A Kiskastélyt körülvevő egykori angolpark felújítása jelenleg is zajlik. Elérhetőség és megközelítés Cím: 2870 Kisbér, Angol kert 1. Telefon: 06 34 353 903 Mini Magyarország makettpark A kisbéri Mini-Magyarország Makettpark különleges és érdekes látnivalót kínál a turistáknak. A makettpark a kisbéri tó partján került kialakításra.
/Fotó:wikipedia -Civertan/ A Kisbéri Polgármesteri Hivatal közzétette, hogy megkezdődött a Mini-Magyarország Makettpark fejlesztése. Mint a Facebook oldalukon írják: "Kisbér Város Önkormányzata az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program, SKHU/1601/1. Mini magyarország makettpark kisbér bádog. 1/209 kódszámú, "CULTPLAY – Interaktív tematikus parkok létrehozása, a kulturális örökség innovatív használata" tárgyú pályázat keretében a Mini-Magyarország Makettpark mellett egy fogadóépületet építtet, amely megjelenésében a Magyar Királyi Lovarda épületére fog hasonlítani. A projekt keretében a fogadóépület, valamint egy egyedi tervezésű tematikus játszótér fog megépülni – a méltán híres gútai fahíd mintájára. " Közleményükben hozzátették, hogy a kivitelezés megkezdéseként az építési terület műszaki átadása-átvétele történt meg a közbeszerzési eljárás nyertesének – Gádor Kft. -, munkatársai, a műszaki ellenőr, Kisbér polgármestere és a projektben részvevő személyek jelenlétében. Forrás:Facebook
Fotó: kisbéri római katolikus templom /Mihály Gábor/ A dunántúli kisvárosban azonban a lovakon kívül is van látnivaló, ezért érdemes ellátogatni ide. A hangulatos kisbéri tó partján található a Mini-Magyarország Makettpark. Ez egy igazán különleges és érdekes hely, ahol hazánk legszebb épületeinek, várainak és kastélyainak kicsinyített mását tekinthetjük meg.
A park április 15-től októberig áll nyitva naponta 9 órától 17 óráig a látogatók számára, a látogatás ingyenes.
Fotó: a jáki templom kicsinyített mása /Mihály Gábor/ Fotó: a tihanyi apátság kicsinyített mása /Mihály Gábor/ Fotó: a tatai vár kicsinyített mása /Mihály Gábor/ Fotó: a fertődi kastély kicsinyített mása /Mihály Gábor/ A belépődíj felnőtteknek 500 Ft, míg gyermekeknek és nyugdíjasoknak 300 Ft. • V É G E • Következő blog pár nap múlva! Bejegyzés navigáció
A Nagy Francia Forradalom és Napoleon Szerző Adorján Andor, Seress László, Zilahi Kiss Béla (szerk. Borovszky Samu) Első kiadásának időpontja 1911 Nyelv magyar Témakör egyetemes történelem Műfaj népszerű–ismeretterjesztő munka Részei 5 kötet Kiadás Magyar kiadás Országos Monográfia Társaság, Budapest A Nagy Francia Forradalom és Napoleon egy 20. század elején megjelent népszerű–ismeretterjesztő történelmi szintézis, bizonyos szempontból egy kisebb könyvsorozat. Jellemzői [ szerkesztés] A Nagy Francia Forradalom és Napoleon egyike volt a 20. század elején megjelent nagy irodalmi vállalkozásoknak. A mű a körülbelül az 1710-es évek ( XIV. Lajos francia király halála) [1] és a Bonaparte Napóleon halála (1821) közötti időszak francia történelmét dolgozta fel népszerű–ismeretterjesztő stílusban. A nagy művet több író készítette el ( Adorján Andor, Seress László, Zilahi Kiss Béla), terjedelme 5 nagy alakú (25 x 34 cm) kötet, illetve 1466 nyomtatott oldal. [2] A szerkesztői feladatokat az ismert történész, Borovszky Samu látta el, bevezető tanulmányt pedig Pekár Gyula szépíró–újságíró írt a mű elejére.
