Ez a várakozás kicsit hosszúra sikerült, ugyanis a halak kapókedve nem igazán a mi győzelmi céljainkhoz igazodott. Közben is és utólag is konstatáltuk. Már elkeseredtünk, hogy esetleg labdába sem rúghatunk ezen a versenyen, még a törpeharcsák sem cibálták a szerelést. A tógazdák említették, hogy sok a törpeharcsa, de három darabon kívül nem nagyon voltak étvágyuknál. Persze ez nekünk nem volt akkora baj. A csalit sem darálták le nagyon, ahogy vártuk, de erre is felkészültünk csalihálóval, és pop-up bojlival. Gubancolódás mentes bojlis végszerelék - II. Rész - Mr Bojli. A kisebb pontyok sem voltak aktívak. Pedig belőlük is volt jócskán az elmondás alapján, véletlenül került be több mázsa egy gátszakadás okán. Kicsit feladva a stratégiám, személy szerint kereső horgászatba kezdtem, hátha megtalálom a halak egy csoportját, de ez sem hozott eredményt. Tudtam, ezzel a módszerrel kevés az esély a halfogásra, de az élmény lett volna a lényeg, azért egy próbálkozást megért. Mindezek ellenére értékelhető hal csak este nyolc óra után érkezett, egy 5, 47 kg-os ponty, Zoli csapattársunk jóvoltából.
Nagyon érdekes, hogy mit művel a légnyomás a nagy halak kapókedvével. A légnyomások első nap 1030 hPa másnap 1020-1025 hPa harmadnap 1010 hPa. Most már továbbra is a jól bevált csalikombinációt alkalmaztunk, ami ezidáig nyerőnek bizonyult. A verseny utolsó napjának hajnalán, aztán a halak gőzerővel kezdtek táplálkozni. Fűzőtű, olló, parafa, Segédeszközök - NIKLCRU.HU. Domi csapattárs is ekkor szákolt be pár szép példányt, 8 kg felettieket. A légnyomás fokozatosan csökkent és ez jót tett az étvágyuknak. A verseny vége előtt félórával volt két kapásom is egymás után, de nem lettek meg. Amikor kihúztam a szereléket azt láttam, hogy a fonott horogelőkét mintha egy életlen késsel nyiszálták volna. Akkor már tudtam a mohó halak olyan mélyre szippantották a csalit és zsinórt, hogy a garatfogukkal elvékonyították a zsinórt, ahogy próbáltak szabadulni és rázták a fejüket. Végeredmény az lett, hogy a fárasztás során a zsinór fáradt el. Azonban ez még nem lett elég ahhoz, hogy, elsők legyünk, de a dobogó második helyét azért nem adtuk át senkinek 78 kg összsúllyal.
Írta: Haskó Tamás (Carpjunior) Fotó: Nagy Gábor Haldorádó Team Kft. 10 másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.
Egy módszer, amibe néhány nyárral ezelőtt botlottam. A nyári hőségben sétáltam, a radar semmit nem jelzett, amíg találtam egy jó halrajt, mindegyik 20 kiló körül, a nap sugarai elől egy fa ágai alá menekültek. Csendben visszamentem a felszerelésemért, felkötöttem egy C2-es horgot, és egy világos piros eper-ízesítésű bojlit, majd visszalopóztam a halakhoz. Ilyenkor hajlamos az ember kicsit begyepesedni, és nem tér el a bevált és megszokott stratégiáktól, technikáktól. Viszont vannak olyan Pontyhorgászok is, akik állandóan a kihívás, tapasztalat és a tanulás lehetőségét kutatják, keresik, nem ülnek meg a babérjaikon.. Mi az utóbbi Pontyhorgászok táborába tartozunk, tehát nem is volt kérdés, irány a távoli Carp Dream Lake.. Amikor tombol a hőség a vizek partján, és a Pontyok kapó kedve is alább hagy, indulhat a torpedó vadászat. Az Amur a felmelegedett vizekben van igazán elemében, így ha kicsit célzottabban és taktikusabban készülünk fel rájuk horgászat szempontjából, felejthetetlen kalandokban, fárasztásokban lehet részünk... Az elmúlt szezonban nem sok időnk jutott a híres magfalókra, két alkalommal támadtunk rájuk és ehhez a Hácsi Tölgyes Horgásztó adott helyszínt.
