A rövid távú memória elvesztése azt jelenti, hogy az adott személy képtelen emlékezni az új információkkal, míg a hosszú távú memóriavesztés során a régmúlt információi azok, amelyek nehezen visszakereshetőek a számára. A rövid távú memória elvesztése a a mediális temporális lebeny károsodásából fakad, amely az agy és a fül közötti központi részen található. A hipotalamusz is a mediális temporális lebenyben található és ha ez megsérül, akkor a rövid távú emlékek nem válnak hosszú távúakká. A rövid távú memória elvesztésének típusa persze nagymértékben függ a károsodás okától is. Trauma Az University of Maryland orvosi központja kimondja, hogy a fizikai vagy érzelmi traumák is okozhatják a memória rövid távú elvesztését. A fejsérülés, amely során a beteg agykárosodást kapott vagy koponyatörés, okozhat ilyen memóriazavarokat. Rövid távú memória. Ha a hatás a halántéklebenyt éri, akkor igen nagy esély van a rövid távú memória vesztésére. A traumás esemény akkor is fennállhat, ha fizikai sérülés nem fordult elő, ha az agy egészséges maradt, bár az agyműködés megváltozott.
Vagy elhalványulnak, vagy kiszorítja őket a következő ingercsoport. Baddeley és Hitch(1974) szerint a munkamemóriának három fontos eleme van, melyek segítségével ez megvalósul: Egy modalitás-független központi végrehajtóból, mely nagyban hasonlít a figyelemre Egy artikulációs hurokból, mely beszéd formájában tárolja az információt Egy vizuális-téri vázlatfüzetből, mely vizuális és téri információ kódolására specializálódott. Baddeley és Hitch rövid távú munkamemória modellje Az RTM-ből az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább a hosszú távú memóriába. Hosszú távú memória (HTM): a bevésett információk tartós megőrzése. A RTM a jelen idejű, a HTM pedig a pszichológiai múltnak felel meg. Kapacitását tekintve, korlátlan mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. A HTM-ben az információk legnagyobb mértékben szemantikusan, azaz jelentés, értelem szerint kódolódnak. Az értelem szerinti tároláshoz szükséges az adott információk megértése, egyébként csak mechanikusan tárolódnak.
Az agy úgymond blokkolja ezeket a tartalmakat, vagy felidézi ezeket az emlékeket, hogy megvédje a beteget a feldolgozásuk óriási pszichológiai terheitől. Ezenkívül a krónikus stressz tartósan megemelkedett stressz hormonszinttel, mint pl kortizon, agykárosodáshoz vezethet. A ütés különböző tünetekhez és következményes károsodásokhoz vezet attól függően, hogy melyik agyi régió érintett. Így a különböző memóriafunkciók korlátozhatók. Például a ütés a bal temporális lebenyben a tényszerű tudás csökkent memóriájához vezet. Itt található az úgynevezett szemantikus memória, és ha elveszik, akkor például a mindennapi szavakat már nem értik. Ha az agy jobb agyféltekéje érintett, az érintett elveszíti az úgynevezett epizodikus memóriáját, vagyis az ember már nem emlékszik a személyes eseményekre, például az utolsó születésnapra. A következmények gyakran átmeneti jellegűek, és idővel javulhatnak. Ezért elengedhetetlen a rehabilitáció, ahol a többi tünetet is kezelik. Az érzéstelenítés művelet során szükséges memória elvesztését.