A glikémiás index (GI) fogalmáról sokat lehet hallani napjainkban, nemcsak a cukorbetegség kezelésekor, hanem a különböző diéták és fogyási tippek kapcsán is. Ennek oka, hogy a mérőszám szoros összefüggésben áll a vércukorszint szabályozásával. Cukorbetegeknél a cél minden esetben az egyenletes, normál tartományba eső vércukorszint kialakítása és megtartása, ebben segíthetnek az alacsony glikémiás indexű ételek. Cikkünkben bemutatjuk a glikémiás indexszel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és glikémiás index táblázat segítségével ismertetjük az ételek GI-jét. Mi az a glikémiás index? Glikémiás index táblázat béres. A glikémiás index egy számérték, amely a táplálékokat a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján sorolja be egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ezt eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki, de ma már ismert a diétázók és a fogyókúrázók körében is. A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel, ezzel együtt pedig azt, hogy ez mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet.
Cukoranyagcsere zavar esetén egyes élelmiszerek GI-je eltér az egészségesekétől (pl. cukor, méz, fehér liszt, burgonya).
Az elvilágiasított apátság birtoka a XVI. század elején a váci püspök birtokába került: 1523 táján Ország János püspök név szerint felsorolt jobbágyai elhajtják a budai káptalan fóti nyáját. A hódoltság alatt mindvégig fenn áll és adózik a töröknek, megfizeti a királyi dikákat (1553-ban 5 porta, 1565-ben 7 porta), de fizetik állandóan a püspöki tizedet (nónát és decimát) is. Elnéptelenedését jelzi a csökkenő census. A török hódoltság után I. Lipót 1690-ben a mogyoródi apáti címet Gerznaticz (Kresnerich) György, pozsonyi plébánosnak adományozta, aki a javadalomra is igényt tartott, de azt nem kapta meg sem ő, sem utódjai, mert az apátság javai véglegesen a váci püspöké lettek. Majd 1691-től állandóan lakott. Kezdőlap. Mindig Pest megyéhez tartozott. Nincs okunk kételkedni a krónikás szavaiban, hogy Szent László építtette az első mogyoródi templomot, mégpedig Szent Márton tiszteletére. A tatárok felperzseli, de nem pusztítják el annyira, hogy hamarosan újra ne építsék, azonban ekkor – mint láttuk – Szent György tiszteletére történik az újjáépítés.
Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet. 1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg. 1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. Szent mihály templom hildesheim. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma. Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki. A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a XIII.