A fenti két faj kivételével a két kötet minden olyan ragadozót bemutat, amelyet Magyarország területén az utóbbi évtizedekben megfigyeltek. Az átlagosan 30-50 oldalas, irodalomjegyzékkel ellátott leírások részletezik az adott faj életkorral változó tollazatát, a fej- és lábformákat, számba veszik az elterjedés földrajzi régióit, köztük a magyarországi megfigyelések pontos koordinátáit, kitérnek az egyedfejlődésre, valamint a táplálkozási és szaporodási viselkedés sajátosságaira, felsorolják továbbá a természetes ellenségeket, a paraziták vagy más kórokozók kiváltotta betegségeket, illetve a védettségre vonatkozó különféle szabályokat. Ezen túl minden fajnál külön alcímet kapnak a vonulási és kóborlási sajátosságok. A ragadozó madarak ugyanis gyakran akár ezer kilométereket is elkalandoznak szokásos élőhelyükről. Ezért is kapott helyet a gyűjteményben a taxonómiai jegyzékekben Elanus caeruleus néven szereplő, Afrikában honos faj, amelyet a magyar nyelvű ornitológiai szakirodalom kuhiként ismer.
Néhány bizonyos korong csodasztikus felszabadulása Frissítve 2020. április 22. 13:50 Publikálva 2020. 13:30 Az előrehozott digitális megjelenés után természetesen a jól megszokott fizikai korongokon is akcióba lendülnek a Ragadozó madarak, Harley Quinn (Margot Robbie) vezényletében. Mutatjuk, mit kell tudni a Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) DVD, Blu-ray, illetve UHD verzióiról. Három formátumban érkezik a film, melyből a Blu-ray, illetve az UHD opciók kétféle kiadványban, azaz alap, illetve fémdobozos változatban is elérhetőek lesznek. A DVD esetében 5. 1-es magyar és angol hang, továbbá feliratok, illetve a Ragadozó madarak: Madarat tolláról... című, magyar felirattal megtámogatott extra lesz elérhető – ez utóbbiból kiderül, hogy jöttek össze a Madarak. Blu-ray esetén a HD-felbontás mellett Dolby Atmos TrueHD angol hang, valamint 5. 1-es Dolby Digital magyar és angol hang, meg persze feliratok járnak. UHD-n 4K-s felbontást kapunk HDR-rel, illetve az előbb említett hangokkal.
A kék vércse költő állománya 10 éves rekordot döntve 900-1050 párra emelkedett, és hosszú távon is meg lehet állapítani, hogy nem csökken az állomány. 2011-ben 134 kerecsensólyom revírt tartottak nyilván, a 146 sikeres költés nyomán 427 fióka repült ki. A faj megőrzésére irányuló Life projekt során 300 költőládát helyeztek ki a kék vércséknek. Ez utóbbi madarak populációjának megártott a 2010-ben leesett rendkívül sok csapadék. A vándorsólyom az 1960-as évek elején kipusztult, majd később visszatelepült az országba. Jelenleg 32-35 párra becsülik az állományát. Az uhu az 1970-es években nehéz helyzetbe került, később egy visszatelepítési program indult a hazai populáció helyreállítására. Jelenleg 50-70 párra tehető a hazai uhu-népesség. Haraszthy László szerint az összes hazai ragadozó madárfaj állománya növekszik, vagy stabil – kivéve a békászó sast. Ugyanakkor Bagyura János árnyalta ezt a kijelentést azzal, hogy nem teljes a kép, mert több faj is hiányzik az összesítésekből – például a barna kánya.
A természetvédelmi munkáknak köszönhetően az elmúlt 30 év alatt az állomány megtízszereződött. Kiemelten fontos a hazai állomány megőrzése az európai populáció szempontjából. Egy nagy, hosszabb szárnyú, világos színű egerészölyvre hasonlít, kissé sasszerű, német neve is "sasölyv" jelentésű. Európai elterjedésének nyugati határárát Magyarországon éri el. Első hazai költését 1992-ben bizonyították a Hortobágyon, azóta kisszámú, de rendszeres fészkelő. Mivel nagyon kis egyedszámban él Magyarországon, a magányos egyedek nem mindig találnak párt fajtársaik közül, ilyenkor egerészölyvvel állnak párba. Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár. Mindenki ismeri az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól, bár sokan tévesen sasnak gondolják. A vadászok részéről felmerült az igény, hogy ismét vadászható faj legyen. A Magyarországon előforduló keselyűk közül ezt a fajt lehet legtöbbször megfigyelni, főleg a nyári és őszi időszakban. Hozzánk legközelebb a horvátországi Cres szigetén van jelentős állománya.