A savasság jó néhány növény számára, rossz mások számára A savas talajokat általában "savanyúnak" nevezik. A definíció szerint a savasság olyan talajok jellemzője, amelyek pH- értéke kisebb, mint 7 (7-es érték "semleges"). A pH-érték 0 és 14 közé esik, így 7 a mérleg közepén esik le. A 7 év feletti értékek lúgosságot jeleznek. Mi okozza a talajt, hogy savas legyen? Mint kertész, talán meg lehet lepődni egy talajvizsgálat eredményei alapján, amely azt mutatja, hogy az a föld, amelyen a kert már savasabb lett azóta, amikor ellenőrizte. De a Mother Nature meglepődne a meglepetéseden. A természetben a savas talaj a legtöbb helyen (beleértve a legtöbb fás területet is) normát jelent. Mivel a szerves anyag lebomlik, a talaj, amely alatt vagy amely alatt ez a bomlás természetesen megy végbe, hajlamos savanyítani. De más olyan tényezők is, amelyek savasodást okozhatnak a talajban: A műtrágyák használata. Az elemek, például a kalcium és a magnézium kiszivárgása, amikor esik. Van némi nézeteltérés arról, hogy a talajban használt talajtakaró típusa befolyásolja-e a talaj pH-értékét, pedig évekig a kertészek azt feltételezték, hogy a fenyőfák vagy tölgyfacsarók alkalmazása a talaj alá savanyít sokkal több, mint sok más malom.
A meszezőanyag hatására a vegetációs időszakban növekszik a gyökérzóna pH értéke, javul a műtrágyák hasznosulása, illetve felvehető kalciumot biztosít a növény számára. A kalcium nem csak a talaj, de a növény számára is rendkívül fontos. A kalciumnak kiemelkedő szerepe van a sejtfal ellenálló-képességében, a szénhidrát-anyagcserében, illetve a gyökerek megfelelő fejlődésében. Szántóföldi kísérletekkel bizonyított, hogy mésztrágyázás alkalmazásával terméstöbblet érhető el. A talaj termőképesség-fenntartásának, növelésének és a magasabb színvonalú növénytermesztésnek egyik fontos eleme a kalciumot kis mennyiségben tartalmazó, savanyú talajok meszezése. Meszezés dolomitporral: nagyobb termésmennyiség – Fotó: Hazai Bányák Hogyan reagálnak a talaj kémhatásának változására a növények? A talajok kémhatása igen nagy hatással van a növények életére. A talajsavanyodás fokozódásával a talaj fizikai és biológiai állapota visszafordíthatatlanul leromlik, aminek következtében csökken a sikeresen termeszthető növényfajok száma, csökken a termés és a termesztés biztonsága, valamint romlik a termesztett növény ipari, takarmányozási értéke.
Ültetés és kertgondozás előtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen is a területünk talajtípusa. Csak ezt követően válogathatjuk össze a virágokat, fákat, veteményesbe való zöldségeket. De vajon milyen talajtípushoz mi illik a legjobban? Ebből a cikkből minden kiderül! Meghatározni, hogy milyen talajtípushoz milyen növényt ültessünk, nem tőlünk függ. Nem mindegy, hogy agyagos, homokos, vagy éppen savanyú és meszes a földünk. Persze van lehetőség ezek változtatására, de ez általában rengeteg munkával jár, így érdemesebb megbarátkozni a saját termőtalajunkkal. Agyagos talajba ültethető fajták Az agyagos föld Magyarországon számos tájegységen előfordul, amely egy igen sajátságos típusa a talajnak. Ezt a fajtát sokan rossz minőségűnek titulálnak, mondván, hogy nem minden növény képes itt kifejlődni. Jellegzetessége, hogy nagyon jó a víztartó képessége, megmunkálása viszont jóval nehezebb, mint bármely másik, lazább szerkezetű termőtalajé. Azonban téves elgondolás, hogy egy agyagos földdel rendelkező kert unalmas és egysíkú lehet.
Cikk ajánlat: A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség. Tehát a felhasználható fahamu mennyisége a kertben a talaj kémhatásától függően változó. Talajjavítási céllal a télen összegyűjtött fahamut kora tavasszal ajánlott száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Talajjavítás szükséges 5, 5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára. Évi egy alkalommal 10 dg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehető a talaj kémhatása. Az óvatosan kiszórt fahamu a veteményesben védi a kártevőktől és kondícionálja a növényeket. Trágyázás fahamuval A növény számára a legnagyobb mennyiségben szükséges úgynevezett makroelemek közül, a fahamuval nitrogén nem, csak kálium és foszfor kerül a talajba. 1 t/ha fahamuval a tápanyag-utánpótlás tekintetében hozzávetőleg 25 kg P2O5 (Foszfor-pentoxid, így fejezik ki a foszfor hatóanyagot) hatóanyagú műtrágya és 48 kg K2O (kálium-oxid, így fejezik ki a kálium hatóanyagot) hatóanyagú műtrágya váltható ki. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növények tápanyagellátásának egyensúlya eltolódik.