A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a holokauszt maradandó irodalmi megörökítésénél fogva a huszadik századi epikatörténet megkerülhetetlen írói teljesítményének számít. Kertész 1960 tavaszán kezdte írni regényét, amelyet tizenhárom évvel később, 1973 májusában fejezett be. Bár a Sorstalanság epikai fikciónak tekinthető, az alkotói munka során a szerző saját élményeit is feldolgozta: a zsidó származású Kertészt tizennégy évesen, az 1944 júliusi csendőrpuccs során fogták el, a budakalászi téglagyárból Auschwitz-ba deportálták, ezt követően megjárta Zeitz és Buchenwald koncentrációs táborait. A mű megjelentetése a Kádár-rendszerben nem volt zökkenőmentes; miután a Magvető visszautasította a kéziratot, a Szépirodalmi vállalta a közlését. A korabeli pozitív fogadtatás dacára a Sorstalanság nem lett része az irodalmi kánonnak, a regényre Spiró György 1983-ban közölt recenziója irányította újból a figyelmet.
Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 15 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 5. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Kertész Imre: Sorstalanság (23 db)
És itt jövök be a képbe én. Én, aki éppúgy nem tudok kibújni a helyzetem, neveltetésem, világlátásom adta szubjektivitás alól, mint bárki más olvasó-elemző. A Sorstalanság ot nagy várakozással olvastam, mint mindenki. Nem csalódtam benne, bár nem volt életreszóló élmény. Nem értek egyet sem a magasztalásokkal, sem a negatív kritikákkal. "Civilként" tanár vagyok, bátran ajánlom diákjaimnak. Apropó, tanári lét… Köves Gyuriban sok mai tinédzsert felismerek. Ők azok, akik mindent tudomásul vesznek, mintha minden úgy lenne jó, ahogy van. Látszólagos nemtörődömségük mögött végletes infantilizmus és koraérettség rejtőzik. Képtelenek a látszatot a valóságtól megkülönböztetni, ugyanakkor sokkal többet tudnak a világról, mint amennyit kellene… és illene. (Mindkettőben hatalmas szerepe van a mindenféle médiának és a kontrollálhatatlan információdömpingnek. ) A regény Köves Gyuri felnőtté válásának folyamata, egy végletes trauma szakítja ki gyermekkorából és nagy szerencséje, hogy megérheti a felnőttkort.
József Attila bízott abban, hogy az újabb reménytelen szerelem után kap még egy lehetőséget arra, hogy megtalálja igazi társát Kozmutza Flórában, a későbbi Illyés Gyulánéban, ma már tudjuk, ekkor is csalódásban részesült, ám azt bizton mondhatjuk, hogy vallomásaival a legszebb szerelmes versekkel gazdagodott a magyar irodalom. JÓZSEF ATTILA: GYERMEKKÉ TETTÉL Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. József Attila: Eszmélet - Magyar versek. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert – a küszöbön feküdtem – magamba bujtam volna, nem lehet – alattam kő és üresség fölöttem.
"Gyermekké tettél. Hiába növesztett / harminc csikorgó télen át a kín. " Ezen a héten a 111 éve született József Attila megrendítő erejű versét ajánljuk. Egyik szerelem sem hozott boldog véget József Attilának, de a múzsák ihletésére megszülető versek mégis gyönyörűek, mélységük nem kizárólag a szerelem erejéről árulkodnak. A beteg költő – már-már harcias akarattal – gyengédséget, odaadást, szerelmet vár Gyömrői Edittől, de a lánynak már vőlegénye van, és kizárólag a páciensét látja benne. József Attila: GYERMEKKÉ TETTÉL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. József Attila Gyermekké tettél című verse a reménytelenség fájdalmát és a tehetetlenség átkát fejezi ki. A megrendítő szerelem pokoljárásának, reménytelen vergődésének páratlan hitelességű dokumentumai azok a szerelmes versek, amelyekben József Attila kendőzetlenül vall érzéseiről, a viszonzatlan szerelem szenvedéseiről. Sorait olvasva felrémlik előttem, hogy költő talán még ennyire le nem meztelenítette magát, ilyen önmarcangoló őszinteséggel és kegyetlenséggel nem vallott a társ utáni sóvárgásáról, esendőségéről, a szerelem kiszolgáltatottság megalázottságáról, ami már a szemérem, az önámítás belső kényszere sem csillapít és palástól sem önmaga, sem a világ előtt.
József Attila: Nagyon fáj Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is - ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. Nincsen egyéb menedékünk; a kés hegyét bár anyádnak szegezd, te bátor! József Attila gyerekvers Archívum - gyerekversek.hu. És lásd, akadt nő, ki érti e szavakat, de mégis ellökött magától. Nincsen helyem így, élők közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva; mint a gyerek kezében a csörgő csereg, ha magára hagyottan rázza. Mit kellene tenni érte és ellene? Nem szégyenlem, ha kitalálom, hisz kitaszit a világ így is olyat, akit kábít a nap, rettent az álom. A kultura ugy hull le rólam, mint ruha másról a boldog szerelemben - de az hol áll, hogy nézze, mint dobál halál s még egyedül kelljen szenvednem?
1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.
1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.
10 Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor – ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek. 11 Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém – ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény. 12 Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, hogy' szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben. Igy iramlanak örök éjben kivilágított nappalok s én állok minden fülke-fényben, én könyöklök és hallgatok. 1934 első fele