Ilyen pl. az ammóniumion és a karbonátion: 4 Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: Kémiai kötések A kovalens kötés Az atomos állapot a természetben általában nem stabilis. Ez alól csak a zárt, stabilis elektronszerkezetű nemesgázok képeznek kivételt. Párosítatlan elektronok a két (vagy több) atommag vonzás-terében új, ún. molekulapályát azaz kovalens kötést hoznak létre. Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: DEN < 2 5 A molekulapályák. Kémiai kötések ppt. A szigma-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A szigma-kötés kötéstengely kötést létrehozó pályák tengelye A szigma-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya azonos. 6 A molekulapályák. A pí-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A pí-kötés A pí-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya egymásra merőleges. A pí-kötés a szigma-kötéshez képest gyengébb és könnyebben támadható. 7 A többszörös kovalens kötés Kémiai kötések A többszörös kovalens kötés Ha a kötésben lévő atomokban két, vagy három párosítatlan elektront van, akkor lehetőség van a kettős illetve a hármas kötés létrejöttére.
Kötésrend: 2 Kovalens kötés – CO Datív kötés: Az egyik kötőpárt kizárólag az egyik atom (fragmens) szolgáltatja. Kovalens kötés – többatomos molekulák Be sp hibridpályái Be-atom hibridizációja F 2p pályái atompályák közötti átfedés hibridizáció A két hibridpálya összege: szimmetrikus lineáris elrendeződés 1 db s-pálya 1 db p-pálya 2 db sp hibrid atompálya Kovalens kötés – többatomos molekulák BF3 B-atom hibridizációja hibridizáció 1 db s-pálya 2db p-pálya 3 db sp2 hibrid atompálya (trigonális planáris) Kovalens kötés – többatomos molekulák CH4 hibridizáció 1 db s-pálya 3 db p-pálya 4 db sp3 hibrid atompálya (tetraéderes) Kémiai kötések nemkötő pályák (nem is lazító!!! )
Kémiai kötések Kötéstípusok, elektronegativitás • Kémiai kötések: atomok ill. atomcsoportok között kialakuló kapcsolatok, amelyek létrejöttével a rendszer stabilabb (alacsonyabb energiaszintű) állapotba jut. • Elsőrendű kémiai kötések: azok a kötések, amelyek kialakulása során a kapcsolódó atomok vegyértékhéj-szerkezete megváltozik (ún. intramolekuláris kapcsolatok). PPT - Kémiai kötések PowerPoint Presentation, free download - ID:189923. • Másodrendű kötések: azok a kötések, amelyek gyenge elektrosztatikus kölcsönhatás révén az anyagi halmazok részecskéi (molekulák ill. ionok) között alakulnak ki (ún. • Kötési energia: az adott típusú kémiai kötés felbontásához szükséges (vagy a kötés létrejöttekor felszabaduló) energia átlagos értéke, 1 mól anyagra viszonyítva. Elektronegativitás (elektronvonzó képesség), EN: annak az erőnek a mértéke, amellyel egy atom a kémiai kötésben lévő elektronokat magához vonzani képes. • A Pauling-féle EN skála alappontjai: • a lítium EN-értéke 1, 0 • a fluor EN-értéke 4, 0 A többi atom EN-értékét ezekhez viszonyítva állapították meg.
Egy molekula akkor poláris, ha benne poláris kötések vannak, és a molekula téralakja olyan, hogy a töltések nem szimmetrikusan oszlanak el. A molekula egyik része viszonylag negatív, a másik része viszonylag pozitív lesz. A molekulák permanens dipólusmomentuma, μ: a polaritás mértékét jellemzi. A vektormennyiség iránya a pozitív töltéstől a negatív töltés felé mutat. Μ=el C*m A FÉMES KÖTÉS • Az elemek legnagyobb része fémes anyag. A fémek közös sajátságai a jó elektromos és hővezetés, és jellegzetes fémes fény és a kiváló alakíthatóság. Az elektronszerkezet szempontjából a fémekre jellemző, hogy atomjaik legkülső elektronhéján (vegyértékhéjon) kis számú, viszonylag lazán kötött elektronok vannak. Ez mutatkozik meg mind az ionizációs energia, mind az elektonegativitás értékeiben. A fématomok gázhalmazállapotban többnyire egyatomos formában vannak jelen. Kémiai kötések ppt template. Szilárd állapotban (és folyadékokban) nincsenek különálló molekulák, sem szabad atomok, hanem a leglazábban kötött elektronok a fématomokról leszakadva valamennyi visszamaradt fémionhoz közösen tartoznak (tehát nem helyhez kötöttek).
Kötések 5 db elektron Az oxigén vegyértékelektronjainak száma db elektron Az ion egy negatív töltéséhez kell +1 elektron. 1 db elektron Összesen: 24 db elektron Kötő elektronpárban van: 6 db elektron Nemkötő elektronpárban van: 12 db elektron Delokalizált molekulapályán van: 6 db elektron Összesen: 24 db elektron 6 e– 11 Poláros és apoláros kötés 1. Ha a kovalelens kötést azonos atomok hozzák létre, a kötés szimmetrikus lesz, a kötő elektronok egyenlő arányban tartoznak mindkét atomtörzshöz. A szimmetrikus elrendezésből következik, hogy a pozitív és negatív töltések súlypontja megegyezik. Az kötést apolárosnak nevezzük. + Ha a kovalelens kötést különböző atomok hozzák létre, a kötés aszimmetrikus lesz, a kötő elektronok nagyobb mértékben tartoznak ahhoz az atomhoz, amelyiknek nagyobb az elektronvonzó képessége, vagyis az elektronegativitása. A pozitív és negatív töltések súlypontja nem esik egybe. Kémiai kötések összefoglalás - NLG kémia. EN = 2, EN = 3, 0 Az ilyen kötést polárosnak nevezzük. 12 Poláros és apoláris kötés 2. Gyakorlatilag apoláris a kötés, ha ΔEN ≤ 0, 5 A poláris és az apoláris kötés között nincs éles átmenet.
