Bemutatás Mindazon oldalak gyűjteménye, amely a gyermekirodalom részterületeivel foglalkozik: bemutatja a szerzőket, a könyvkiadókat, az intézményeket, de figyeli az eseményeket is. Varázsfelhő könyv libre.org. A gyermekkönyvekről szóló kritikákat is szemlézi. Számos gyűjtemény, adatbázis, forrás címe szerepel az oldalon, amelyek segítik a gyermekirodalom útvesztőiben az eligazodást. A művekről műfaji bontásban is nyújt tájékozódást.
Végül 2010-ben jött egy fordulópont: Budapesten meghallottam Dr Fülöp Sándor, Gunagriha egyik előadását. Onnantól végérvényesen rabja lettem az ő előadásainak – megtalálható mindegyik az interneten – melyekben együtt van a tudás, a tisztaság, a humor, no meg az erdélyi székely gyökerek... A könyvem megírását tulajdonképpen ő inspirálta. Mikor erre rájöttem, elküldtem neki a kéziratomat, "csupán" a véleménye miatt. Az események csodálatos fordulatot vettek, melynek eredményét ajánlás formájában láthatod a könyv hátulján… A Varázsfelhőben minden személyes élményből íródott. Tudom, túlzás, de hajlamos vagyok azt hinni, hogy minden az életemben azért történt, hogy megszülethessen ez a könyv. Hálásan köszönöm, ha elolvasod. Érezted-e már azt, hogy a dolgok valahogy nem véletlenül történnek az életedben? Vagy, ha valakivel találkoztál, megérezted-e, hogy ez egy jó ember lehet, anélkül, hogy egy szót is váltottál volna vele? Biztos vagyok benne, hogy igen. Könyv: Varázspillangó (Tihanyi Edit). Nos ezek olyan jelek, melyekkel ráébredhetsz, hogy itt a mélyben valami több van.
Hazám). Az ember kiteljesedésének feladatát is társadalmi összefüggésben szemléli (Két hexameter, Kész a leltár). A derű, az életörömre vágyás kései szerelmi ciklusait is át tudja hatni (Flóra). Magas művészi szintet képviselnek önmegszólító versei (Tudod hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél... ) Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájának tolmácsolására törekedett; értékesek Villon-fordításai is. (A rövidített életrajz Tamás Attila szócikke alapján készült, Új Magyar Irodalmi Lexikon 2. József Atilla rövid életrajza | catherina forest. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 914-916. p. ) Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Harmat Árpád Péter Regisztrálj nálunk, várunk tagjaink sorában! Regisztáció: ITT!
Magyar Filmhíradó 31. 1984. augusztus: Bakos Sándorné nyugdíjas szövőnő, az újpesti Pamutgyári Ház lakójaként József Attila Külvárosi éj című verséből szaval. Magyar Filmhíradó 25. 1969. június: József Attila emlékkiállítás Makón, a város múzeumában. Látható a költő helyi szobra, illetve volt szomszédja és osztályfőnöke is. Magyar Filmhíradó 41. október: Látható Szegeden a József Attiláról elnevezett Tudományegyetem főépülete, illetve a költő szegedi szobra. Sebed a világ (Duló Károly, 1987): József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című versének részlete művészi életképekkel. Összidő: 10' 00" Második összeállításunkban József Attila verseinek és önéletrajzi írásainak filmes feldolgozásaiból válogattunk részleteket: Betlehemi királyok (1947, Kertész Pál): József Attila azonos című versét Karády Katalin énekli. Én, József Attila – Wikipédia. Budapest irodalmi emlékei II. (1965, Simon László): József Attila Kedves Jocó! című verse gyerekhangon. Sebed a világ (1987, Duló Károly): Részlet József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című írásából.
A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről rövid élete során ismereteink szerint nem készült, nem maradt fenn filmfelvétel. Életének és írásainak utóélete azonban nem szűkölködik mozgóképes feldolgozásokban. Első összeállításunkban híradós és dokumentumfilmes megemlékezések részleteiből közlünk válogatást: Magyar Filmhíradó 15. 1955. április: Ascher Oszkár előad József Attila életrajzából. Magyar Filmhíradó 15. 1975. április: Megemlékezés József Attiláról születésének 70. évfordulóján. Magyar Filmhíradó 20. 1980. május: Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulója alkalmával. Versrészletek Latinovits Zoltán és Bánffy György és Major Tamás tolmácsolásában. 1957. december: Megemlékezés József Attila halálának 20. évfordulója alkalmából. Részletek műveiből, sírjának megkoszorúzása. József Attila élete és költészete timeline | Timetoast timelines. Magyar Filmhíradó 11. 1973. március: Emlékezés József Attila halálára Major Tamás hangján. Magyar Filmhíradó 5. 1952. december: József Attila szobrának leleplezése Budapesten, a XIII. kerületben. Sporthíradó 6. nyár: Bánki Zsuzsa színésznő a Magyar Automobil Klub József Attila emlékversenyének a győztese látható verseny közben, illetve József Attila szobrának koszorúzásánál a résztvevők közt.
A kisfiú a harmadikos olvasókönyvben érdekes történetet talált Attila királyról, ettől kezdve vált olvasóvá. Döntőnek nevezte ezt az élményt a Curriculum vitae -ben: "végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában felülvizsgálja... " Alig tizenévesen találkozott a komoly irodalommal is, többek közt Ady verseivel. (Egyébként a Mama is olvasó ember volt, néhány levelét Öcsödre valóságos költeménynek nevezte a lányok emlékezete. ) Verselni is ekkortájt kezdett Attila, Jolán életrajza szerint ontotta rímekbe szedett gondolatait, nemegyszer az iskolai dolgozatokat is versbe szedte. Első fennmaradt műve, a De szeretnék gazdag lenni kezdetű nyolcsoros feltehetően 1916-ban keletkezett. Az elárvult gyerekek gyámjuk lakásában éltek 1920 elejétől. A gazdag zsidó polgárcsaládból származó Makai Ödön (1889–1937) Jolánt a maga köreibe emelte, de a gyerekekkel eleinte nem vállalta az igazi rokonságot, távolságtartó volt.
Ezek után Vágó Márta visszaemlékezéséből tudhatunk meg többet a költő életéről az első felvonásban. Beszélni kezd Attiláról, majd elmeséli hogyan találkoztak először. Attila egy találkozóra készült kortárs alkotókkal. Részt vett ezen a találkozón Illyés Gyula is. Itt Attila elszavalja a Tedd a kezedet, és Mártával egyre közelebb kerülnek egymáshoz, csókolóznak is, amit Illyés észrevesz, aki egy beszélgetés után lemond Mártáról Attila javára. Amikor hazafelé sétál, Attilát kommunista proletárok besúgónak nézik, de tisztázza magát és csatlakozik hozzájuk. Attila később újra találkozik szerelmével egy séta során, ahol bevallja, hogy szereti, és elszavalja neki a Gyász és patyolat című versét, amely annyira meghatja a nőt, hogy bemutatja a költőt a családjának. Ezt követően Attila sikertelenül próbál szeretkezni Mártával, de Márta nem szeretné, ezért ezen összevesznek. Másnap a két költő, Illyés és Attila, rímpárbajban vesz részt, és Márta a bíró. Ezt Attila nyeri, de innen a proletárok, akikkel találkozott, elhívják tüntetni.