Ők is tudták, hogy nincs más opció. Ez a helyzet még jobban felértékeli az eredményeinket. Nem lehetek elégszer hálás a gyerekeknek, hogy megannyi nehéz, fásult pillanatban is figyeltek rám és próbáltak maximálisan fókuszálni az adott feladatra. Az is sokat számított, hogy folyamatosan jöttek a sikerélmények, hiszen akkor a legkönnyebb fenntartani a tüzet, ha nyer a csapat. A 19-es győzelmi szériában pedig voltak olyan bajnokik, ahol finoman szólva sem mi számítottunk az esélyesnek. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a Csata DSE és a felnőtt csapat, a Ludovika-FCSM Csata stábjának az évad során kapott segítséget, valamint kalapot emelek a szülők előtt is. A támogatásuk nélkül biztosan nem zártunk volna ennyire sikeres szezont. Fotó: Hegedűs Hunor Mikor kezdtétek el ízlelgetni, hogy akár be is húzhatjátok a bajnokságot? “Minden meccsszituációban lehet feladatokat kitűzni” – interjú Bódi Ferenccel – WBASKET. Őszintén szólva, én még az utolsó fordulókban is izgultam, hiszen a Vasas lépéselőnyben volt és mindent megtett, hogy befusson az élen. Az utolsó két hónapra viszont olyan szépen összeálltunk, hogy éreztem az erőt a lányokban.
Azt már csak álmomban gondoltam, hogy utcahosszal leszünk bajnokok, és az utolsó mérkőzésen hátradőlhetek a kispadon. Mi volt számodra a szezon csúcspontja? Szerencsére több is volt. Nyertünk például a PINKK otthonában úgy, hogy szinte a komplett A-csoportos csapatával szerepelt. A Rátgéber Akadémia ellen mindössze 6 játékossal tudtunk kiállni, közte 3-4 kadettel. A tisztes helytállásért utaztunk Pécsre, mégis győzelemmel tértünk haza. A tavaly még A-csoportos és a feljutást célként kitűző ZTE csapatát is oda-vissza vertük. De a legfontosabb pillanat az volt, amikor a Vasas, legnagyobb riválisunk otthonában biztosítottuk be a bajnoki címet. Itt is 6-an voltunk, mert a kadett lányok a saját korosztályuk döntőjére készültek. Fohász a pofonért. Elmondhatjuk, hogy nem a Vasas botlásának, hanem a mi bravúrunknak köszönhetően dőlt el a bajnokság. Mondtam a lányoknak a meccs előtt, hogy most lezárhatjuk a küzdelmeket. Ha nem nyerünk, akkor valószínűleg csúszik a bajnokavatás, ők viszont feltették az i-re a pontot.
Térjünk rá a kecskeméti junior döntőre. Elképesztő magabiztossággal mentetek át a mezőnyön. Mi okozta ezt a hatalmas különbséget? Nem szerettem volna plusz nyomást helyezni a lányokra, így a torna előtt nem mondtam ki előttük: ha junior korú csapattal megnyertük a B-csoportos bajnokságot, akkor kutya kötelességünk megnyerni a saját korosztályunk döntőjét is. Tovább is megyek: nem lettem volna elégedett vele, ha csak "szimplán", 8-10 pontokkal nyerjük meg a mérkőzéseket. Szerettem volna magas szintű védekezést és 40 perces koncentrációt látni a csapaton. Ez volt az álmom, hogy ilyen magabiztos, határozott játékkal mutassuk meg és realizáljuk a pillanatnyi különbséget a Csata DSE és a mezőny között. A támadó potenciál adott volt, de a védekezésünknek köszönhetően nyertünk meg minden egyes negyedet és minden lepattanó csatát. A lányok teljes mértékben megértették és elfogadták, hogy 50-60 pontos különbségnél is végig kell hajtani a mérkőzést. A mai generációktól pont ezt a legnehezebb megkövetelni.
"Köszönünk szépen mindent Dalma! Klubtörténetünk mindenkori részese maradsz. További sikeres és jó utazást kívánunk a kosárlabda világában! " – zárul a klub tájékoztatója.