Időről-időre fel-fel bukkannak olyan filmek, amik témája felkelti az ember érdeklődését, és ez A pók fejével sem volt másképp. Mondjuk bevallom, kisebb nyomásra kellett választanom, olyan családi vonalon. Már az előzetes is egy érdekes, ötletes koncepciót mutatott be, amibe bőven v... Megérkezett a Netflix műsorkínálatában az új Resident Evil sorozat, amely enyhén szólva is vegyes kritikai fogadtatásban részesült. A kultikus franchise az utóbbi időben nem igazán tudott olyan produkciót villantani, amellyel meg lettek volna elégedve a rajongók. A Johannes Roberts rendezésében készült 2021-es Raccoon City visszavár csúnyán elhasalt, azt megelőzően pedig egyre gyengébb filmeket k... Egy nap tíz olyan Guy Ritchie film, amelyet nézhetőnek, jónak vagy egyenesen zseniálisnak tartok. Legjobb sci-fi film. Kezdjük a napot egy klasszikussal, mely Ritchie első filmje, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső. __GA__A három, általam fentebb jegyzett kategóriából, a jó titulust foglalja el ez a mozi. Londonban járunk, az East End negyedben.
Bowman látása eltorzul, miközben az ismeretlenbe merészkedik, és furcsa, felfoghatatlanul élénk színeket lát. Bowman egy hálószobában ébred, és több idősebb mását találja. Ez Dave emlékezetének egy része? Mielőtt meghal, miért érinti meg a monolitot? Mi is pontosan a csillaggyermek? Kubrick köztudottan szűkszavú volt ezzel kapcsolatban, bár egy interjúban elárulta, hogy a monolitot az evolúció eszközének tekinti. Szárnyas fejvadász IMDB A Szárnyas fejvadász vitathatatlanul az egyik legzavarosabb sci-fi film. 4 tökéletes sci-fi, ha már nagyon várod az új Mátrix-filmet - Hamu és Gyémánt. Az alkotásnak többféle változata létezik, de film forgatása is közismerten problémás volt, és a kezdeti tesztvetítések után a közönség úgy érezte, hogy a nyers vágás túlságosan komor. A Warner Bros. ezért úgy döntött, hogy újravágja a filmet, hogy happy enddel záruljon. Harrison Fordot visszahívták, hogy felvegyen egy voiceover-t, amely kevésbé teszi kétértelművé a történetet. A színész azonban úgy érezte, hogy a hozzáadott magyarázatok tönkreteszik a filmet, a szívmelengető befejezést pedig nem érezte indokoltnak egy ilyen sötét sztori lezárásához.
Pray A Preyt sokaknak talán nem kell nagyon bemutatni, hiszen az Arcane 2017-ben ezzel a játékával vitte tovább a BioShock és a System Shock örökségét. A Prey a korábbi azonos című akciójáték teljes rebootja, viszont a címükön és a sci-fi körítésen túl nem sok mindenben egyeznek. A játékmenet Ken Levine klasszikusainak – nem túl merész – továbbgondolása, ami ezúttal nem egy víz alatti vagy egy felhők feletti városban, de nem is egy elszabadult űrhajón, hanem egy idegen létforma által eltérített Föld közeli űrállomáson játszódik. Az Arcane többi játékához hasonlóan a Prey is egy kötelező darab, ha pedig végeztél vele, akkor érdemes ránézned a Mooncrash című kiegészítőjére is. Az ajánlatokat erre találod, jó szórakozást! Legjobb sci-fi filmek 2016. "Háháá" – A Disney elveszítheti Mickey egér szerzői jogait
A Jotunt és a Preyt a következő hét csütörtökétől, május 12-től érhetitek el teljesen ingyen az Epic Games boltjából, és miután a játéktárhoz adtátok, örökre megmarad. Addig viszont ne felejtsétek el behúzni az eheti ajándékot: Akciófigyelő | Most ingyen terraformálhatod a Marsot, még Elon Musk előtt
A forrás A Mátrixhoz hasonlóan, Darren Aronofsky 2006-os sci-fi fantasy eposza, A forrás sem csupán a látványvilága miatt lenyűgöző, hanem egy komoly érzelmi szállal is rendelkezik. A film Thomas Creo ( Hugh Jackman) tudóst követi, aki a történelemben visszatérő minták után kutat, ám tehetetlenül nézi végig, ahogy felesége, Izzi ( Rachel Weisz) agydaganatban haldoklik. Creo egy dél-amerikai fa eredetét vizsgálja, amely állítólag életmeghosszabbító képességekkel rendelkezik, a film pedig a 16. század és a távoli jövő eseményeit vizsgálja. A. I. Mesterséges értelem Steven Spielberg gyakran foglalkozik az elveszett családok és az elhagyott gyermekek témájával, a 2001-es A. Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2 - Vatera.hu. Mesterséges értelem pedig egy olyan futurisztikus világban játszódik, amely túlságosan is a technológiára támaszkodik, akárcsak a Mátrix. Stanley Kubrick dolgozta ki a film eredeti koncepcióját, de a legendás direktor 1999-es tragikus halála után Spielbergnek kellett átvennie az irányítást. A végeredményen mindkét rendező keze nyoma meglátszik.
