2005. szeptember 8. 12:05 Kilencvenöt éve, 1910. szeptember 8-án avatta fel Budapest polgármestere, Bárczy István a János-hegyi Erzsébet-kilátót. 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. János hegy kilátó. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta, hogy a régi fatorony helyébe (amelyen Erzsébet királyné is járt) építsenek állandó kilátót Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegy 529 méter magas csúcsára. (Glück a Pannónia szálló tulajdonosa, a Svábhegyi Egyesület elnöke volt, akinek nevét ma is turistaút viseli a Csúcshegy oldalában. ) A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata hamarosan gyűjtést indított, a tehetősebb polgárok rövid idő alatt 52 ezer koronát ajánlottak fel, a legtöbbet Zwack János és Gundel János fizette. A főváros vezetése 1907-ben fogadta el a javaslatot és további 180 ezer koronával járult hozzá a költségekhez. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, ezt dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás templom megújítója.
Beépítette téglák száma 40 ezer. Lépcsők száma a csúcsig 101 db. Panoráma a kilátó tetejéről délkeleti irányban: az Alföld, amit a Duna vonala szegélyez. Cegléd és Dunaföldvár még a látókörbe esik; dél-nyugati irányban: Törökbálinton és Biatorbágyon át a Velencei-tóig és Székesfehérvárig; nyugati irányban: Budakeszi és Páty, valamint a Vértes-hegység; észak-nyugati irányban Nagykovácsi és a Nagy-Szénás-hegy; északi irányban: a Pilis csúcsai, köztük a Dobogókő; észak-keleti irányban a Rózsadomb és a Hármashatár-hegy; keleti irányban: a Mátráig és a Bükkig elláthatunk. " A felvételek 2010. áprilisában készültek. A kilátó a Libegő felső állomásától nézve Ráközelítve a kilátóra - ugyanonnan Információs tábla, már a kilátó előtt A kilátó Emléktábla Erzsébet királyné, Sissi tiszteletére Emléktábla a kilátó belsejében. Janos hegyi kilato. a tervezők és adakozók névsorával Körterasz az első szinten Kilátás a Budai-hegyekre, a második szintről Kilátás a Budakeszi Vadaspark felé - szintén a második szintről Információs tábla, régi fényképekkel - a kilátó belső falán látható Zászlók A lépcsőház, pihenő és kilátó fülkével Kilátás a Hármashatár-hegy felé Kilátás a bejárati rész felé Valahol a kilátó közelében.... Útközben lefelé, hazafelé....
Az eredeti terveket Klunzinger Pál építész készítette, ezeket dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás-templom megújítója. Az 1908-ban kezdődött építkezéshez a mai Libegő végállomásától kötélpályán vitték a követ a tetőre, a vizet a Sváb-hegyről szállították lajtos kocsin. A hegytetőre ugyanis nem vezetett autóút. A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról, Dunaharasztiból szállították. Negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és cementet használtak fel. A költségek végül a tervezett 180 ezer korona helyett 240 ezerre rúgtak. Jánoshegyi kilátó. A 23, 5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 fokú csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban pihenőfülkéket alakítottak ki. A kilátó neve Erzsébet királyné emlékét idézi, akinek Stróbl Alajos készítette szobrát az előcsarnokban állították fel. 1926-ban az Erzsébet-kilátó kapott először állandó díszkivilágítást Magyarországon. A második világháború után a kilátó sorsa kevéssé érdekelte az illetékeseket, a közönyt csak a Libegő 1970-es átadása oldotta némileg.
A kastélyban működő Semsey Andor Múzeum május 11-től újra megnyitja kapuit a látogatók előtt – tette közzé Balmazújváros önkormányzata. A védelmi intézkedések miatt néhány korlátozást vezettek be. Ennek megfelelően csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőket és a felügyeletük alatti kiskorúakat fogadják. A múzeumba és a Tourinform Irodába való belépés feltétele a védettségi igazolvány és a személyazonosságot igazoló fényképes igazolvány felmutatása. Ennek hiányában a munkatársak megtagadhatják a belépést. A kézfertőtlenítés, illetve a maszk használata látogatók számára továbbra is kötelező. A múzeum keddtől szombatig 10-18 óra között fogad látogatókat. Jelenleg az állandó kiállítás látogatható, területarányosan ennek megfelelően egyszerre 15 főt tudnak beengedni. Az időszaki kiállítókban pedig 20 fő tartózkodhat egyszerre a védőtávolság megtartásával. Semsey kastély balmazújváros térkép. A további rendelkezésekig a múzeumpedagógiai foglalkozások szünetelnek. A Tourinform Iroda hétfőtől péntekig 9-17 óra között, és szombaton 10-16 óra között tart nyitva, ahol területarányosan egyszerre 1 vendég tartózkodhat.
