Szinte nincs aki ne ismerné Ridley Scott, 2001 -ben készített Oscar-díjas háborús drámáját, A sólyom végveszélyben -t. Az amerikai különleges egységek 1993 -as, szomáliai bevetését és annak tragédiába torkolló végkifejletét döbbenetes élethűséggel bemutató film - Josh Hartnett, Eric Bana, Ewan McGregor, Tom Sizemore főszereplésével - elképesztő filmes élményt jelent (jelentett) mindenkinek. Éppen 15 évvel később, 2016 -ban Michael Bay egy másik megtörtént esetet dolgozott fel: 13 óra: Bengázi titkos katonái címmel. A két sztori közti hasonlóság több dologban is tetten érhető: például mindkét esetben egy-egy anarchikus állapotban lévő, iszlamista arab ország a cselekmény helyszíne, ahol amerikai érdekek kerülnek veszélybe. (Az egyiknél ez a helyszín Szomália, a másiknál pedig az Észak-afrikai Líbia. ) Mindkét történetben különleges amerikai alakulatok katonái a főszereplők, akiknek megismerjük hátterét és jellemét, majd végig-kísérhetjük reménytelennek tűnő küzdelmeiket is a túlerővel szemben.
A Bengázi titkos katonái nem múlja felül A sólyom végveszélyben -t, de megközelíti annak színvonalát. (Az IMDb -n az előbbi 7, 7 pontot ért el, míg az utóbbi alig elmaradva, 7, 3 -at, de valójában ennél is sokkal többet ér. ) Bay filmjének főhőseiről kiderül: esendő, félelmekkel teli, családos emberek, akik bár kőkeménynek, vagánynak és vérprofinak tűnnek, legbelül csupán boldogságra és megbecsülésre vágynak. Mindez egyértelművé válik az " igazság pillanatában " mikor még úgy tudják: valószínűleg nem fogják túlélni a bevetést. A feszültség és a halállal való szembenézés mindenkiből más hoz ki: van, aki kétségbe vonja líbiai tartózkodásuk értelmét és van olyan is, aki csak a családjától elvett időt sajnálja (azt az időt, amit szolgálatban, idegen országokban töltött, ahelyett, hogy gyermekeivel lett volna). Az egyes karakterek mind valós személyek megfelelői, akik közül a színészeket illetően kiemelkedik: John Krasinski, Pablo Schreiber és James Badge Dale. Krasinski játéka a legérdekesebb, hiszen alakját a script úgy "dobja" a cselekmény közepébe, mint az 1986 -os Platoon ( A szakasz) újoncát, Chris Taylort, akinek szemével látva az eseményeket fokozatosan ismerhetjük meg egy katonai alakulat életét.
A továbbiakban spoileresen folytatódik a poszt. A hat férfi nem tudja megakadályozni a nagykövet rezidenciájának váratlan megtámadását és körbevételét. A magas rangú amerikai diplomata halála megkongatja a vészharangokat Bengázitól Washingtonig. A katonák számára pedig kijózanító világossággal válik egyértelművé: most már nem csak a nagyköveti rezidencia, de saját CIA telepük is óriási veszélyben forog: szabályos ostromra kell ugyanis felkészülniük. A katonák mindent elkövetnek a támaszpont 26 alkalmazottjának megmentéséért. Pedig egyáltalán nincs könnyű dolguk: a líbiai iszlamisták, ISIS zászlók alatt, nagy kaliberű lövegekkel, RPG gránátvetőkkel és gépfegyverekkel rontanak az épületcsoportra, melynek ostroma valóságos vérfürdővé válik a túlerő rohamai során. Az amerikaiak mégis 13 órán keresztül tartanak ki, egészen a Tripoliból érkező felmentő csapatok megérkezéséig. De nem mindannyian maradnak életben és a túlélők közt is lesz, lesz olyan, aki rendkívül súlyos sérülésekkel (szinte haldokolva) távozik.
Értékelésem: 80%. //1674, 2018. 08. 22// 22 lik A film MAFAB adatlapja Ha érdekesnek találtad, várunk FB oldalunkon is! 2019. 12. 31. 12:47
Erkel színház don carlos núñez Erkel színház don carlos alberto Erkel színház don carlos santana Kiss Péter Égi hang............................ Váradi Zita Alkotók Karmester: Kocsár Balázs Schiller drámája nyomán az eredeti librettót írta: Camille du Locle / Joseph Méry A francia nyelvű librettót olaszra fordította: Angelo Zanardini / Achille de Lauzières Rendező: Frank Hilbrich Díszlettervező: Volker Thiele Jelmeztervező: Gabriele Rupprecht Dramaturg: Yvonne Gebauer Karigazgató: Csiki Gábor Bemutató: 2020. május 16. A király kiábrándult és érzéketlen, nem hatja meg senki más baja, elég a magáé, de a kitűnő Posa márkival szemben határozott bizalmat és rokonszenvet érez. II. FELVONÁS Eboli szerelmes Carlosba, de amikor megtudja, hogy ő még mindig Erzsébetet szereti, meggyűlöli az infánst és barátját, Posát, akiknek veszélyes ellensége lesz. Autodafé lesz, erre tódul a nép és az udvar. Erkel színház don carlos hotel. Carlos egy flandriai küldöttség élén merészen a király elé lép, és a flamandok elmondják panaszaikat.
