E-könyv - Winnetou aranya Karl May indiános történetei közül a Winnetou-epizódok kiemelkedőek. Ez a regény is egy sorozat... Törzsvásárlóként: 99 pont e-könyv: perceken belül Idegen ösvényeken Karl May ebben a történetfűzérben három kontinensre vezeti el olvasóit. Az ösvények Amerikában... Az olajkirály May Károly 1893-ban írta ezt a könyvét. Bár címe megtévesztő, ennek ellenére valódi, vérbő... Az inka öröksége Ebben a regényben Karl May már elemében van - már ami a történet helyszínét illeti. igen... A haramia Karl May négy remek, egymáshoz lazán kapcsolódó indiános történetét tartja kezében az olvasó... A fekete táltos A fekete táltos című May Károly-regény igazi indiános mű. Szereplői Old Shatterhand és persze... A bosszú Karl May ezen regényének a címe: A bosszú. De ki és mi bosszul meg? Országos Széchényi Könyvtár. Erre maga az író, az alcímmel... Szállítás: 1-3 munkanap, utolsó példányok Winnetou I. A híres vadász, Old Shatterhand saját maga beszéli el, hogyan nyeri el a legnemesebb apacs... 119 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Old Shatterhand, miután az apacs törzsfőnök vértestvére lesz, Hatátitla (Villám) nevű lován lovagol {Swallow, azaz Fecske nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is}, és a nagy kaliberű golyók befogadására alkalmas Medveölőt, és a híres Henry-féle karabélyt használja. Az eredeti sorozatban May nem említi Villám nevét, más művekből viszont ismeretes. Old Shatterhand és Winnetou mellett sok híres westmanről esik szó a történetben, többek között Old Shatterhand tanítómesteréről, Sam Hawkinsról, és annak két hűséges barátjáról, Dick Stone-ról és Will Parkerről, továbbá Old Firehandról, Old Deathról, Sam Sans-earről és Phil Walkerről. Karl May - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. A sorozat utolsó kötetében Winnetout lelövik az ogellallák (sziú törzs), Santer pedig elnyeri méltó büntetését. Karl May Winnetou-regényei szimbolizálják a bizonyos mértékben romantikus vágyat a szabad élet után, az életet szoros együttműködésben a természettel, a bizakodást az emberek alapvető jóságában, nem elfeledve, hogy folyamatos fenyegetést jelent a rosszakaratú ellenség.
Az épülendő új vasút az apacsok földjén haladt volna. Winnetou apjával és agg tanítómesterével érkezik a földmérők táborába, hogy munkájuk abbahagyására és távozásra szólítsa fel őket. Szóváltás közben egy részeg vadász lelövi a tanítómestert. A fehérek az apacsok bosszújától rettegve azok ősi ellenségével, a kajovákkal szövetkeznek. Karl may könyvek funeral home. Könyörtelen indián háború alakul ki. Old Shatterhand is felbukkan, aki megsebesül, majd az apacsok fogságába kerül. Felépülése után élet-halál párbajt vív, s mire elcsitulnak a harcok, Winnetou barátjává és testvérévé fogadja, amit vérszerződéssel meg is pecsételnek. Ezzel színre lép a Vadnyugat legyőzhetetlen párosa, oly sok nagyszerű, izgalmas történet főszereplője… Oldalszám: 274 ISBN / ISSN: 9786155129865 Sok új szereplővel ismerkedünk meg a szerző ezen művében. Többek között a híresen jó lövő, biztos kezű Old Surehanddel, a távoli Nyugat meghatározó egyéniségével és – a történetünk idején már idős – Old Wabble-lel, a cowboyok egykori királyával. Részesei lehetünk a nagy vadász kiszabadításának a vérszomjas vörösök fogságából.