A XIX. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Dr. Semsey Andor, a mineralógus mecénás [ szerkesztés] 1854-ben már az akkor 70. életévét betöltő édesapa úgy végrendelkezett, [1] hogy halála után – ami 1856-ban be is következett – fiai ( Andor, Jenő és Lajos) a hatalmas semsei birtokon három hitbizományt hozzanak létre. Semsey Andor a ráeső hitbizományi részen, Balmazújvároson kezdett el gazdálkodni. Kortársai írták róla, hogy gyönge szervezete nem tudott megbirkózni egy nagy gazdaság ügyeinek vezetésével, finom érzése nem bírt alkalmazkodni környezetének durva szokásaihoz, s rendszeretete nem tűrhette a saját hibáján kívül bekövetkezett zárlatot. "" Végre el is határozta, hogy a birtokokat bérbe adja s felköltözik Budapestre. Semsey Kastély. Elhatározását 1866-ban hajtotta végre. [2] Puritán életmódja legendaszámba ment. Koch Sándor nyilatkozta róla: Semsey Andor Magyarországon a legönzetlenebb mecénása volt a természettudományoknak.
A középső kiugrást felül egy fogazott főpárkány zárja, amely alatt az épületet teljes egészébe körülfutó osztópárkány található, amely közvetlenül az emeleti falpilléreken nyugszik, a fentihez hasonló párkány található a két szint találkozásánál. A régi udvarházak jellegének megfelelően a főbejárat az udvar felől alakították ki, négy kőoszlopon álló kocsialáhajtóval, amelynek díszes, vasrácsos mellvédkorláttal körülvett lapos födéme az emeletről kijáró, nagyméretű teraszbak készült. A kastély alatt egy hatalmas, boltíves pincerendszer húzódik. A Semsey-kastélyt 1959-től műemlék épületté avatták. 1971-ben az ország kiemelt műemlékei közé sorolták. Aktuális - Semsey Kastély. Az 1534 négyzetméter alapterületű kastély parkjához tartozott régen egy magtár, illetve egy lovarda is, aminek a helyén napjainkban a Penny Market épülete áll. Betöltött funkciói [ szerkesztés] 1944-től a Semsey-kastély deportáló helyként szolgált. 1945 januárjában a községbe érkeztek a GPU tisztjei. Tíz nap alatt közel ezer embert fogtak el, s a községházán és a Semsey-kastélyban zsúfolták össze őket.
A Nagyháti Kastélyparkot 1975-ben nyilvánították helyi jelentőségű védett természetvédelmi területté. A 4, 2 ha-os területen Balmazújváros Város Jegyzője látja el a természetvédelmi hatósági jogkört. A kastélyparkot a balmazújvárosi Semsey család vadászkastélya köré telepítették az 1800-as évek közepétől. Az arborétum jellegű parkban magas kőrisek, mezei- és korai juharok az állományalkotó fafajok, de ezek mellett több örökzöld is képviselteti magát. Kiemelkedő értéket képviselnek a kocsányos tölgy és platán faóriások, egy égbenyúló tulipánfa, négy narancseper, egy gigantikus méretű vadkörtefa, vörös tölgy és mezei szilek. Az aljnövényzetet sűrűn átszőtt borostyánszőnyeg borítja. A ritkásabb helyeken számos salamonpecsét, többféle zanót, magyal és tiszafák találhatóak. Egyesületünk több tagjának kutatási területe a park élővilágára irányul. Itt óta szociális otthon működik, így a park nem látogatható! Semsey-kastély - Balmazújváros - KASTELYOK.COM. Forrás: Balmazújváros honlapja Saját tapasztalataink 2014 júliusában jártunk itt. A kastélyban egy sérült, fogyatékos embereket gondozó intézmény működik, NEM látogatható!!
A múzeum névadója a "mecénások mecénása": Semsey Andor (1833–1923), aki bőkezű támogatója volt a kultúrának és a tudománynak. Semsey kastély balmazújváros irányítószám. Az 1860-as években az ő adományából építették fel a pesti állatkert madárházát, s az 1890-es években az Országos Földtani Intézet épületét. A kastély mellett, szintén pályázati forrásokból épült meg a Kocsiszín, ahol a Balmazújvárosi Önkormányzati Tűzoltóság egykori, mára felújított használati eszközei kaptak helyet. Két szerkocsit, egy lőcsös szekeret, egy első világháborúból megmaradt fertőtlenítő kocsit, valamint egy kisasszonyhintót tekinthetnek meg itt a múzeumba érkezett látogatók. A kastély történetéről és az ott megrendezett kiállításokról, látnivalókról a kastély honlapján talál további információt.