10. Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 18:00 - 21:30 Katona József Nemzeti Színház Kelemen László Kamaraszínháza 6000 Kecskemét, Rákóczi út 15. Tel. : 76/501-170 Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ÁLOM A BALETTBEN A Kecskemét City Balett, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozatának interaktív, beszélgetéssel egybekötött, nyílt nap jellegű programja Barta Dóra művészeti vezetővel. Helyszín: Kelemen László Kamaraszínház 19:00-20:00 (1. csoport) 20:00-21:00 (2. csoport) PROGRAM Barta Dóra művészeti vezető mesél a társulatról Táncos test prezentáció A Kecskemét City Balett művészei mesélnek magukról, táncos és civil életükről. Kérdezni ér! Álomkép - kulisszatitkok a Szentivánéji álom táncszínházi előadás kapcsán - Részletek az előadásból Az érkezők között páros belépőt sorsolunk ki a Szentivánéji álom előadásra! Belépésnél kérjük felmutatni a védettségi igazolványt és személyazonosság igazolására alkalmas igazolványt.
Kecskeméti Katona József Színház A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén tett egy kísérletet a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múlva azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, melynek épületét a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avatták fel, a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve katona József portréja. A színház felújítására 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.
Katona és Erkel Ferenc Bánk bánja egy mélyen emberi történet férjekről és feleségekről, hűségről és hűtlenségről, bűnről és megbocsájtásról, jellemről és jellemtelenségről, hatalomvágyról és kötelességtudatról. Mindarról, amiről ma is szól az életünk. ERKEL FERENC - BARTA DÓRA: BÁNK BÁN BALETT Katona József drámája nyomán Bárki kapásból megmondja, hogy miről szól a Bánk bán: A középkorban egy felháborodott magyar nagyúr megöli az országon hatalmaskodó gonosz, idegen királynét. Ennyi. De tényleg csak ennyiről szól a remekművekben olyan gazdag magyar irodalom egyik csúcsaként számon tartott színdarab és a belőle készült emblematikus opera? Katona József 24 évesen írta művét. Egy kecskeméti fiatalember, aki ugyanezeken az utcákon, ezek között a házak, templomok között sétálgatott, ahol ma mi is járunk. S közben formálgatta halhatatlan szereplőinek szavait. S hősei nem sokat megélt középkorúak, hanem vele egykorú fiatalok, akik azonban milliók sorsát befolyásoló pozíciókban kell, hogy helytálljanak.
Így amikor a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából eladták egy konzorciumnak a vételárból 200. 000 koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére. Megkeresték Pécs és Szeged városát, tanácsot kérve a színház megfelelő elhelyezésére. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban december 15-ei határidővel már csak a színház épületére szólt. A pályázatot Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. 1895. október 12-én délután 4 órakor tartották az épület bokrétaünnepét. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott 1896. október 14 és 16. között. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezés: vagy üzenetben a oldalon keresztül.
2009 június Építés, felújítás 2009-08-04 19:12:19 | Módosítva: 2009-08-08 13:07:46 A belső szigetelések lefedéséhez a legelőnyösebbek a gipszkartonból kialakított felületek. Előnyük, hogy sík felületet biztosítanak, és viszonylag egyszerű a felerősítésük. A lapok felszerelésekor azonban be kell tartani néhány alapszabályt, hogy a felület kellően sima legyen, és később repedések se keletkezzenek az illesztéseknél. A lapok felerősítéséhez csak erre alkalmas gyorsépítő gipszkarton csavarokat lehet alkalmazni, és ezek feje becsavarozásakor éppen hogy a karton felszíne alá kerüljön, de azt ne szakítsa át. A csavarok távolsága ferde felületeken és mennyezetek borításán 170 mm, függőleges felületeken pedig 250 mm legyen. A szélektől - vágott élek esetén - 15 mm-re, papírral bevont eredeti éleknél pedig 10 mm-re legyenek. A vágott éleket még felerősítésük előtt a lap vastagságának 1/3-áig 45 fokban ferdére kell munkálni. A hézagolás mikéntje a felszerelt lapoknál ugyancsak fontos momentum. Előbb az egymásmellé illesztett lapok hézagait kell teljesen kitölteni.
