Az ellentétes kézfejünk kézéle ezt követően ugyanúgy a támadó csuklójára kerül, a külső karunk kézfeje alá. A szorítás célja, hogy a támadó csuklója betörjön, így a kar elveszti erejét. A külső lábunkkal hátralépve, testünkhöz szorított kézfejekkel elkezdjük fordítani a testüket a külső kar irányába, miközben süllyesztjük a súlypontunkat. Mivel az egész testünk dolgozik az ellenfél karja ellen, viszonylag könnyedén a földre tudjuk vinni a támadót, ha figyelünk egyensúlyunk megőrzésére. Önvédelem nőknek – Fight like a girl. A legjobb, ha a támadó nekünk háttal kerül a földre. Ezután, ha szükséges, meg is taposhatjuk, majd mielőbb távolodjunk el tőle. Még több tipp a még hatékonyabb védekezéshez Lehetőség szerint több kézzel dolgozzunk egy kéz ellen. Ez akkor is működik, ha a támadó két kézzel ragad meg minket. Egyik kezét vagy karját kiválasztva tudunk hatásosabban reagálni. Használjuk lendületünket és testsúlyunkat súlypont-süllyesztéssel, emeléssel vagy csípőfordítással. Az áldozat fizikuma sok esetben gyengébb, mint a támadóé, ezért fontos, hogy kihasználjuk adottságainkat és ismereteinket.
A pontok részletes ismertetője következik. Koponya Az egész koponyatájék érzékeny és könnyen sebezhető. A koponya valamely részére mért ütés más helyen is kiválthat csontsérülést (olyanon is amelyet nem ért ütés). Így például a fejtetőre vagy a tarkó felső részére mért erős ütés esetén koponyaalapi törés következhet be. Ezenkívül a koponyát ért ütés kihat a központi idegrendszerre is. A koponya néhány helye (sajátos alakja vagy a központi idegrendszer fontos részeihez való viszonya miatt) különösen könnyen viszi át az ütést. Ilyen főként a koponya egész hátsó része, a halántékcsont szemölcsszerű dudora, a külső hallóút torkolata, az áll hegye. A fej arcrészét tagolt csont képzi. Ez a csont ütésre és nyomásra egyaránt érzékeny. A fej bármely irányban való csavarása kellemetlen fájdalmat vagy veszélyes sérülést okozhat a támadónak. Homlok Minden ellentámadás előtt tenyérrel homlokon lehet ütni a támadót amellyel pillanatnyi agyrázkódást okozhatunk, amelyet ellentámadásra használhatunk ki.
A nyakon lévő pont támadását. Az ádámcsutka alatti részt erősen megnyomva, vagy ököllel megütve, hasonlóan fájdalmas érzést okozol, hatása épp olyan, mint az előzőnek. 2. Minden önvédelmi tanfolyam első tanácsa az ágyék részre vonatkozik. A lehető leghatározottabban támadj oda. Szó szerint lebénítja a támadót és időt nyersz a meneküléshez. 3. Ha szemből érkezik a támadás, és nem tudod felemelni a kezed, szorítsd ökölbe majd fejeddel (homlok résszel) igyekezz eltolni őt magadtól, mialatt kezed pajzsként feszül előtted. Mivel a támadó próbál kissé hátralökni emiatt, ez létrehoz elég helyet közöttetek ahhoz, hogy térddel ágyékon tudd rúgni. 4. Ha van egy kis hely közted és a támadó között, így védekezhetsz tenyérrel. Egyenesítsd ki a bal karod, és az ő jobb karját feszítsd lefelé, ugyanebben a pillanatban jobb kezeddel feszítsd a fejét hátrafelé állánál fogva, így ágyéka szabaddá válik. Ezt te azonnal használd ki, térddel hatalmasat üss oda alulról. Teljesen védtelen, nyöszörgő rongybábúvá válik, ezalatt te már menekülhetsz is.
Ács Károly Élete Születési név Kovács Károly Született 1928. szeptember 8. Szabadka Elhunyt 2007. július 3. (78 évesen) Köln Szülei Kovács Károly Propszt Erzsébet Pályafutása Jellemző műfaj(ok) versek Első műve Kéz a kilincsen (1953) Kitüntetései Híd Irodalmi Díj (1960) Bazsalikom Műfordítói Díj (1971) Híd Irodalmi Díj (1983) Irodalmi díjai Híd Irodalmi díj (1960, 1983) Bazsalikom-díj (1971) Üzenet-díj (1979) Szenteleky Kornél-díj (1990) Életmű Díj (1991) Ács Károly (eredeti neve: Kovács Károly) ( Szabadka, 1928. – Köln, 2007. ) Híd-díjas magyar költő, műfordító, szerkesztő. Életpályája [ szerkesztés] Szülei Kovács Károly és Propszt Erzsébet voltak. Általános iskolai tanulmányait a szülővárosában végezte 1935–1938 között. Ács Károly (költő) – Wikipédia. Középiskolai tanulmányait is itt végezte 1939–1947 között. Egyetemi tanulmányait a Belgrádi Egyetemen végezte 1947–1953 között, ahol jogot tanult. 1948–1950 között a Jugoszláv Rádiónál volt szerkesztő, fordító. 1951–1995 között Újvidéken élt. 1951-től a Magyar Szó délvidéki napilap munkatársa, majd a külpolitikai rovat szerkesztője volt.
