A mi osztályunk történelem XIV órában Fordította: Pászt Patrícia A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. A mi osztályunk. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át.
Kategória: Színház 494 Megtekintés ▲ Hirdetés A(z) " A mi osztályunk " nevű program paraméterei lentebb találhatóak Figyelem! A(z) A mi osztályunk esemény már lejárt (2011-12-29 00:00:00), a Programajánló archívumát képezi. A mi osztályunk - Tadeusz Slobodzianek - Régikönyvek webáruház. Lesd meg legfrissebb híreinket itt: Címlap » Program megnevezése: A mi osztályunk Program időpontja: 2011-12-29 00:00:00 Település: Budapest Program helyszíne: Kamra Te ott leszel / voltál a(z) A mi osztályunk nevű programon? Írd meg hozzászólásban, ha gondolod
Tadeusz Słobodzianek, a kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabja az 1930-as évektől követi nyomon egy lengyel iskolás osztály történetét, ahogyan annak tagjai próbálják túlélni előbb a második világháború borzalmait, majd a kommunizmus sötét éveit. Bár egy közösséget alkotnak, az osztály hamarosan magányos egyénekre hullik szét: lengyelekre, zsidókra, áldozatokra és elnyomókra – miközben lepereg szemünk előtt a 20. század történelme, három nő és hét férfi személyes, kíméletlen tolmácsolásában.
Jászai Mari Színház Kamaraszínpad Történelem XIV órában Színlap Kritikák Interjúk Galéria A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. "A mi osztályunk alapja valós történet" - Guelmino Sándor rendezése Tatabányán. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át.
Balázsy Géza rajza
Visszaemlékezünk vagy éppen történnek velünk az események, és átéljük azokat? Dora 21 évesen hal meg, gyerekével a karjában. Lukáts Andor rengeteget segített, hogy azt a légiességet, naivitást hogyan tudom megjeleníteni, ami tükrözi egy ártatlan lány el sem kezdett életét. Még amikor a pajtában van bezárva, akkor is értetlenül áll, ezt megpróbálom teljesen szárazan, szikáran elmesélni, nem átélni, hanem átadni. Ez a legfontosabb dolgok közé tartozik, hogy tárgyilagosan fogalmazzuk meg a rettenetes dolgokat ". " Lukáts Andor nagyon nagy tudású, és hihetetlen szeretettel fordult felénk. Jól ismeri a színészi működést, éppen ezért rettentő türelmes volt velünk, és aprólékos! Egy mondattal helyre tudott tenni a fejünkben egész monológokat. Nem mondatról mondatra haladtunk, hanem szándékokkal, érzetekkel, gesztusokkal segített meg bennünket. Előfordult az is, hogy előjátszott egy-egy szituációt. Emlékszem, tágra nyílt szemekkel néztem, hogy futkosott körbe a próbateremben, kidülledt, vérben forgó szemekkel.