A diffúziót lehetővé tevő szigetelőanyagok, pl. ásványi gyapot, valamint belső oldali párazáró réteg esetén akár a kivitelezés fogyatékosságai, akár a párazáró réteg utólagos megsérülése vagy a csatlakozások nem megfelelő szigetelése a fal átnedvesedését okozhatja. A külső falszerkezet hőtároló képességének jelentősége, utólagos, belső hőszigetelés esetén: A külső falaknak a belső hőmérsékletet kedvezően befolyásoló tulajdonságai közül a hőtároló képesség belső szigetelés alkalmazása esetén természetesen elveszti jelentőségé a veszteséget viszont mérsékeli az a körülmény, hogy a helyiség határolófalainak csak mintegy 20%-át alkotják külső falak, a többi, azaz a belső falak, anyaguknak megfelelő tárolóképességüket továbbra is megőrzik. A nedvesség szorpciója, azaz a falaknak az a képessége, hogy a nedvességet rövid ideig tárolják, majd újra leadják, valamint annak a belső levegő nedvességtartalmára gyakorolt kiegyenlítőhatása annyiban marad meg, hogy a szigetelőrétegek belső burkolására általában alkalmazott gipsz építőlapok nedvességfelvevő és -leadó képessége igen jelentős.
Ennek a veszélynek a megelőzésére tehát a helyiség felé eső, meleg oldalon levegőzáró rétegre van szükség: erre a célra akár a belső burkolat tapaszolt és az összeillesztéseknél gondosan tömített gipszkarton vagy gipszkötésű rostlemez lapjai, akár a szigetelés és a burkolat közé helyezett, átlapolt és összeragasztott polietilénfóliák megfelelnek. Amennyiben a levegő lezárásához a fóliákat választjuk, azok egyúttal a párazáró réteg szerepét is betöltik, vagyis elzárják az épületelemeken pára formájában áthatoló nedvesség útját. Ennek mennyisége ugyan nem nagy, ha azonban áthatolását nem akadályozzuk meg, akkor a fal belsejében lecsapódhat és ott károkat okozhat. A belső szigeteléshez alkalmazhatunk szendvicspaneleket, de faléc tartószerkezetből és hőszigetelő táblákból kialakított előtét-héjazattal is megoldhatjuk. A gipszkarton lapokból álló burkolat alatt polietilénfólia alkotja a párazáró réteget. Ha szigetelőanyagként polisztirolt alkalmazunk, akkor a szokásos belső klimatikus feltételek mellett általában megvalósítható a párazáró réteg nélküli kivitel is, mivel ennek az anyagnak a páradiffúziós ellenállása nagy, és a párazárás szempontjából nagyon előnyös.
A külső falszerkezet hőtároló képességének jelentősége, utólagos, belső hőszigetelés esetén: A külső falaknak a belső hőmérsékletet kedvezően befolyásoló tulajdonságai közül a hőtároló képesség belső szigetelés alkalmazása esetén természetesen elveszti jelentőségé a veszteséget viszont mérsékeli az a körülmény, hogy a helyiség határolófalainak csak mintegy 20%-át alkotják külső falak, a többi, azaz a belső falak, anyaguknak megfelelő tárolóképességüket továbbra is megőrzik. A nedvesség szorpciója, azaz a falaknak az a képessége, hogy a nedvességet rövid ideig tárolják, majd újra leadják, valamint annak a belső levegő nedvességtartalmára gyakorolt kiegyenlítőhatása annyiban marad meg, hogy a szigetelőrétegek belső burkolására általában alkalmazott gipsz építőlapok nedvességfelvevő és -leadó képessége igen jelentős. Abban, hogy érdemes-e elvégeztetni, nem szeretnék senkinek tanácsot adni, talán csak annyit, bátran kérdezzünk az ezt javasló állatorvostól, győződjünk meg róla, hogy az igen költséges vizsgálat elvégzése előtt minden más eshetőséget számba vett-e. Ha nem végeztetjük el a tesztet, és étel-allergiára gyanakszunk, étel-próbát kell végezni.
A hanggátlási igény mellett nem ritka, hogy a szerkezetnek tűzgátlást is biztosítani kell, akár az épületek magasabb páratartalmú helyiségeiben is, úgy mint fürdőszobák, vizes blokkok. A Blue Acoustic 2. 0 minden igényre megoldást kínál, mert egyszerre hanggátló, tűzgáltó és impregnált is. Ez jelentősen leegyszerűsíti munkánkat, és költségeket takaríthatunk meg, mert egy típusú építőlemezzel a teljes épület kivitelezhető. Hangszigetelés javítása gipszkarton válaszfal esetén. Hogyan javíthatom utólag egy elkészült gipszkarton válaszfal hangszigetelését? A fal hangszigetelését javítani lehet a Blue Acoustic tűzgátló-hanggátló építőlemez utólagos felcsavarozásával.
Gipszkartonnal könnyen, gyorsan, kevés hulladékkal hozhatunk létre válaszfalakat, a lakáson, házon belül. Komfortunk érdekében elengedhetetlen a térelválasztók hangszigetelése, amire kiváló megoldás az URSA ásványgyapot terméke!