Tisztelettel: Dr. Molnár Dóra Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget. Kérdés: 2020. április 27., 10:33; Megválaszolva: 2020. április 28., 23:32 Kérdések és válaszok: Magas vérnyomás (Hipertónia) Már ez is magas vérnyomás? 170 90 vérnyomás tünetei. Tisztelt Doktornő! Nemrégiben többször 140-nél magasabb volt a vérnyomásom, elmentem vele kivizsgálásra rajtam volt a 24 órás vérnyomás mérő... Alkalmanként kiugró magas vérnyomás A vérnyomásom általában 110-125/55-70 között szokott mozogni napközben, vagy még alacsonyabb. Szexuális együttlét közben, a "csúcson", azonban... Miért fáj minden nap a fejem? Tisztelt Doktor Úr/Nő! Kb 2 hónapja lettem először rosszul iskolából haza jöédülés, sápadtság, fejfájás voltak a Fejfájás: van miért aggódnom? Tisztelt DoktorUr/Nő! néha minden átmenet nélkül nagyon fáj a fejem, és a ilyen görcsös égetö fájdalom amitöl fáj a szemem és sz... Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek... Tisztelt Doktornő!
Vertim nevű étrend-kiegészítő kapszulát szeretnék szedni fogyás céljából. Magasvérnyomásra, pajzsmirigy alulműködésre...
chevron_right Családi gazdaságok, osztatlan közös tulajdon megszüntetése, földhasználati jog rendezése: itt az agrártárca számvetése hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 01. 04., 15:44 Frissítve: 2021. 04., 11:11 Mozgalmas évet zárt az Agrárminisztérium a jogalkotás területén, 10 törvényt, 30 kormányrendeletet, 64 miniszteri rendeletet készített elő, illetve hozott meg 2020-ban, miközben 171 kormányhatározat született – vet számot a tárca közleményében, amelyben néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést részletez. Július 1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. Célja a több mint 20 éve húzódó részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.
Várható-e a 2020-ban kialakult termőföld árak emelkedése, esetleg csökkenése az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény életbe lépése miatt? Erre a kérdésre kereste a választ az Agrá portál. Dr. Kelemen Réka Eszter alkalmazott ügyvéd szerint a termőföld osztatlan közös tulajdonok felszámolásának törvény általi kikényszerítése nem eredményez majd árfelhajtó hatást a termőföld árak területén. Kiemelte, ennek részben az az oka, hogy a törvény értelmében az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni, tehát nem a tulajdonosok, hanem az erre a célra kifejlesztett program határozza meg, hogy az adott tulajdonostárs mely földrészletet szerzi meg. A tulajdonostársak között létrejött egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait – tette hozzá az ügyvéd. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékűnél kisebb értékű ingatlanhoz, mely megakadályozza mind a versenyhelyzet kialakulását, mind pedig a tulajdonközösség megszüntetése okán kialakuló termőföld ár emelkedést.
Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen alakulhat ki, hiszen a tulajdonosok csak nagy nehézségek árán tudnak fejleszteni, emellett csökkentett értékkel vehetik számításba a területet banki hitel fedezeteként. Nehézkes ügymenet A most elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a korábbi hosszadalmas és nehézkes, valamint az állam számára költséges megosztási eljárásokat, helyettük gyors, egyszerű, a tulajdonosi szándékra épülő rendszert vezet be. Ez alapján a megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség. A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik – mondta a miniszter.
A kormány fontos célkitűzése a birtokelaprózódás megakadályozása, valamint ezzel összhangban a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése, és így jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. Ezért a tervezet szerint azokat az elaprózódott tulajdoni hányadokat, amelyek önálló ingatlanná alakításuk esetén irreálisan kis földrészletet eredményeznének, a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányadukért cserébe valós kompenzációban részesülnek majd - mondta Nagy István. Hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja rendezni azoknak az ingatlanoknak a helyzetét is, amelyek kis területüknél fogva alapvetően nem alkalmasak a megosztásra, ezek esetében értékbecslés alapján megállapított ellenérték fejében - az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerülhet. A most benyújtott jogszabálytervezet alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni.
A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki. Ennek jegyében a jogszabálytervezet számos új megoldást is bevezet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése terén. Ezáltal könnyebbé és gyorsabbá válik az ingatlan megosztásának és az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításának folyamata - mondta az agrárminiszter. Szerinte a gazdálkodók, a helyi viszonyokat jól ismerő földtulajdonosok tudják legjobban megítélni, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes megosztani, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos döntést rájuk bízni. A tervezett rendelkezések célja minden esetben a felek egyezségének elősegítése - hangsúlyozta a tárcavezető. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a többségi döntéshozatal lehetőségét, a megosztással érintett földrészletet illetően pedig az egyezség létrehozásának időtartamára ingatlan-nyilvántartási változtatási tilalmat biztosít - tette hozzá.
Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására. Ezzel egyidejűleg úgynevezett "kútamnesztia" született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM-rendelete a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásoknak nyújtandó átmeneti támogatás. A koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi akciótervben kidolgozott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.