Megtudták, hogy Ötzi 180 centiméter magas volt, körülbelül 110 kilót nyomott, 45 éves volt, és gyermekkorát a mai Feldthurns falu közelében, Bolzanótól északra töltötte, mielőtt 30 mérfölddel északabbra költözött. Tetoválásai, szakálla, mélyen ülő barna szemei, barázdált arca, beesett arca volt, és hiányos fogazatú. A béltartalmának elemzései azt mutatják, hogy utolsó két étkezése zergehúsból, gímszarvasból és fűszeres kenyérből állt, amelyet tavasszal fogyasztott gabonával, gyümölcsökkel, bogyós gyümölcsökkel és gyökérfélékkel együtt. Ötzi, az 5300 éves jégmúmia titkai. Ötzi laktózérzékeny volt, és nyilvánvalóan Lyme-kórban, ostorféregben, egy bélparazitában szenvedett, és a halála előtti hat hónapban háromszor volt beteg. Ötzi haja nagy mennyiségű rézrészecskét és arzént tartalmazott, fejszéje pedig 99, 7%-ban tiszta réz volt, ami arra enged következtetni, hogy személyesen is részt vett a rézolvasztásban. Ötzi ép vérsejtjei a valaha azonosított legrégebbi vérsejtek. Ötzi ruhái és személyes tárgyai lenyűgözőek voltak mind minőségük, mind kifinomultságuk tekintetében.
Fotó: Andrea Solero / AFP "Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat – a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól" – mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója. A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához – magyarázta a tudós. Ne zavard Ötzit, a jégmúmiát!. A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben. Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták. A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé. Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt.
5300 évvel ezelőtt élt egy férfi az Alpokban, akit az utókor maradványainak 1991-es meglelése után Ötzi névre keresztelt. Ötzit meggyilkolták: egy fejére mért ütés és egy mellkasát ért nyíl miatt halt meg körülbelül 45 évesen. Annyi azonban biztos, hogy halála előtti utolsó vacsorája királyi menü lehetett. Korábban azt hitték, hogy legyengült és éhen halt, de a legújabb kutatások szerint megölték, az éhhaláltól pedig igen messze volt. Ahogy teste épségét is több ezer éven át, úgy gyomortartalmát is megőrizte a gleccser hidege, így a kutatók meg tudták nézni, mit ehetett a jégember utoljára. Ötzi vacsorája A szakértők úgy találták, Ötzi szerette a zsírosabb ételt, persze, az embert próbáló hidegben szervezetének szüksége is volt jókora adag kalóriára. A zsír pedig kilencszer több kalóriát tartalmaz, mint a szénhidrát, a húsról, vagyis fehérjéről már nem is beszélve. Gyomortartalmának mintegy 50%-a zsír volt, a másik 50% pedig vadkecske- és gímszarvashús, valamint némi búza. Ez nem véletlen, Ötzi ugyanis vadász volt, nem pedig földműves.
Tiszta réz baltája arra utal, hogy gazdag ember lehetett, a fém ugyanis roppant értékes volt akkoriban.