A fehér ló mondája Árpád vezér és nemesei Pannóniáért cserébe egy gyönyörű fehér lovat ajánlottak fel Szvatopluk fejedelemnek. 04:11 Történelem Címkék fehér ló, monda, Szvatopluk, Kusid, Árpád, honfoglalás, ló, Pannónia, magyarok, Képes krónika, fejedelem, követ, történelem, Duna, középkor Kapcsolódó extrák
(Analógiaként lásd erre, pl. a nagymama szavunkat, ahol a "nagy-" szintén nem terjedelmet, hanem öregséget jelez. ) A régebbi Morávia, talán a széthulló avar birodalom rövid életű utódállama lehetett, és ahogy Anonymus is leírja, a Duna-Tisza déli részére, a Morava folyó völgyére és talán a Temesközre kiterjedve, (onogur) bolgár és szláv népességet fogott össze. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a Kárpát-medencébe betelepülő magyar törzsszövetség először ezt az utóbb feledésbe ment államalakulatot szólította fel behódolásra, mégpedig egy általános keleti szokás szerint föld, fű és víz követelésével, ugyanis a föld, fű és víz szimbolikus átadása a behódolási szándék jelképe. A fehér ló monda másik történeti gyökerét Omurtag dunai bolgár kán V. Leó bizánci császárral 815-ben kötött szerződésének leírásából érthetjük meg. A szerződést ugyanis pogány sztyeppei szokás szerint is megerősítették. Megfordítottak egy nyerget, megérintettek egy zablát, vizet öntöttek a földre és égnek emeltek egy marék füvet.
A fehér ló mondája by Szíra Szamosvölgyi
A fehér ló mondája - mondak-a-magyar-tortenelembol-rajzfilm - Rajzfilm - Mesefilm | Mese @
A kereszténység felvétele előtti magyar hitvilág lényeiről, a csodaszarvasról, a fehér lóról, vagy a turulról mindannyian hallottunk már. Ismerkedjünk meg közelebbről eredetükkel, szimbolikájuk jelentésével. A csodaszarvas Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél, és egyes észak-amerikai indián törzseknél is régóta a csillagos ég jelképe. Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Vas megyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok.
A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta a II. világháborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét az ország védelmére. Kézai Simon szerint már Attilától a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Egyes elképzelések szerint a mondai turul a kerecsensólyommal azonosítható. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó, a nyelvi bizonyítékok viszont a sólyom jelentés mellett szólnak. A legendák kétszer is említik a turult. Anonymusnál olvashatjuk Álmos fejedelem születésével kapcsolatban: "A Magóg király nemzetségéből való Ugek feleségül vette Emesét, akitől Álmos nevű fia született. Azon csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. "