Már a nap sem jár el fürödni a gátra. Legfönnebb úgy déltájt hunyorít a vízre, de még ő is mintha fölötte elnézne. Csak megkönyörül majd valamelyik éjjel, és bevonja véges- végig ezüst jéggel. KÁNYÁDI SÁNDOR szerző (Nagygalambfalva, /ma Románia, Hargita megye/ 1929. május 10. – Budapest. 2018. június 20. ) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg a költészetét, amely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg... A "Küküllő Kalendárium" című eme kiadványt az Erdélyi-medencét középen nyugati irányban átszelő nem túl hosszú, 28 km-es, a Nagy-Küküllővel együtt számítva azonban lényegesen hosszabb folyóval kapcsolatos, az évszakok váltakozásairól és a folyóról szóló versikék iránt érdeklődő olvasóinknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk.
KERESÉS – kányádi sándor Találatszám: 96 10 / 8. oldal
A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A szegény embereknek nincsen gazdagságuk, és kiszolgáltatottak, egyrészt a háborúnak egyrészt a gazdagoknak. Ez a háború ellenes novella azt akarta nyomatékosítani hogy milyen gyilkológéppé válik az ember a háború hatásara, hiszen a háborúban nincsenek társadalmi különbségek a halál elöbb-utöbb mindenkit elér. A szentimentális és naturalista elemek váltakozása jelzi a főhős lelki-érzelmi gazdagságát, de a tudatban végbement pusztulást is. Móricz tiltakozott a háborús vérontás ellen. Móricz Zsigmond (1879-1942) « Érettségi tételek. Háborúellenes novellája a Szegény emberek (1916), melyben bemutatja, hogyan ölte ki a háború az emberből a lelket, hogyan vált egy ember a háború miatt vérengző fenevaddá. Barbárok 1930-as évek elején született. a pusztán élő emberek életét mutatja be, elhatároltan három részben. Az elsőben azt látjuk, hogy a veres juhász és társa egy rézveretes szíj ürügyén brutális kegyetlenséggel megölik a bodri juhászt, és vele élő fiával és kutyájával együtt. A második részben bodri juhász asszonya, aki elszántan és kitartóan bejárja az egész országot, hogy rátaláljon úrára és gyermekére, hiszen nélkülük nincsen élete.
A parazita Noszty klánt ábrázolja elsősorban Noszty Feri, aki léha kártyás, szoknyák után futó, jó kiállású, nemesi modorú ifjú, akinek az lenne a feladata, hogy ezek tehetségeivel elcsábítsa az amerikai-magyar Tóth Mihály leányát, Marit, hogy hozományából segítse a nagy rokonságot. Azon fáradozik az egész család, hogy létrejöjjön a vagyonszerzésnek e módja, de hiába a lakodalom napján Tóth Mihály a sarkára áll és kiutasítja házából a dzsentri kompániát. Mikszáth érettségi tétel feladatok. Tóth atyafiak és a jó palócok E két novellás kötetben a nép fiait, az egyszerű parasztemberek a főhősök, akiket igyekszik úgy ábrázolni, ahogy a valóságban szerepelnek. Igaz ő is sok esetben idealizál főként akkor, amikor a természetközelségről ezeknek az embereknek a hiedelemvilágáról szól. Kétségtelen hogy meghatározza életűket a természettel, állatokkal való foglalkozás, amiképp befolyásolja őket a babona illetve a vallás. Bede Anna tartozása A jó palócok című novellás kötet egyik darabja a 15-bő fiatal vonzó teremtés érkezik a bíróságra hogy letöltse a kirótt büntetést.
A beszélő hangneme fontosabb az eseményeknél. Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Ezért folyamodik az írószünetet, vagy hanglejtést jelölő írásjelekhez (3 pont, vessző stb. ). Pl. : A bacsa sorsát kérdő mondattal rekeszti be. A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban, a természetben, természeti lényként él. Mikszáth kálmán érettségi tétel. Sorsedzett főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot teremtenek, melyet aztán valami megzavar (Pl. : Lapaj, a híres dudás érzéketlenül nézi végig, hogy egy fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra, legnagyobb kincsét, a lantját is eladja, hogy etetni tudja a kicsit).
