Közélet Publikálva: 2021. december 16. 9:53 Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország Visszaszorult a falvakban a mezőgazdasági tevékenység, különösen a haszonállatok tartása lett töredéke a korábbi évtizedekben jellemzőnek – derül ki a Tolna Megyei Népújság körképéből. A magyar mezőgazdaság a XX. században két kényszerű átalakuláson ment át. A század közepén a téeszesítés, a század végén a kárpótlással egybekötött privatizáció borzolta a kedélyeket – írja a Tolna Megyei Népújság. Mára nagyjából kirajzolódtak az erőviszonyok, a növénytermesztés többé-kevésbé a helyére került, ám az állattartás drámai módon visszaesett. Az a megállapítás, hogy a falusi ember a mezőgazdasági munkából él, nagyjából a hetvenes évekig volt igaz. Aztán megindult a városokba költözés, s aki maradt, az is többnyire ingázott, gyárakba, irodákba járt dolgozni. Ha földhöz jutott a kárpótlást követően, bérbe adta művelésre. Néhány évtizeddel ezelőtt Zombán még szinte minden háznál volt sertés, és sok helyen tartottak teheneket is.
Tolna Megyei Népújság. 23, 100. (1973. ápr. 30. ). 6. oldal [3] Bertalan Sándor munkáiból rendez kiállítást Bonyhádon a ZIM. Tolna Megyei Népújság. 23, 74. márc. 29. ). [4] Emeletek
A Tolnai Népújság Partnertalálkozóján a résztvevők kézhez kapták lapunk és a NAV közös TOP 100 kiadványát. A szekszárdi Takler Kúriában tartottuk éves nagy rendezvényünket. A közönség egyúttal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paks II. Zrt. támogatásával fórumon tekinthette át a megye gazdasági eredményeit. – A Tolna Népújság cikke partnertalálkozójukról, melyen Fehérvári Tamás is tájékoztatót tartott a megye gyarapodásáról. Lóczi Szidónia, a Tolnai Népújság Tolna és Baranya megyei üzletszervezési vezetője, valamint Finta Viktor, a Tolnai Népújság főszerkesztője elsőként a vendégeket, köztük az önkormányzati-, hivatali vezetőket, cégvezetőket, intézmények, szervezetek vezetőit, munkatársait köszöntötte. A házigazdák külön is üdvözölték Ács Rezsőt, Szekszárd polgármesterét, Lenkei Istvánt, a Paks II. vezérigazgatóját és dr. Lehőcz Reginát, a Tolna Megyei Kormányhivatal új főigazgatóját. Finta Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy idén már másodszor jelenik meg a TOP 100 a megyében, de nem tévedésből.
Az asztalt igénylő gyűjtőtársak 7:30 és 8:00 óra között foglalhatják el helyüket. További információ és asztalfoglalás: Szőts Tihamér titkár és pénztáros Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Tolna megyei Szervezete telefon: +36 70 944 1310 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Elkészült a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Tolna megyei Szervezetének honlapja Írta: Szőts Tihamér 2021. november 23. Az új honlap rendelési lehetőséget biztosít a helyi szervezet tagjainak a Magyar Nemzeti Bank új emlékérme-kibocsátásaira. Az újonnan megjelenő ezüst és színesfém emlékpénzeket a tagok névérték + 4% kezelési költség áron szerezhetik be. Az arany emlékpénzeket és a Magyar Pénzverő Zrt. minden további (nem névértéken forgalomba hozott) termékét az egyesület tagjai listaáron megrendelhetik és nem terheli őket szállítási költség. A megrendelt termékek átvételére lehetőséget biztosítunk minden hónap második szombatján 9-11 óra között a szekszárdi Babits Mihály Kultúrális Központban tartott összejövetelünkön.
Azt is látta, hogy közvetlenül előtte egy autó lassított, jobbra és balra nézett, majd biztonságban áthajtott a síneken. A busz sofőrje is így tett - lassan érkezett a vasúti átjáróhoz, körbenézett. Bár látta a vonatot közeledni, mégis a sínekre hajtott. Később azt mondta: úgy ítélte meg, hogy még átér a vonat előtt. Amikor a síneken volt, már érezte, hogy sürgősen el kell hagyni az átjárót, ezért gázt adott - de már késő volt. A Prága-Zágráb-Split útvonalon közlekedő nemzetközi gyorsvonat az átjáró előtt 100 méterrel vette észre a buszt, azonnal fékezett, sípolt is a mozdonyvezető, de nem tudta megállítani a vonatot, amely 80 km/h-val csapódott a helyi járatú buszba. A vonat a buszt a csuklónál kettészakította. A hátsó részt - ahol a gyerekek ültek - a töltés melletti füves részre repítette. A busz másik részét még 300 méteren tolta maga előtt. Tizenhatan haltak meg a balesetben - közülük hét általános iskolás gyerek, és egy kilenc hónapos csecsemő, aki az édesanyja karjaiban vesztette életét.
Gazdasági értelemben persze nagyon összetett a dolog, rengeteg tényezőt kell összehangolni, hogy eredményesek legyünk. Most megléptük, amit megkövetelt a helyzet, egy karcsúbb, hatékonyabb szervezettel jó eséllyel remélhetjük a gazdasági eredményességet. A Tolnai Népújság és a Dunántúli Napló duettje hosszú távon sikeres lehet, sokat tanulhatunk egymástól. Mi, baranyaiak példának vehetjük azt a tolnai gyakorlatot, hogy itt rengeteg egyéb kiadvány született a napilapon kívül. Ez is azt mutatja, hogy már nem elég a megszokott, mindig új utakat kell keresni. Ebben kiemelkedő érdemei vannak Lengyel Jánosnak, aki ezután cégszinten menedzseli az ilyen, úgynevezett projekttermékeket. – Milyen újságot kíván önmagának és az olvasóknak a következő évekre? – A kettő között nem tennék különbséget, ugyanis egyszerű újságolvasónak tartom magamat is. Sosem voltam újságíró, ehhez a szakmához nem értek, és nem is szívesen ártanám bele magam. Megvannak ehhez a jól felkészült szakemberek Tolnában, Baranyában egyaránt.
A kukorica mellett (idén közel 80 ezer hektáron vetettek belőle) a búza a másik meghatározó növény a megyében. Ennek a növénynek a vetésterülete nem sokat változott, hiszen 2000-ben 46 700 hektáron termesztették (akkor a hektáronkénti termésátlag 4, 4 tonna volt) 2010-ben 45 700 hektáron, 4, 2 termésátlaggal, 2015-ben 45 100 hektáron, 6 tonnás termésátlaggal, idén pedig 47 600 hektáron 5 tonnás átlaggal termeltek belőle a gazdák. A termésátlagok mennyiségét zömében az időjárás, a csapadék mennyisége határozta meg. A művelési ágak szerint Tolna megyében tavaly 3000 hektárnyi konyhakertet tartottak nyilván, 1400 hektár gyümölcsöst, 4325 hektáron termő borszőlőt, 29900 hektár gyepet, 46 300 hektár erdőt, 2200 hektár halastavat. Az öt évvel korábbi adatokhoz képest akkor 3000 hektárral több volt a gyümölcsös, közel 20 ezer hektárral az erdő, és 900 hektárral a borszőlő területe. A biogazdálkodás alakulását is érdemes nagyító alá venni. Míg 2005-ben, országosan 1551 hektáron gazdálkodtak vegyszermentesen, addig 2010-ben 17594 hektárt, 2020-ban pedig 31500 hektárt tartottak biogazdálkodásként nyilván.