chevron_right Egyéni vállalkozó járulékfizetése – nem mindegy a kivét elszámolásának ütemezése hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 08. 05., 12:37 Frissítve: 2021. 05., 13:30 Az egyéni vállalkozót – feltéve, hogy nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, illetve társas vállalkozóként nem tesz eleget minimum kötelezettségnek – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, ha viszont azt "rossz időpontban" számolja el a vállalkozó, jelentősen nőhet az éves járulékfizetési kötelezettsége. A minimális járulékfizetés azt jelenti, hogy noha az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, illetve átalányadózó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ezen túlmenően havi szinten legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapul vételével meg kell fizetnie a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112, 5 százalékának alapul vételével a szociális hozzájárulási adót (szocho).
Ha mint egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségünk a hónap egészében nem áll fenn, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ilyen például táppénzes állomány esetén, fordulhat elő. -oli- 2021. 09. 22. /
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart. A minimumjárulékok alapja személyes közreműködés esetén, illetve egyéni vállalkozónál: - nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, - mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, - a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum 112, 5%-a. Például 2015. január 1-től a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék alapja: 122.
(Katások továbbléphetnek…) A főfoglalkozású egyéni vállalkozót havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, átalányadózóknál a bevétel alapján számított jövedelem, ezen túlmenően azonban havi szinten legalább a minimálbér alapján meg kell fizetni a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112, 5 százalékának alapulvételével a 15, 5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni. Ez annyit jelent, hogy ha a vállalkozó kivétje, vagy átalányadó alapján számított jövedelme meghaladja a minimum járulék alapját, ám a következő hónapban meg sem közelíti azt, nem "átlagolhat". Nézzük a számok nyelvén: Átalányadózó vállalkozó havi bevétele egy adott hónapban elérte az egymillió forintot. Némi örvendezés után nekiáll kiszámolni a járulékait. Az egymillió forint 20 százaléka lesz a jövedelme, egyben a járulékalapja.
Például, ha egy egyéni ügyvéd július havi kivétje csak 200 ezer forint, akkor az adott hónapra 219 ezer forint után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, és 219 000 forint 112, 5%-a, azaz 246 375 forint után lerónia a szochót. Ezen a tényen az sem változtat, ha az említett adózó az ezt megelőző időszakban minden hónapban 1 millió forint után fizetett járulékot, tekintettel arra, hogy a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kivétet "rossz időpontban" számolja el a vállalkozó, az éves járulékfizetési kötelezettsége jelentősen nőhet. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal szemléltetjük, mire érdemes odafigyelni! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Egyéni vállalkozás járulékfizetése A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.