Összefoglaló Ismertető: Egy költői életművet foglal magában ez a kötet. Ács Károly lép itt összes verseivel – 43 termésével – az olvasó elé. Majd négyszáz verset, több mint nyolcadfélezer verssort tartalmaz könyve. Magáról, verseiről és erről a kötetről a költő ezeket mondja: … a versek is, mint minden szerves alakulat, valamilyen – mondhatnám: biológiai – léttörvényeknek engedelmeskednek: születnek, élnek, múlnak. Ács károly versei gyerekeknek. Ugyanez vonatkozik egy-egy költői opusra is. Ebből a szempontból – s csakis ebből – talán nem kell firtatni, hogy joggal-e vagy sem ítélem a magam majd negyvenöt évi verstermését immár befejezett, lezárt, lekerekített egésznek, amihez már nemigen volna mit hozzátennem. … szinte a kezdetektől viszonylag pontos nyilvántartást vezettem verses megnyilatkozásaimról, mintegy önmagamon demonstrálva a tételt, hogy a vers önálló életet él, a költő dolga úgyszólván csak az, hogy felszínre hozza, "tisztába" tegye", iktassa, lajstromozza, adminisztrálja. Persze nem olyan egyszerű ez, amilyennek látszik.
Ács Károly még a nyolcvanas években elbúcsúzott a költészettől, mondván, hogy mindent kiírt magából, s különben sincs már szükség az ő öregkori panaszaira, játékaira. De a versíró ösztöne erősebb volt az elhatározásánál, úgyhogy a következő - immár főleg az új, kölni otthonában eltöltött - két évtizedben is versesköteteket jelentetett meg. Ezeknek az újabb verseknek sajátos erkölcsi "visszaalakulás" a jellemzőjük. Ács károly versei mek. Költőnk enged a lelkiismereti kényszerének, s a szabadabb megszólalás lehetőségének. Ez a fiatal korában is csak érintett, aztán évtizedeken át kényszerből elhallgatott nemzeti kötődés bevallását jelenti számá időskori Ács-versekben sincsenek azonban egyoldalú vádaskodások, védekező öntömjénezések. Viszont működik bennük az elszánt önvizsgálat, mert alkotójuk valamiképpen felelősnek érezte magát a vajdasági magyarság tehetetlenségéért. De vajon a maga poéta nyelvén nem mondta-e el az írástudói véleményét Ács Károly a "szocializmus" manipulálóiról és manipuláltjairól, ellensúlyozván azt a néhány, rendszert és vezetőt dicsőítő verset, amelyet a vajdasági magyarság legkevésbé rossz körülményei között meg kellett írnia ahhoz, hogy nemzetiségi értelmiségiként végezhesse a rászabott és vállalt munkát, amely akkor az egész magyar kultúrában a legcélszerűbbnek látszott?
«, a Terebess Online különlapja Ács Károly (1928-) haikui Alibi-haiku Ráklépésben, Újvidék, Forum, 1995 Az anyag panaszai - Régi és új versek, Szabadkai Szabadegyetem (Életjel Könyvek), Szabadka, 1999, 73. oldal Milyen könnyebbség. Most nem kell gondolkodnom. Ács Károly összes versei [antikvár]. Most verset írok. (1994) Válasz haiku (Pap Józsefnek) Károly összes versei, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1988, 329. oldal Ráklépésben, Újvidék, Forum, 1995 Csak készülődés? S amit közben szereztünk: Kert, barát, ének?
118 Miért?
Én szelíden kerekük alá hullom, hogy eltanuljam furcsa muzsikájuk, a szavaimat illesszem reájuk, s velük mondjam engesztelő fohászom: – Minden napom te tartsd ezentől számon, szeress akkor is, ha messzire mentem, és nem tudom, de valahogy helyettem. Adj helyet a vasárnapi padkán házaid előtt, én szülő szép Szabadkám! 188-189
Itthon lenni testben és lélekben az ő számára az őt értő, vele egyező emberekkel való szellemi közösséget jelentette, s a hitet, hogy vannak itt még olyanok, s talán egyre inkább lesznek is, akik nem másokkal, hanem a saját önzésükkel leszámolva igazi hasznára lesznek a magyaroknak - és a nem magyaroknak is. Ezért jött oly szívesen Szabadkára az itt, illetve Tóthfaluban kiadott köteteinek a Városi Könyvtárban szavalócsoport közreműködésével szervezett bemutatóira. Ács a vallomásaival mintha súlyos terhektől szabadult volna meg. Ács Károly összes versei - Ács Károly. Verseit ezekben az években is játékosság derűje ragyogja be, pedig érzése szerint a végelszámolásnál tartott. Azonban minthogy a barátaitól és a nemzetétől távol került, s nem adatott meg számára a közvetlenebb közösségi cselekvés lehetősége, a keserűség érzése (amely alkatának megfelelően mindig is az élményvilágához tartozott) számos versét átjárja. Humorérzéke azonban lehetetlenné teszi az egysíkúvá válását. Ő, a többnyire kételkedő, bizalmatlan, az elmélyült magányában mindinkább emberkereső, embert találó lett.