A(z) "Nógrád megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból. B Balassagyarmat S Salgótarján (Dobroda völgye, Kis Zagyva völgye, Medvesaljai térség stb. ) IV. Képzések Az elkövetkezendő időszakban az alábbi képzéseket tervezem beindítani: közösségfejlesztői képzés, falumenedzserek, szociális, igazgatási szakemberek felkészítése. A képzések egy részére az anyagi fedezetet különböző pályázatokból, önkormányzatoktól sikerült elnyerni. Így támogatónkat a megyei önkormányzat, a salgótarjáni Munkaügyi Központ, a Művelődési és Szabadművelődési Alapítvány. Ezek az ún. regionális vagy megyei képzések, amelyeket mindig "követ" vagy már megelőz egy-egy helyi fejlesztés elindítása. Ilyen például a falusi turizmusra való felkészülés, helyi vállalkozások segítése; Hollókő térségében a környező falvak bekapcsolása az idegenforgalomba, közös beruházások, intézmények működtetése; Patvarc térségében az önállóvá vált gazdáknak növényvédő szakmérnök közös alkalmazása stb.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád megye települései témájú médiaállományokat. Nógrád megye települései A(z) "Nógrád megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 132 lap található a kategóriában, összesen 132 lapból.
A Petőfi csavar A monda szerint Petőfi Sándor a látogatásakor lóval közelítette meg a várat. Délceg legény lévén felszökkent lovával az egyik várkapu melletti sziklára! A ló patájának nyomát most is lehet látni! Keresd meg a sziklában! Visszaút A faragott mókusnál jobbra lehet térni, erre vezet a könnyebb út, végig ereszkedve, szélesen kivert úton haladva. Az út mentén vadnyomokra lehet vadászni, szarvastól farkasig mindent lehet találni! Hasonló túra érdekel, akkor fedezd fel Nógrád megye legszebb kincseit! Ha nem maradnál le csatlakozz hozzánk: Facebook oldal: Landolunk Facebook csoport: Hurrá, landolunk! Youtube: Landolunk Instagram: monivoy a ge
Betontelepek – Nógrád megye Betontelepek Nógrád megyében Bédi Betonüzem p 2651 Rétság, Pusztaszántói út 16. KGYV-SALKÉSZ Kft. Salgótarján, Borbély Lajos út 2. NÓGRÁDI BETONYP ÉPSZER Kft. Salgótarján, Bem út 6. Rockwell – D Kft. Salgótarján, Kertész utca 2. TBG Vác Kft. Rétság, Pusztaszántói út 10. TBG Vác Transzportbeton Gyártó és Forgalmazó Kft. Balassagyarmat, Kóvári út 100.
A PEST KÖRNYÉKI ÉS NÓGRÁDI SZLOVÁKOK Ez a régió valójában három történelmi vármegye, Hont, Nógrád és Pest megyék területét foglalja magába. A régi Hont megye szlovák települései közül csak Márianosztra és Kóspallag maradt meg máig kisebbségi településnek. Telepítésük a XVIII. század elején történt. Korábbra, a XVII. század végére tehető sok nógrádi szlovák település megalakulása. Első lakosai szökött jobbágyok voltak. Később a földesuraik főleg Árva, Liptó, Zólyom és Hont megyékből hívtak jobbágyokat apró birtokaikra. (Ezzel magyarázható a sok nógrádi apró falu). A Nógrád megyei falvak lakosságának jelentős része, mivel a földesurak nagy terheket róttak rá, átmeneti lakóhelynek tekintette ezeket a településeket. Idővel még délebbre vándoroltak, ahol kedvezőbb szerződéseket tudtak kötni a földesurakkal. Másik jellemzője ennek a vidéknek az volt, hogy sok vegyes lakosságú település ( nyelvi és vallási is) alakult; sok a szlovák-magyar település, de vannak magyar-német falvak is, vallás szempontjából a szlovákok főleg evangélikusok, de lakják a megyét katolikus szlovákok is.
Nógrád megye települései, irányítószámai - 2. oldal - Irányítószámnavigátor Írja be a pontos irányítószámot vagy a település nevét (min.
A déli nógrádi szlovák települések népi kultúrájuk alapján a következők szerint csoportosíthatók: Az ún. szügyi csoport: Szügy, Balassagyarmat, Parvarc, Csesztve és Terény. A bánki csoport: Bánk (1680), Alsó- és Felsőpetény, Nógrád, Nézsa, Ósagárd, Legénd, Nógrádsáp, Erdőkürt, Galgaguta, Vanyarc (1705), Keszeg, Nőtincs, Egyházasdengeleg, Bér, Szirák és Kétbodony. A sámsonházi csoport: Sámsonháza, Lucfalva, Szúpatak. A nógrádi szlovák lakosság kezdetben az irtványokon, a völgyekben mezőgazdasággal kezdett foglalkozni, jelentős volt állattenyésztésük, de foglalkoztak szőlőtermesztéssel, mészégetéssel is, később bányászattal, majd sokan kerültek az iparba is. A Pest megyei szlovák falvak a második migrációs hullámban alakultak az 1711. évet követően. Az idetelepülők többsége evangélikus vallású, származási helyeik Hont, Nógrád, Zólyom megye, kevesebben települtek Liptó és Túróc megyéből. A migrációt elősegítő tényezők: a jobbágyok rossz életkörülményeik miatt, de a földesurak és részben a katolikus egyház is elősegítette azzal a szándékkal, hogy munkaerőt telepítenek birtokaikra.
A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Könyv: A város peremén (József Jolán). Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon. Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk.
Oldalak: 1 2 3 4 5
A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, A költő - ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát. 1933 tavasza
A történelem már szinte minden feltételt megérlelt a munkásság győzelméhez. A 11–14. szakasz látomás a jövőről, a forradalomról. Az ismétlődő "föl, föl" utalás az Internacionálé ra, ugyanakkor a katolikus liturgia "Fel a szívekkel" (sursum corda) felszólítására is rájátszik. A város peremén józsef attila. Mindhárom szakaszban szerepel a szív, s ez a szimbólum a fölemelés mozdulatával együtt fejezi ki a forradalom első szakaszát, a himnikus jövőt. A 14. szakasz ban az elme kifejezés szerepel. A szív és az elme (az ész) e költészetben az öntudatlan és a tudatos életet különbözteti meg mind a személyiségre, mind a társadalomra vonatkozóan. A kapitalizmus kora a munkásság "öntudatlan" létének – kialakulásának és történelmi feladatra készülődésének – időszaka, s az "anyag", a "szív" forradalmának legfőbb értelme, eredménye az lesz, ha megszületik az új rend, az elme birodalma, a tudatos élet. A forradalomnak ez a második szakasza az igazán emberszabású történelemnek a kezdete, és az "elme", az "ember" forradalmát valósítja meg.