervezet véralvadási mechanizmusát a normálisnál nagyobb mértékben aktiválta. D-dimer jelenlétét leggyakrabban mélyvénás trombózis, vagy tüdő embólia gyanúja esetén vizsgálják. Vérrög bármely érben kialakulhat (agy, tüdő, végtagok), ami a vizsgálat segítségével kimutatható, ezt a D-dimer szint emelkedése jelzi.