Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. október 21-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2187 […] megszerzését tanúsító bizonyítványok felsőfokú szakképesítést, illetőleg a 2001. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben megkezdett szakképzés esetében az OKJ-ben szereplő 54-es azonosító számmal kezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok emelt szintű szakképesítést igazolnak. " Mindazonáltal egyes, közalkalmazotti besorolásra vonatkozó ágazati jogszabályok kifejezetten kimondják, hogy ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor (illetve egyes jogszabályok szerint a második és további szakképesítés figyelembevételekor is) a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Néhány példa az emelt szintű szakképesítést felsőfokúnak elismerő ágazati jogszabályokra: - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006.
a Váci Szakképzési Centrum a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet VSZC Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakközépiskolája és Kollégiuma – Aszód könyvtárostanár vagy könyvtáros munkakör betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: Pest megye, 2170, Aszód, Hatvani u. 3. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Szakmai feladatok ellátása a munkaköri leírás szerint. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. törvény, valamint a(z) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanár vagy szociálpedagógus szakképzettség vagy, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítés, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség.
(forrás: [link] 2011. 20:49 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 A kérdező kommentje: Köszi, de ebből még mindig nem derül ki egyértelműen, hogy a technikus az valójában milyen képzettség. Vagy már nincs igazából olyan, hogy technikus? OKJ besorolás alapján megy? Mert akkor középszintű. 4/6 anonim válasza: 100% Hát... nálunk a suliban ugyanúgy technikumnak hívták, viszont az OKJ-s száma határozza meg, hogy milyen szintű azon belül. 6. 08:23 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: 100% Előző válaszadó vagyok. Azt is csinálhatod, hogyha valamelyikre kíváncsi vagy, hogy az technikusi képesítés-e vagy okj-s képesítés, felmész a, ott pontszámító kalkulátor és akkor a fentieket nem töltöd ki, csak alul az egyiket - pl. okj szakképesítés és kikeresed, amelyikre kíváncsi vagy, ha ott nem találod meg, akkor ott nem jelölsz be semmit, hanem alatta van olyan, hogy technikusi szakképesítés hozzáadása. Ez az én esetemben úgy van, hogy hiába technikumom van, csak az okj szakképesítésen belül szerepel a műszaki informatikus.
A pályázat elbírálásának határideje: 2018. október 25. További információ: Némethné Holló Krisztina, tagintézményvezető, tel. : 28/400-006
törvénye – a dinamika alaptörvénye Az azonos mozgó testeknek is lehet eltérő a mozgásállapota. A testek mozgásállapotát dinamikai szempontból jellemző mennyiséget lendületnek, impulzusnak nevezzük. Bármely két test mechanikai kölcsönhatása során bekövetkező sebességváltozások fordítottan arányosak a test tömegével. Tehát tömegük és sebesség változásuk szorzata egyenlő. m1*v1=m2*v2. Az m*v szorzat az m tömegű és v sebességű test mozgás állapotát jellemzi dinamikai szempontból, ezt a szorzatut nevezzük lendületnek. Jele: I, mértékegysége: kg*m/s. A lendület vektormennyiség, iránya mindig megegyezik a pillanatnyi sebesség irányával, tehát a test mozgásának mindenkori irányával. Azt az anyagi rendszert, amiben a testekre nem hat a környezetük, zárt rendszernek tekintjük. Zárt rendszert alkotó testek állapotváltozásánál, csak a rendszerbeli testek egymásra gyakorolt hatását kell figyelni. Az erő, Newton I., II. és III. törvénye - Érettségid.hu. A megmaradási tételek csak zárt rendszerekre alkalmazhatóak. Ilyen a lendületmegmaradás törvénye is: zárt rendszert alkotó testek lendületváltozásának összege nulla, tehát a zárt rendszer lendülete állandó.
A tehetetlenség törvényének fő üzenete tehát az, hogy az élettelen testek gond nélkül tudnak tartósan (bármennyi ideig) mozgásban lenni; anélkül is, hogy bármiféle erő hatna rájuk. Tehát nem igaz, hogy az élettelen testek számára a nyugalom lenne a természetes állapot, hanem a nyugalmi állapot és a mozgás ugyanolyan természetes számukra. Namost ezt a fő üzenetet nem segíti, ha olyan esettel hozakodunk elő amikor nemcsak hogy hat valami erő a testre, de mindjárt több erő is hat rá. A tehetetlenség törvénye, mint egy csábító életérzés, és egy üres duma A tehetetlenség törvényéből némi fogalmat alkothatunk arról, hogy mit is jelent a testek tehetetlensége. Newton 1., 2., 3. törvényének magyarázata, példapéldák és munkájuk. Azt, hogy a testek önmagukban nem képesek a saját sebességük megváltoztatására (önmagukban, azaz más testek "segítsége" nélkül). Tehetetlenül kell eltűrniük a saját mozdulatlanságukat egészen addig, amíg egy másik test mozgásba nem hozza őket, illetve tehetetlenül kell elviselniük, hogy sodródnak (egyenes vonalú egyenletes mozgással), amíg egy másik test hatása meg nem változtatja a sebességüket.
Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb, elidegeníthetetlenebb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. 'Egy test mindaddig megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy másik test ennek megváltoztatására rá nem kényszeríti. 'A tehetetlenség mértéke a tömeg. Jele: m, mértékegysége: kg. Két test kölcsönhatása közben létrejött sebességváltozás fordítottan arányos a testek tömegével: m2=(m1*v1)/v2 Newton II. A dinamika alaptörvényei - erettsegik.hu. törvénye – a dinamika alaptörvénye Az azonos mozgó testeknek is lehet eltérő a mozgásállapota. A testek mozgásállapotát dinamikai szempontból jellemző mennyiséget lendületnek, impulzusnak nevezzük. Bármely két test mechanikai kölcsönhatása során bekövetkező sebességváltozások fordítottan arányosak a test tömegével. Tehát tömegük és sebesség változásuk szorzata egyenlő. m1*v1=m2*v2. Az m*v szorzat az m tömegű és v sebességű test mozgás állapotát jellemzi dinamikai szempontból, ezt a szorzatut nevezzük lendületnek.
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Cecca ( vita), értékelés dátuma: 2009. június 29. E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része. Mindenképpen alaposan át kellene nézni és írni a szócikket. pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak Az első törvény a "tehetetlenség törvénye", vagyis hogy "létezik" erőmentes állapot, éspedig definíció szerint akkor, ha a test áll vagy egyenletesen mozog. Természetesen meg kell adni a megfelelő vonatkoztatási rendszert. A második törvény vagy axióma az erő definícióját adja: amennyiben a test gyorsul (ill. az impulzusa változik), akkor az ezt okozó hatást erőnek nevezzük.
A két test kölcsönhatásánál fellépő egyik erőt, erőnek a másikat ellenerőnek nevezzük. 'Két test esetén ugyanabban a kölcsönhatásban fellépő két erő egyenlő nagyságú, közös hatásvonalú, ellentétes irányú, egyik az egyik testre, a másik a másik testre hat. ' Egy testet egyszerre több erőhatás is érheti, ezek az erőhatások helyettesíthetőek egy darab erővel amelynek ugyanaz a következménye. Ezt az erőt eredő erőnek nevezzük. Erők fajtái: G, S(t), S, F(r) Erőtörvények: F = μ * F(ny) G = m*g F(r) = -D * ∆l F(g) = γ* m(1)*m(2) / r^2