2021. szeptember 9. Magyarországon talán csak a legfiatalabb generáció nem ismer legalább egy dalt Máté Pétertől. A kivételes tehetségű előadó "anyanyelveként" szólalt meg a zene – olyan szenvedély fűzte őt a hangokhoz, ami csak keveseknek adatik meg. Máté Péter gyermekkorától kezdve tanult zongorázni, kezdetben magánúton, majd zeneiskolában. Később ismerős muzsikusok, köztük a zeneszerző Geszler György, a Magyar Rádió stúdiójában Balassa P. Tamás és Bágya András tanították énekelni, majd gitározni is. Első sikerei nem várattak sokáig magukra. 1965-ben megalapította zenekarát, a Máté-együttest, majd két évvel később már első rádiófelvételén is túl volt. Szerzeményei, az Úgy várom, jössz-e már? és a Mondd már című dalait az Illés együttes kíséretében rögzítették szalagra. Lassacskán kialakult állandó zenekara, a Főnix is, amely kezdetben Beatles- és Elvis Presley-számokat játszott. Még abban az évben, 1967-ben, az első magyar polbeat fesztiválon csillogtathatta meg a tudását (addigra már a Budai Ifjúsági Parkban és a televízióban is fellépett).
A hatvanas évek végétől egészen 1984-ben bekövetkező haláláig az ország egyik, ha nem a legnépszerűbb szóló előadójává vált. Az 1970-es évek elejére előadásai a Műegyetem Ezres klubjában rendszeressé váltak, ahol többször fellépett első feleségével, Dékány Saroltával is. 1973-ban S. Nagy István és Malek Miklós dalának, a Hull az elsárgult levél előadásával első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. A szövegíró S. Nagy így emlékezett vissza első találkozására Máté Péterrel: "Lejártam az ELTE-be, a klubba, ahol egy idő után egy nagyon jó énekes-zongoristát fedeztem föl, aki fantasztikusan jól billentyűzött, és eszméletlen jól énekelte az akkori amerikai világslágereket. Úgy hívták, hogy Máté Péter. Odamentem hozzá és azt mondtam neki: "Milyen jól zongorázol, milyen jól énekelsz. Miért nem írsz zenéket és énekelsz magyarul? " Ő erre azt mondta: "Mert nem tudok zenét szerezni, nem szeretek magyarul énekelni, mert nem az én világom. " Ezután Malek Mikivel megírtam a Hull az elsárgult levél című dalt, és Bágya Andrást megkértem, hogy ossza ki Máté Péternek.
[1] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával. 1973-ban a "Hull az elsárgult levél" című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1973 és 1974 között az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyet ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az "Együttlét" című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. "Elmegyek" című dala "Nicolas" címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a margit-szigeti szabadtéri színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula).
2016. február 04. Komment Máté Péter személye és búskomor, keserédes dalai máig a szívünkben élnek, noha a páratlan tehetségű énekes éppen ma ünnepelné 69. születésnapját. Az Ő emléke előtt tisztelegve, összegyűjtöttük a legszebb dalait. Máté Péter 1947. február 4-én látta meg a napvilágot, és mindössze 37 éves volt, mikor szívroham végzett vele. Közel 150 dal szerzője és előadója volt, ami önmagában is kimagasló teljesítmény, de fiatal korát tekintve különösen figyelemre méltó. Pályája kezdetén az Illés zenekarral készítette első dalait, 1965-ben alakította meg első zenekarát, majd 1967-ben készültek el első saját felvételei. A '70-es években ért karrierje csúcsára. Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, fellépett többek között Kubában és Kanadában is. Dalai sorra hódították meg a közönség szívét és számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.
Írt kísérőzenét a Madách Színház részére A királynő katonái című Arnold Wesker-darabhoz, emellett két musicalt és csaknem 150 dalt komponált. Jelent meg lemeze a párkapcsolatokról ( Magány és együttlét címmel), a felnőtté válásról ( Szívhangok) és az emberi lét természetes kereteiről is ( Keretek között). Karrierje kizárólag a zenéről szólt, szinte bármit elvállalt, ahova csak hívták. Énekelt esküvőn, bárokban, mindegy volt hol, csak a dal számított neki igazán. Koncertjei után hajnalokig szórakoztatta az ott maradt társaságot. Ha épp nem volt zongora a közelben, hű barátjára, a gitárjára mindig támaszkodhatott. Kivételes zenei pályája azonban fizikálisan és mentálisan is próbára tette. Rengeteget dolgozott, életmódja rendszertelen, egészségtelen volt. Gyengélkedő szíve mellett erősen dohányzott és az alkoholt sem vetette meg. Második felesége, Kovács Edit hozzászokott a felfokozott tempóhoz, tizenöt éves házasságuk alatt két lányuk született. Családjával nagyon kevés időt töltött, de amit igen, azt igazán intenzíven.
Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával. 1984. szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai. Szeptember 9-én, vasárnap szívroham végzett vele; temetésén több tízezren vettek részt. Forrás: Wikipédia vissza
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A HAZAI IFJÚSÁGKUTATÁS IRODALMÁBÓL 2000–2010 Válogatott bibliográfia 1 2000 • Andor Mihály – Liskó Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás. Bp., Iskolakultúra, 2000. 264 p. • Andor Mihály: A lakóhely hatása az iskolaválasztásra = Iskolakult. 10. 2000. 3. p. 45–51. • Andor Mihály: A nyelvtudás szociális háttere = Educatio 9. 4. 717–728. • Arany Erzsébet: A cigány gyermekek pályaképe és életesélyei (p. 129–135. ) In: A romapedagógia elméleti és gyakorlati alapjai. [Szerk. ]: Balázs Sándor – Nagy Andor. Bp., 2000. • Bajomi Iván – Székely Erika: Diákok részvétele a központi szintű oktatásügyi érdekegyeztetésben (p. 209– 213. ) In: Társadalmi átalakulás és ifjúság. A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején » Múlt-kor történelmi magazin » Történelmi Magazin. A szabadság mint esély? [Szerk. ]: Gábor Kálmán. Szeged, Belvedere Meridionale, 2000. • Bánfalvy Csaba: Az iskolából a munka világába való átmenet nehézségei. Egy budapesti szakképző-iskolai diák-vizsgálat eredményei.
Munkatársakat keresünk! Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk. Részletek
Ezért ijedt meg nagyon 1969-et, az ötödik egyéni világbajnoki címét követően, mert úgy érezte, elszállt belőle az akarat, nem jelent örömet a győzelem, nem bosszantja a vereség. De tudta, még nem hagyhatja abba, és talpra is állt, müncheni sikerével ért fel igazán a csúcsra. Úgy érzi, mindig akkor volt képes a legjobb teljesítményre, amikor nem volt vesztenivalója. A vallás, a hit, a család – tizenkét gyermek édesapja –, a teljesség utáni vágy élteti, a boldogság keresése mellett szívesen politizál, vagyis foglalkozik a közösség, az ország ügyeivel. ORIGO CÍMKÉK - Murányi András. Mert mindig figyelemmel kísérte a nemzet sorsát. A mostani kormányt – amely szerinte a tőkével karöltve, azt kiszolgálva uralkodik – a Sátánhoz hasonlította, majd kijelentette: "Ma hazánkban demokratikus alapon működő fasizmus van. " Talán meg sem értettük teljesen, amikor hozzáfűzte: "Magyarország zsidó hódoltsági terület", és magyarázatként csak annyit mondott: "Ez köztudott, olyan evidens, mintha azt mondanám, ma péntek vagy szerda van. "
Fontos viszont leszögezni, hogy egyedi esetről van szó, általánosságban a forradalom résztvevői közt elenyésző számban találunk "kétes elemeket" – teszi hozzá. Az érdekesség kedvéért azért jegyezzük meg, hogy úgy tudjuk: Klauber például civilben igazi életművész volt, élete nagy részében különböző nőkkel tartatta el magát. Sőt, a megtorlás elől ő nem nyugatra, hanem – máig egyedüli ismert forradalmárként – Izraelbe menekült. Harcok a VII. kerületben A napokban mutatták be Eörsi László könyvét a VII. kerület eddig kevéssé ismert harcosairól A "Baross Köztársaság" 1956. Murányi andrás zsidó holokauszt magyarországon. A VII. kerületi felkelőcsoportok címmel. (Cikkünk folytatásában a fotó Nickelsburg Lászlót ábrázolja, a kép Eörsi László gyűjteményéből származik. ) A pokoli kereszteződés A harcosok előélete azonban mit sem von le tisztességükből és bátorságukból, amellyel szembeszálltak a szovjet harckocsikkal. November 8-ig tartották magukat, vagyis nem tovább, míg városszerte még sokan mások is, eredményeik viszont kiemelkedőek voltak.