Fülöp király vett el feleségül. Posa Flandria keserű sorsáról emel szót barátjának. Don Carlos átérzi Posa szavait és erre kifejezést is adnak a nagyszerű és közismert Szabadságkettősben. - Udvarhölgyek lágy éneke szól Erzsébet kertjében, őt várják, de jön Don Carlos, és az etikett szabályaira fittyet hányva beszélni akar Erzsébettel. Eboli hercegnő bajt keverne, de segít a hű Posa, aki megmenti barátját a kimagyarázkodástól, amikor a belépő Fülöpnek elpanaszolja a nép szörnyű nyomorát. A király kiábrándult és érzéketlen, nem hatja meg senki más baja, elég a magáé, de a kitűnő Posa márkival szemben határozott bizalmat és rokonszenvet érez. II. FELVONÁS Eboli szerelmes Carlosba, de amikor megtudja, hogy ő még mindig Erzsébetet szereti, meggyűlöli az infánst és barátját, Posát, akiknek veszélyes ellensége lesz. Autodafé lesz, erre tódul a nép és az udvar. Erkel színház don carlos buell. Carlos egy flandriai küldöttség élén merészen a király elé lép, és a flamandok elmondják panaszaikat. A királyt bosszantja Carlos sértő magatartása, és nem teljesíti a küldöttek kéréseit.
Az infáns kardot ránt. Senki nem meri lefegyverezni, míg végül Posa lép elő, hogy a királyi parancsot teljesítse. Az infáns lesújtva adja át a márkinak a fegyvert. A kivégzések megkezdődnek. Egy mennyei hang csendül fel, mely Isten trónjához szólítja a megbocsátást és békét kereső szegény lelkeket. IV. felvonás A király szobája. Hajnalodik. Fülöp álmatlanságtól szenved. Nem hagyja nyugodni a gondolat: Erzsébet sosem szerette őt. A Főinkvizítor érkezik. Don Carlos - Budapest - 2022. jún. 18. | Színházvilág.hu. A király kérette, hogy megtudja tőle: felmenti-e az egyház, ha a lázadó Carlost eltávolítja? A Főinkvizítor nem csupán Carlos, de Posa kiadatását is kéri az egyház számára. Fülöp nem akar beleegyezni, de az inkvizítor értésére adja: az egyház a király fölött áll. Alig távozik a főpap, Erzsébet jön igazságot kérni: ékszeresládikáját ellopták. Fülöp ekkor előveszi a ládikát, benne Carlos arcképével. Hűtlenséggel vádolja meg feleségét, és oly erővel támad rá, hogy az elájul. A király segítséget hív, amire Eboli, majd Posa siet be. Erzsébet magához tér.
A felfogást értem, a túlzó leegyszerűsítéstől meg viszolygok. A Hilbrich által felvázolt világban nem igazán eretneket égetnek, hanem könyvet. A könyv visszatérően felbukkan a darab során. V. Károly, a visszavonult uralkodó is egy hatalmas könyvhalmot (a tudását, vagy a kétségeit, ki tudja? ) görget a lépcsősoron föl, ami – a mitológiai Sziszüphoszt idézve – minduntalan irányíthatatlanul legördül a lépcsősor tetejéről (a filmrendező Szergej Eisenstein picit csuklik is odafönt). Erkel Színház műsora | Jegy.hu. Amikor egyszer sikerrel feljut, csak füstölgő romok mellől tekinthet le, a kinyílt menny tehát maga a nihil. Ennyit ért hát el az egykori uralkodó a küzdelmes élet végén, annyi tudás birtokában? Flamand követek és a Vas utcai SZFE piros-fehér szalagjaira megtévesztően emlékeztető megjelenésük sem a szabadságról szólnak, hanem az őket hol felemelő, hogy elnyomó arctalan (és persze maszkos) tömeg hangulatváltozásairól. Rendezőnk keserűen görbe tükröt tart elénk, amiben még az Égi (Mennyei? ) hang is csak egy ünnepségen fellépő díva elegáns ruhában, egy statiszta a tömegből, mint oly sok művész, aki művészetével szolgálja az elnyomást.