Utoljára frissítve: 2019. július 03., szerda 15:52
Program: A munkáltató tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettségei az Mt. és egyéb kapcsolódó jogszabályok alapján. Tájékoztatás: az irányadó munkarendről, a munkabérről és elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a szabadságolásról, a szakszervezetről és az üzemi tanácsról. A kollektív szerződés, a munkaerő-kölcsönzés és a külföldön történő munkavállalás speciális szabályozása. Tájékoztatás a munkaköri feladatokról és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - a munkaköri leírás szerepe. Munkaügyi nyilvántartások: munkaidő, betegszabadság, munkabér és járulékok, családi, illetve a munkával összefüggő munkavállalói adatok, szerződések, nyilatkozatok, képzési adatok, elszámolások és juttatások, munkaalkalmassági dokumentumok nyilvántartása. A nyilvántartási rendszer kialakításának szempontjai. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége - Adó Online. A személyügyi adatnyilvántartás szabályozása, tiltó rendelkezései, adatkezelési elvek. A munkáltató adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségei A fenti feladatokból mit vizsgálnak gyakran a munkaügyi ellenőrök, és hol tapasztalnak a leggyakrabban hiányosságokat?
4. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és a) az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról; b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról Ha a nyomtatványt gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be, akkor 2019-ben kizárólag akkor javasolt a Cégkapu használata, ha az adózó, illetve az adózót képviselő meghatalmazott szervezet - a Cégkapu megbízottja útján már kiosztotta a Cégkapu használatához szükséges valamennyi hozzáférési jogosultságot, és - a Cégkapu használata üzemszerű. Bejelentési kötelezettség munkáltató kötelezettségei. Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelye is használható.
A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozásá idegenrendészeti elektronikus ügyinditási felülettel kapcsolatos tájékoztatást itt érheti el. A munkáltató, illetve a fogadó szervezet kötelezettségeinek elmulasztásával járó jogkövetkezményekről A munkavégzés helye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót, fogadó szervezetet – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű).
Összességében tehát nem keverendő össze a próbamunka és a próbaidő alatt végzett munka intézménye. A munkavállaló munkaköri alkalmasságának előzetes vizsgálatára számos eszköz áll a munkáltató rendelkezésre, amelyeknek ugyanakkor nem képezheti részét a próbanap jogellenes alkalmazása. Mindenek előtt: A munkaviszony bejelentése. A munkavállaló tényleges munkavégzési alkalmasságának és teljesítményének vizsgálatára csak a munkaszerződésben szabályosan kikötött próbaidő alkalmazása szolgálhat. A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
[2. § (2)–(4)] (A magánszemély munkáltatónak ez a kötelezettsége korábban sem állt fenn. ) A kormányrendelet 4. § (1)–(2) bekezdéseinek hatályon kívül helyezése alapján megszűnt a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak is a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége. 2011. január 1-jétől a szolgálat vezetője a szolgálat székhelye szerinti illetékes munkavédelmi felügyelőségének nem tartozik semmilyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséggel - az ellátott munkavállalókról, - a tevékenysége megkezdéséről, megszűnéséről, átmeneti szüneteléséről, a változásról. [4. § (1)–(2)] További hírek Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől. Milyen bejelentési kötelezettségekkel rendelkezik a munkáltató? Mikor kell.... Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam. Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel. Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről. Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Az egészségpénztárak a munkahelyi cafeteria rendszer egyik elemét jelentik (a cég számára ez kevesebbe kerül, mint ha ugyanazt az összeget bérként fizetné ki). Aki ezt választja, annak munkáltatója a jelzett summát minden hónapban átutalja a kiválasztott pénztárba. A számlán levő pénz azonnal költhető. Alapvetően egészségügyi és egészségmegőrző kiadásokra lehet róla fizetni, de a szolgáltatási kör már kibővült az önsegélyezéssel is. Egészségpénztári hozamok: sántít az összehasonlítás - Privátbankár.hu. Hogyan válasszak? Az egészségpénztárak alapvetően pénzügyi intézmények. A költséglevonást (amiből a kassza biztosítja saját működését és eleget tesz az előírásoknak) a különböző szolgáltatóknál szerezhető kedvezmények – és persze a kedvezőbb adózás – ellensúlyozhatják. A tapasztalat szerint a szolgáltatók minden pénztárnak megadják ugyanazt az árengedményt. Központi adatbázis sajnos nincs, mert sokszor üzletenként eltérő ez az előny. A konkrét kedvezményekről így az adott pénztár honapján lehet (ha lehet) informálódni. És már a választási szempontoknál tartunk.
Akiknek mégis van megtakarításuk, azok közül sokan otthon tartják a pénzüket, úgy érzik, a váratlanul felmerülő kiadásaikat így könnyebben tudják finanszírozni. Mások pedig ahhoz kicsinek gondolják a vagyonukat, hogy...
A tavalyi 3, 4 százalékos átlagos inflációval számolva átlagosan 6, 8-6, 9 százalék körüli reálhozamot értek el a pénztárak, ez számlánként 300 ezer forint körüli összeg. A korábbi években is 2018 kivételével volt reálhozam, emiatt egy visszalépő tag akár több millió forintos kifizetéssel is számolhat. Visszalépni vagy nem visszalépni? A rövid felhalmozási idő miatt azonban a többségnek racionális választás a tb-be való visszalépés a nyugdíjba vonuláskor, néhányan azonban maradnak a kétpilléres rendszerben. A Horizont Magánnyugdíjpénztár nyújt járadékszolgáltatást, tavaly körülbelül 2 millió forintot fizettek ki ezen a címen a nyugdíjas korú tagoknak. Jellemzően annak éri meg a járadék mellett dönteni, akinek az egészségi állapota már annyira rossz, hogy úgy gondolja, az örökösei jobban járnának, ha megtartaná a megtakarítását. A magán-nyugdíjpénztári felhalmozás ugyanis továbbra is örökölhető. Nőttek az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések tavaly - alon.hu. A magánkasszák működési szinten az önkéntesekkel ellentétben nyereségesek. A tagok körében hirdetett tagdíjfizetési és adományt gyűjtő akciók sikeresek, a szektor működési eredménye 2019-ben 244 millió forint lett.