Gróf Zichy Tivadar Ahol a baj elkezdődött című, 1935-ben megjelent, alig burkoltan önéletrajzi regényének nívóját ugyan nem értékeli, de az itt közölt fordulatos részlete kíváncsivá tett. (Mi történhetett még egy gróf élete során, aki jazzbandet és versenyautót is vezetett? ) Aligha lesz annyira egyszerű megszerezni elolvasásra sem, mint például az idézett Márai-novellát, hogy mást ne mondjak, pedig volna mit. Képzőművészet + jazz = art deco. "Csillogó fekete lemezeken..."/"On Shiny Black Disc..." - Simon Géza Gábor, Saly Noémi, dr. Bajnai Klára - Régikönyvek webáruház. A képlet egyszerű – egyelőre. Az erről szóló fejezetet ugyanis Simon maga is előtanulmánynak tekinti, hiszen önálló kutatási terület válhatna belőle, ideértve a jazzhez kapcsolódó, ma már ritkaságnak számító alkalmazott művészetet (koncertplakátok, hanglemeztasakok). Az első (amerikai) jazz-filmet 1928-ban mutatták be Budapesten. A magyar filmek közül Simon csupán egyet emel ki (Szerelemből nősültem /1937/), holott számos korabeli filmben hallható jazzmuzsika. Az amerikai magyarok közül az Oscar-díjas Rózsa Miklós munkásságára összpontosít. Műhelytitkokra is rávilágít (pl.
Személyes ajánlatunk Önnek online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 5524 Ft ÚJ 3192 Ft 3592 Ft 4504 Ft 3306 Ft 3816 Ft 4792 Ft
A külföldön élő magyar muzsikusok munkássága része a magyar jazztörténetnek? Természetesen. Ezek az emberek sosem tagadták meg Magyarországot, magyar zenei alapokon építkeznek, kompozícióiknak gyakran magyar nevet adnak. Milyen jogon ne tekintenénk őket a magyar jazztörténet részének? És akkor még nem beszéltünk a második generációs emigráns magyarokról, például Joe Murányiról, aki Louis Armstrong zenekarában is játszott, és meg volt sértve, hogy kimarad ebből a könyvből. Simon Géza Gábor - A saját gyártású lemezeké a jövő. A hamarosan megjelenő CD-ROM-on ezt a hiányosságot pótolom. Összehasonlító jazztörténettel is foglalkozol? Igen, elsősorban arra keresem a választ, hogy a század tízes, húszas, harmincas éveiben hol tartottak a zenészek Belgiumban, Bulgáriában, Lettországban vagy Magyarországon. A világon szinte mindenhol a nemzeti jazziskolák kerülnek előtérbe. Ma már nem számít újdonságnak, hogy a jazz legalább annyira fehér gyökerű, mint fekete. És ma már jól dokumentált a finn, a norvég vagy akár az észt jazztörténet is, a maguk nemzeti komponistáival, zenekaraival, stílusaival.
Ajánlja ismerőseinek is! Részlet a könyvből: A magyar vonatkozású hangfelvétel-történet már a korai edisoni időkben elkezdődött. Európában egyedülálló módon Vikár Béla etnográfus például már 1896 karácsonyán elkezdte a népdalok fonográffelvételeit Borsod vármegyében. Simon géza gábor. Gyűjtései során több ezer dalt rögzített. A rendkívül törékeny, henger alakú anyagra, nehezen kezelhető fonográffal készített és lejátszott, alig két perc körüli felvételek után az előbb egy-, majd kétoldalas, lapos gramofonlemezek egyszer, illetve kétszer három perces játékideje már lényegesen vonzóbb volt a technikai újdonságok iránt érdeklődő vásárlók számára. Nem utolsósorban a lényegesen könnyebb sokszorosíthatóság is hozzájárult ahhoz, hogy a huszadik század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia nagyobb városaiban hangfelvevő, -kiadó és/vagy -eladó üzemek/üzletek jöjjenek létre. A kezdeti kézműipari jelleget csak lassan váltotta fel az iparibb jellegű működés. Ennek során a külföldi vállalkozók, iparosok, kereskedők mellett hazai álmodozók is próbálkoztak az új médium területén.