Gábor Dénes (Dennis Gabor)(1900, Budapest – 1979, London) szintén Fizikai Nobel-díjat zsebelt be a "a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért" 1971-ben. Gábor Dénes 34 évet élt Magyarországon, ezután pedig angol állampolgárként folytatta tovább kutatásait. Wigner Jenő (Eugene Paul "E. Nobel díjas magyarok 4. P. " Wigner)(1902, Budapest – 1995, Princeton, USA) 31 éves koráig élt Magyarországon és az atommagok és elemi részecskék kutatásával foglalkozott, pontosabban ő fedezte fel és alkamlazta először az alapvető szimmetriaelvet, amelyért 1963-ban kapta meg Fizikai Nobel-díját amerikai állampolgárként. Harsányi János (John Harsanyi)(1920, Budapest – 2000, Berkeley, USA) szintén Amerikába emigrált 30 éves korában, azonban ő az egyetlen olyan, aki közgazdászként kapta meg Nobel-díját, ebben a listában. A díjat 1994-ben kapta meg, amelyet azonban társával közösen kapták "a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért". Oláh György (George Andrew Olah)(1927, Budapest – 2017, Beverly Hills, USA) egy újabb olyan Nobel-díjas, aki 1994-ben kapta meg a kitüntetését, azonban kémikusi munkássága miatt, szintén Amerikai állampolgárként "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért".
2005-ben mutatták be azonos címmel Koltai Lajos filmjét, melyhez maga Kertész írta a forgatókönyvet.
(született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5. ) magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusá zsidó származású, kikeresztelkedett családban született. (Budapest, 1929. november 9. –) magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20. Nobel díjas magyarok 1. ): Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen.
Bárány Róbert, orvosi Nobel-díj, fülben lévő egyensúlyszerv (1914) Bárány Róbert magyar származású osztrák orvosként dolgozott és a belső fülben lévő egyensúlyszervvel történő kutatásaiért, eredményeiért kapott elismerést 1914-ben. Bárány egész munkássága a fülészet és az ideggyógyászat körül zajlott. Ő fejlesztette ki a Bárány-féle forgószéket is, melyet a mai napig használnak pilótatréning során, vagy az utazási betegség kezeléséhez, illetve egyéb egyensúlyvizsgálatokhoz. Nem kizárólat Nobel-díjat kapott, hanem több rangos szakmai kitüntetést is gyűjtött. Politzer díjat kapott Bostonban 1912-ben, Guyot-díjat 1914-ben, sőt 1925-ben a svédországi Orvostársaság Jubileumi Érmével is gazdagodott kitüntetéseinek sora. Egy klinikai tapasztalat keltette fel figyelmét. Tud/Tech: Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja - NOL.hu. Betegeinél sok esetben alkalmazott fülöblítést és megfigyelte, hogy több páciense megszédül az öblítést követően. Langyos vízzel való öblítésnél nem, meleg és hideg víz alkalmazásakor azonban igen. Ezt az okozza, hogy a belső fül járataiban lévő folyadék mennyisége a testhőmérséklettel megegyezik, körülbelül 37 fokos.