Ami a rabokat illeti, az ostrom napján összesen heten voltak. 1789 július 14-én reggel egyre gyarapodó tömeg gyűlt az erőd köré, főleg Desmoulins buzdítására. A legtöbb forrás 800-900 köré teszik azoknak a számát, akik a Bastille ostromára készültek. A támadást tervezők zömét a közeli Saint-Antoine külváros egyszerű munkásai és kiskereskedői tették ki. Már a délelőtt folyamán követeket menesztettek a várbörtön parancsnokához, ám a kormányzó nem volt hajlandó átadni az erődöt. Ugyanakkor a békés megoldás reményében – és hogy ne hergelje a tömeget – bevonatta az ágyúkat. Lépését azonban félreértették a párizsiak. Az ostromra készülők azt gondolták ugyanis, hogy a Bastille ágyúit azért vonják be, hogy megtöltsék azokat és később a tömegbe lőjenek velük. Az ostrom kora délután nagy elszántsággal vette kezdetét. Kitört a nagy francia forradalom! Ugyanakkor teljes volt a szervezetlenség és a káosz. A zűrzavarnak végül a felkelők oldalára állt hivatásos katonák vetettek véget. Néhány tiszt ugyanis több szakasznyi katonát gyűjtött össze az átálltak közül, és szabályos katonai egységet szervezett belőlük.
(A Budapest Főváros Levéltára gyűjteményéből. ) Martinovics-összeesküvés vádlottjainak kivégzése, vízfestmény, 1795. Kazinczy Lajos szobra Széphalomban Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos (1820-1849, Arad) honvédezredes, Kazinczy Ferenc és felesége, gróf Török Sophie legkisebb fia, a szabadságharc vértanúja. Tanulmányait a tullni utásziskolában 1839 őszén fejezte be, majd hadapródként lépett a császári hadsereg 9. (Miklós) huszárezredbe, melynek állomáshelye két éven át Prága közelében, Pardubitz városában volt. 1848 tavaszán jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Augusztus végéig részt vett a délvidéki harcokban, majd főhadnagyi, később századosi rangban Ivánka Imre váci nemzetőr táborának segédtisztje lett. Részt vett a pákozdi csatában és a schwechati csatában. Novemberben közreműködött a honvéd utász fegyvernem megszervezésében. A téli hadjárat előtt részt vett a győri és a főváros előtti erődítések építésében. Buda feladása után Perczel Mór hadtestébe osztották be és január 11-étől alezredesi rangban az 1.
A budai sírhely pontos meghatározását egy kis térképvázlat jelezte, melyet 1810-ben Hainiss Frigyes budai városi mérnök készített. Talán a szerencsének volt köszönhető, hogy egykori főlevéltárosunk, Gárdonyi Albert találta meg a fővárosi levéltár iratanyagában ezt az értékes dokumentumot. A térképen hét kis kereszt jelezte a Kútvölgyi út alsó részén lévő sírhelyet. Az 1914. május hó 29-én összeült szakértőkből álló bizottság jegyzőkönyve szerint a feltárás során több sírhelyre bukkantak a régészek. Bizonyosságot nyert az is, hogy Martinovicsot külön sírba, négy társát pedig közös sírba helyezték, míg az utólag kivégzett Őz Pál és Szolarcsik Sándor két külön sírba került. A bizottság megállapodott abban, hogy a kiemelt csontvázakat tudományos vizsgálatnak vetik alá. Ezen az eseményen nem kisebb tudósok vettek részt, mint Csánki Dezső, Erntz Géza, Bartucz Lajos, Gárdonyi Albert és Wildner Ödön. A beazonosítás során egyértelműen sikerült bebizonyítani, hogy az előkerült csontvázak minden gyanút kizárva a hét kivégzett jakobinus vezetőé.