15. Wall-E (WALL-E, 2008) Már több száz éve, hogy a lakhatatlan Földet elhagyták az emberek, az egész bolygón egy kis robot tevékenykedik csupán, akit valaki bekapcsolava felejtett. WALL-E (Waste Allocation Load Lifter Earth-Class, azaz Watt Lánctalpas Limlom- és Hulladékkezelő Robot az E sorozatból) magányosan gyűjtögeti a szemetet már réges régen, amikor véletlen találkozik a "csinos" Extraterresztriális Vegetáció Analizálóval, EVA-val. EVA ráébred, hogy a szemétszedés közben WALL-E ráakadt a Föld jövőjének kulcsára, így a támaszpontnak veszi az irányt, hogy jelentse a kulcsfontosságú információt. WALL-E a robot után ered, új célt adva ezzel életének. 20 döbbenetes filmes baki, amit biztosan nem vettél észre Neked melyik a kedvenc űrbéli sci-fi filmed? Írd meg kommentben vagy hozzászólásban a Facebook oldalunkra! 3 sci-fi, aminek a végét még most sem biztos, hogy értjük - Hamu és Gyémánt. (Sci-fi filmek történeteinek forrása ITT és ITT) //spencer// Article Tags: 2001: Űrodüsszeia · A függetlenség napja · A galaxis őrzői · Alien - A nyolcadik utas a halál · Apollo 13 · Armageddon · Avatar · Csillagok háborúja · Csillagok között · featured · Filmes toplista · Galaxis útikalauz stopposoknak · Gravitáció · Hold · Mentőexpedíció · NapiTop · Sci-fi filmek · Star Trek · toplista · Wall-E
A kő belsejében fatörzshöz hasonló ágakkal rendelkező apró formákat találtak, amit gömb alakú formák fürtjei vettek körül. A szakemberek szerint a kőzetben egyértelműen láthatók geológiai folyamatok nyomai, de ezek nem magyarázzák a törzsszerű struktúrát, amely ugyanakkor nagyon hasonlít a mai hidrotermikus kürtők körül élő vasevő baktériumok környezetére. Természetesen az eltelt földtörténeti idők, a követ ért hő és nyomás miatt semmilyen DNS nem maradt meg. De azt mondhatjuk, hogy a mikrofosszíliák morfológiája hasonlít a mai Mariprofundus ferrooxydans baktériumhoz – vélekedett Papineau. A felfedezés a Földön kívüli élet kutatása szempontjából is fontos lehet, hiszen csak a Naprendszerben több olyan aktív vizes környezet található, ahol az ilyen baktériumok jól érezhetik magukat. Ilyen például a Jupiter holdja, az Europa vagy a Szaturnusz holdja, az Enceladus. Hasonló élet több milliárd éves nyomaira bukkanhatnak a Mars felszínén jelenleg is dolgozó marsjárók is. (, Vice)
Az eddigi elméletek buktatói A gravitációs instabilitás ugyanaz a fizikai folyamat, ami a csillagokat létrehozza. Numerikus hidrodinamikai szimulációk vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy egy Jupiter-méretű gázcsomó nem tud összesűrűsödni, mert a folyamat közben a gáz annyira felmelegszik, hogy nem engedi tovább sűrűsödni az anyagot. A számítások szerint tehát az elmélet a protoplanetáris korong fizikai tulajdonságai miatt nem, vagy csak a csillagtól nagy távolságban működőképes. A bolygómag-akkréció hipotézise szerint a protoplanetáris korong kis méretű porszemcséi ütközésük során összetapadnak, majd összeállnak a bolygócsírák, amelyek később bolygókká növekednek. Mint írják, ezzel a feltevéssel kapcsolatban több probléma is ismert. Az egyik legnagyobb az, hogy a folyamat során a sziklaméretűre növekedett szilárd testek - az úgynevezett planetezimálok - a korong gázának közegellenállása miatt gyorsan bezuhannak a csillagba, így a korongból hamar eltűnnek a bolygók építőkövei. Bolygóbölcsők A Regály Zsolt által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter-méretű óriásbolygók keletkezésére.
Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter-méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-t. A bolygók rejtélyes keletkezése Mint a közleményben olvasható, bár az univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük teljesen a keletkezésüket. A huszadik században az az elgondolás vált elfogadottá, hogy a csillagok hatalmas gázfelhők közepén keletkeznek. A folyamat során az impulzusmomentum megmarad, és a gázfelhő maradványa összelapul egy koronggá.