A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
A laptopokba való tavalyi processzorokhoz képest az új, nyolcadik-generációs CPU-k 40 százalékkal gyorsabbak. Mutatjuk, mit lehet tudni róluk a hivatalos bejelentés után, aztán kíváncsiak vagyunk a te véleményedre is! Azt már tudtuk, hogy a héten mutatkoznak be hivatalosan az Intel nyolcadik-generációs processzorai, azonban nem sokkal miután az Intel nyilvános árlistájában négy U-szériás Core i5 és Core i7 modell is felbukkant, a gyártó hivatalosan is leleplezte a friss CPU-kat, amelyeket laptopokba szán. A feltüntetett árak a hardvergyártók árai, 1000-darabos, tálcás kiszerelés mellett (tehát mi nem ennyiért kapunk ilyen procit a boltban, hanem a laptopgyártók veszik őket ilyen áron, nagy tételben). Az már a mostani listából is látható, hogy ezúttal az Intel alacsony értéken tartja a nominális órajelet, a Turbo Boost melletti órajelet azonban magasan. Intel uhd 620 teszt vs. Az Intel első nyolcadik-generációs Core processzorai szeptemberben kerülnek piacra, notebookokban. Mind a négy újdonság 15 wattos, 4-magos chip, HyperThreading-támogatással.
Így valóban kacsa, hogy mindössze tíz százalékát használjuk ki - sajnos az agykontrollnak is más magyarázatot kell keresnie.
Ennek okai bonyolultak. Ha egy nő túl sok alkoholt fogyaszt terhesség alatt, ez befolyásolhatja a magzat agyi fejlődését, sőt magzati alkohol szindrómát is okozhat. az ilyen állapotú csecsemők agya kisebb lehet, és gyakran kevesebb agysejtet tartalmaz. Tényleg csak az agyunk 10 százalékát használjuk? - EgészségKalauz. Ez nehézségeket okozhat a tanulásban és a viselkedésben., tudatalatti üzenetek A kutatások azt sugallják, hogy a tudatalatti üzenetek érzelmi reakciót válthatnak ki azokban az emberekben, akik nem tudják, hogy érzelmi ingert kaptak. De a tudatalatti üzenetek segíthetnek-e egy személynek Új dolgok megtanulásában? a Nature Communications-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a szókincs hangfelvételeinek hallása alvás közben javíthatja az ember azon képességét, hogy emlékezzen a szavakra. Ez csak azokban az emberekben fordult elő, akik már tanulmányozták a szókincset. A kutatók megjegyezték, hogy az alvás közben hallott információk nem segíthetnek az embernek új dolgok megtanulásában., Lehet, hogy csak javítja a korábban megtanult információk felidézését, miközben ébren van.
Az agyi működések mely funkcióját? S hogy mérjük meg, milyen egzakt, kísérleti módszerrel? Mit jelentene ehhez képest, mondjuk, a negyven százalék? William James 1908-ban ezt írta: "Lehetséges szellemi és fizikai erőforrásainknak csak kis részét használjuk fel. Agyunk hány százalékát hasznaljuk . " [6] 1936-ban Lowell Thomas amerikai író ezt már úgy hozta le ( Dale Carnegie How to Win Friends and Influence People című könyvének előszavában), hogy saját szakállára hozzáadott egy százalékmegjelölést is:,, William James professzor a Harvard egyetemről azt szokta mondani, hogy az átlagember csak a rejtett szellemi képességének tíz százalékát fejleszti ki. " [7] Egy további eredettörténet szerint a hiedelem valószínűleg 19. század végi vagy 20. század eleji neurológiai kutatások félreértéséből (vagy félremagyarázásából) adódik. Például mivel számos agyterület (különösen az agykéreg) funkciói elég összetettek ahhoz, hogy egy kisebb károsodás hatása észrevétlen maradjon, ez oda vezetett hogy nem tudták pontosítani néha hogy ezeknek a területeknek mi a fő feladatuk.
Egyébként is, miért nőtt volna ekkorára az evolúció során, ha ilyen nagy hányada állna működés nélkül? " Agyunk a legösszetettebb és legbonyolultabb szervünk, amelynek működését még máig sem sikerült teljes mértékben megértenünk. De mekkora részét használhatjuk ki valójában ennek a körülbelül 1, 3 kilogrammos, 100 milliárd idegsejtet tartalmazó csodának? Évekkel ezelőtt népszerű lett a tévhit, miszerint agyunk 10 százalékát használjuk csak. Miért van az hogy...?: Hány százalékát használjuk az agyunknak?. A köztudatban mindmáig széles körben él az ominózus 10 százalékos határ, azonban több, a közelmúltban készült kutatás is megcáfolta a feltevést. Amerikában publikált tanulmányok szerint ugyanis még a legegyszerűbb feladatok elvégzése közben is aktivitást tapasztalhatunk agyunk szinte minden részében. A tudósok ennek megfigyelésére az úgynevezett fMRI-technológiáját, vagyis a funkcionális mágneses rezonancia képalkotást használták, ennek segítségével ugyanis különféle tevékenységek végzése közben is képesek megfigyelni az agyi aktivitást. Így derült ki az is, hogy még pihenés vagy alvás közben is aktív agyunk legnagyobb része, a szerv aktivitásának százaléka pedig egyénről egyénre változik, és függ az éppen végzett tevékenységtől, de attól is, hogy min gondolkodik éppen az ember.