5 db elektron Az oxigén vegyértékelektronjainak száma db elektron Az ion egy negatív töltéséhez kell +1 elektron. 1 db elektron Összesen: 24 db elektron Kötő elektronpárban van: 6 db elektron Nemkötő elektronpárban van: 12 db elektron Delokalizált molekulapályán van: 6 db elektron Összesen: 24 db elektron 6 e– 11 Poláros és apoláros kötés 1. Ha a kovalelens kötést azonos atomok hozzák létre, a kötés szimmetrikus lesz, a kötő elektronok egyenlő arányban tartoznak mindkét atomtörzshöz. A szimmetrikus elrendezésből következik, hogy a pozitív és negatív töltések súlypontja megegyezik. Az kötést apolárosnak nevezzük. + Ha a kovalelens kötést különböző atomok hozzák létre, a kötés aszimmetrikus lesz, a kötő elektronok nagyobb mértékben tartoznak ahhoz az atomhoz, amelyiknek nagyobb az elektronvonzó képessége, vagyis az elektronegativitása. Kémiai kötések pp.asp. A pozitív és negatív töltések súlypontja nem esik egybe. EN = 2, EN = 3, 0 Az ilyen kötést polárosnak nevezzük. 12 Poláros és apoláris kötés 2. Gyakorlatilag apoláris a kötés, ha ΔEN ≤ 0, 5 A poláris és az apoláris kötés között nincs éles átmenet.
2019. jan 04. I. Alapfogalmak Megkaptátok nyomtatásban. Verébgyerekeknek ITT ELÉRHETŐ! (Sokminden benne van a NFT-ban: 282-283. oldal) II. Kovalens kötés és molekulák alakja Kiraktuk modellekből, megtanultuk az AXE képlet felírását, megtanultuk a négyjegyű függvénytábla használatát. (284-285. oldal) Blogbejegyzés hozzá, benne a ppt-vel ERREFELÉ Kaptatot hozzá egy feladatlapot is, ami ha hiányosan van kitöltve, vagy bizonytalan vagy, ITT A MEGOLDÁSA! III. Ionos kötés Megtanultuk felírni az egyszerű ionok képződését, megtanultuk az összetett ionokat, felírtuk azokat az ionvegyületeket amiket ismerni kell. Aki nem találja, ITT A MEGOLDOTT! Blogbejegyzés hozzá, benne a ppt-vel ERREFELÉ! IV. Fémes kötés Hát ez rövidke. Csak blogbejegyzés volt hozzá ERREFELÉ! V. Másodrendű kötések Ez sem hosszú, a blogon is csak a ppt van kint. ERREFELÉ! Találsz hozzá sok-sok LearnApp feladatot, oldd meg! ÖSSZEFOGLALÓ PPT - ha eddig eljutottál, és ezt meg tudod oldani, tuti az ötös! Faktos összefoglaló itt.
Megváltoztatni a másodfokú döntést akkor lehet, ha a tényállás vagy megalapozott, vagy bár megalapozatlan, de az a harmadfokú eljárásban kiküszöbölhető. Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy mivel a harmadfokú eljárásban bizonyításnak már nincs helye, ezért a részleges megalapozatlanságot úgy lehet kiküszöbölni, hogy a harmadfokú bíróság az ügyiratok adataira alapítottan a tényállást kiegészíti, vagy a ténybeli következtetéseket helyesbíti. A másodfokú döntés megváltoztatása azt is jelenti, hogy a harmadfokú bíróság a törvénynek megfelelő határozatot hozza meg, vagyis – a törvénysértően elítélt vádlottat felmenti, – a törvénysértően elítélt vádlott bűnösségét megállapítja. Utóbbi esetben nemcsak büntetőjogi felelősség megállapítására kerül sor, hanem a cselekmény minősítése, a büntetés kiszabása vagy a megfelelő intézkedés alkalmazása is megtörténik, mivel a minősítés és a büntetés kiszabása szoros összefüggésben van a bűnösség kérdésével. Hivatalból dönt a harmadfokú bíróság az alábbi kérdésekben: – egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, – a szülői felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezésekről és – a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről.
Rendes jogorvoslati eljárások büntetőügyekben Minthogy a fellebbezési ( másodfokú) bíróságnak az elsőfokú határozat elleni fellebbezést. A törvény kimondja, hogy az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van. Az anyagi pervezetéssel összefüggő felülbírálat célja, hogy a másodfokú. Az ügyben érintett személy vagyok, a polgári peres eljárásban alperes voltam, mely a csatolt. Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, a XXIV. A polgári perben és a nem peres eljárásban annak a határozatnak a megtámadása. A pervezetõ vagy egyoldalú kérelmet elutasító végzések elleni fellebbezés. Vizsgá-latának tárgyát azok az ítélet elleni fellebbezés, vagy. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozott egyezséget. Irodánk nagy tapasztalattal rendelkezik a polgári peres eljárásokban történő jogi. A polgári eljárásban különbséget lehet tenni rendes- és rendkívüli jogorvoslatok között. A fél a jogerős ítélet ellen perújítással élhet, ha oly tényre vagy bizonyítékra. Ez azt jelenti, hogy a peres fél akkor kezdeményezheti, amennyiben a rendes.