A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996); Jánosy István (1994); Szabó Lőrinc költészete (2001); Az egymást átjáró hangnemek polifóniája. A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében (Tiszatáj 2001/1). Interjúkötetek: A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1994); Elveszett otthonok (2003). Életmű-interjúk: Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988); Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95); Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval (2016). Főbb Szabó Lőrinc-dokumentumok: Naplók, levelek, cikkek (1974); Érlelő diákévek (1979); Harminchat év I–II. (1989–93); Bírákhoz és barátokhoz (1990); Vers és valóság I–II. Prof dr földes jános az. (1990); Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998). ; Szabó Lőrinc: Vallomások. Naplók, beszélgetések, levelek (2008). Díjai, kitüntetései: Miskolc Város Irodalmi Díja (1969); A Mikes Kelemen Kör Díja (1983); Miskolc Városért Emlékplakett (1986); Szabó Lőrinc-díj (1989); A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990); Herman Ottó-díj (1998); A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998); Signum Aureum Universitatis (Miskolci Egyetem) kitüntetés; Jubileumi egyetemi emlékérem kitüntetés (1999); Bölcsészettudományi Karért: Kari kitüntetés (2001); Toldy Ferenc-díj (2007); József Attila-díj (2012); Miskolc díszpolgára (2021); A Magyar Érdemrend középkeresztje (2021).
2007–2012: közreműködés a révkomáromi Selye János Egyetem doktori képzésében. 2003–2012: témavezetés az ELTE Fordítástudományi Doktori Programjában. 1993–2014: oktatás, majd témavezetés a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori iskolájában. 2000: oktatás a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjában. A témavezetett értekezésekről ⇒ itt található áttekintés.
Még "miskolci"-ként 1970-től a fővárosi Petőfi Irodalom Múzeum osztályvezető főmunkatársa 1989-ig, 1991-től tudományos tanácsadója. Ez idő alatt írta meg három kötetes Szabó Lőrinc monográfiáját (1970, 1974, 1980), és szerezte meg akadémiai doktori címét (1970). 1989-től 1993-ig a megújuló pécsi Janus Pannonius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalmi tanszékének vezetője, 1990-től egyetemi tanára volt. Irodalomelemző írásainak jelentős része foglalkozott a "Nyugat" c. szépirodalmi folyóirat szerzőinek, valamint Szabó Magda (1917-2007) munkásságával, majd a kortárs szépirodalmi szerzők műveivel. Prof dr földes jános murkovics. 1993-ban visszatért Miskolcra, ahol a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karának egyik alapítójaként az Irodalom Tanszék vezetője, majd a kar dékánja is volt (1997-2006). 2006 óta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának "professor emeritus"-a. Főbb művei továbbá: Dayka Gábor költői pályája (1968); Versek között (1980); Szabó Lőrinc hévízi versfüzete (1980, második kiadás 1997); Szabó Lőrinc (1985); Lakatos István (1986); Az Újhold költői (1988); "A magyar költészet az én nyelvemen beszél. "
Életének 86. évében elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, Miskolc díszpolgára. A MTA MAB Nyelv és Irodalomtudományi Szakbizottságának elnöke 1993-2011 között. Kabdebó Lóránt 1958-ban magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 1958 és 1970 között – 12(! ) éven át – mindkét szaktárgyát tanította a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. Kezdeményezésére helyeztek el emléktáblát a Miskolcon született Dayka Gábor költőnek (1769-1796), a Földes Ferenc Gimnázium főbejárata mellé, ahol Dayka az iskola helyén állt minorita algimnáziumban tanult. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori, majd 1969-ben a "szépirodalmi kandidátusa" rangot. 1962 és 1984 között a Miskolcon megjelenő Napjaink c. Prof dr földes jános batsányi. észak-magyarországi irodalmi folyóirat versrovat vezetője és főszerkesztő helyettese volt. Egyetemi tanulmányait követve az 1950-es évek végétől lett Miskolc legjelesebb költője, Szabó Lőrinc (1900-1957) életpályájának és műveinek kutató elemzője.