A mogorva bírok jobb kedvre derülnek amint meglátják a takaros leányt, aki szomorú hangon mondja el hogy azért jött hogy eleget tegyen a törvény rendelkezésének. a birok alig hiszik el a leány képes volt bűnt elkövetni, s a fordulat a novellában azt tárja fel hogy nem is Bede Erzsi a megjelent leány az aki a bűnt elkövette hanem testvére Anna. Mikszáth Kálmán « Érettségi tételek. E fordulat közben az olvasó rádöbben hogy ez a palóc család a Bedéék mennyire naiv, és becsületes, hiszen az anya úgy gondolta legyen meg halott lánya nyugalma, s elküldte testvérét, hogy leülje a kirótt fél évet. A bírok is emberséges e hallatán, nem hogy lenézné a törvényhez nem értő leányt, hanem kitalálja, hogy Bede Anna ártatlan, úgy magyarázza, hogy tévedés történt, ezzel megőrzi a család becsületét és tisztessége vetett hitét, ezért is mondja Erzsi a végén "tudtuk mi azt". Lapaj a híres dudás Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét.
Olej ugyan alázatos szolgája a hercegnek, de mint apa, ellenáll erkölcstelen kívánságának, hogy magával vigye Anikát. Azonban amikor a herceg a brezinai aklot ajánlja fel minden birkájával együtt Anikáért cserébe, akkor Olej lelkében iszonyatos küzdelem bontakozik ki, ingadozni kezd, de végül felülkerekedik benne az emberi tisztesség. Csak egyetlen meggondolatlan pillanatában enged a csábításnak: mikor a herceg felvillantja a lehetőségét annak, hogy az ő tudta nélkül is megszöktethette volna Anikát, azt feleli, hogy miért nem cselekedett hát úgy, hogy ő ne tudjon róla. Ez a pillanatnyi erkölcsi botlás olyan bűntudatot kelt Olejben, hogy valósággal belebetegszik. Nem tud menekülni attól a gondolattól, hogy kincsért, gazdagságért el akarta adni saját gyermekét. Érettségi tétel - Érettségi.eu. A tetőpont akkor jön el a történetben, amikor Olej hazaérve az üres házában Anika helyett csak az ajándéklevelet találja. Képtelen elfogadni ezt a kialakult helyzetet, nem tud megbékélni önmagával. Emiatt miután elbúcsúzott imádott juhaitól, felgyújtja az aklot, ami az ő szemében a világ legnagyobb kincsének számított, tehát ez a megoldása a novellának.
Rá is talál, egy másik kutya kaparja ki szereteit. A drámai tagolás harmadik részében, a vizsgálóbíró előtt látjuk a barbár veres juhászt, aki közönyösen tagad mindent. Csak akkor billen ki lelki biztonságából amikor meglátja az ajtókilincsre felfüggesztett rézveretes szíjat, mert akkor teljes természetességgel átjárja a babonaság és attól tart hogy nemcsak a szíj hanem bodri szelleme kísérteni fordul meg az agyában hogy a sok véres tett amit elkövetett, talán az volt a legbrutálisabb, galádabb amit bodri juhásszal művelt. S a novella végén a vizsgálóbíró kijelenti hogy barbárok, azzal nemcsak azt fejezi ki hogy mennyire elvadultak azok akik tétlenségből ölnek, hanem hogy mintsem változott Magyarországon a pusztai emberek élete és világa több száz év alatt. Híradás ez az írás a pusztáról, egy sajátos, egzotikus, "bennszülött" világról. A mű valóban barbár, a természet nyers darabjaiként létező emberek világába visz. Az ún. Mikszáth érettségi tête de lit. ridegpásztorok társadalmon kívül, a civilizációtól távol éltek elszigetelt magányosságban a fátlan alföldi "nagy merevben".
Vajon kivel beszélget? "Mondja meg neki, a lagziba én is elmegyek, de aztán... nem tudom még, mi lesz... " Ez a Klári szava volt, tisztán hallotta. Ezért tudja magáévá tenni a falusi emberek önszemléletét, az életüket átszövő babonás hiedelmeket, a helybéli közvélemény híreszteléseit. Az élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Az embereken kívül főszereplővé lép elő elbeszéléseiben maga a természet is. A táj él, cselekszik, társalog az emberekkel. A falusiak meghitt bizalmasa. Az ember és a természet idilli összhangja még töretlen. Mikszáth hegyi emberei és parasztjai még lojálisak uraikkal szemben. Nincs bennük lázongó dac. A 90-es évekből kiemelkedik a Beszterce ostroma és az Új Zrínyiász. A Beszterce ostromában a bujkáló részvét fölött győzött a hamis illúziókat oszlató, hűvös, kétkedő fölény, a szatirikus szemlélet- és ábrázolásmód. Az 1898-ban megjelent Új Zrínyiász című regény nem a jövő felől, hanem csak a múlt nagy eszményeivel való szembesítés révén leplezte le korának üres, eszménytelen úri közéletét.