Stefanovics Angéla Beszervezője (majd tartótisztje) régi cimbora, a táncház akolmeleg beltenyészetének oszlopos tagja, a cinikus Szujó ( Thuróczy Szabolcs), aki a társaságban elszenvedett sérelmeit, vélt vagy valós megaláztatásait kompenzálandó, szorgosan földobja barátait. A táncházi főnököt, Imrét ( Pintér Béla), aki egyben egy szamizdat főszerkesztője, már a frissen beszervezett, megzsarolt ügynök súgja majd be. Utóbb, már a frissen kitört demokráciában, Szujó állami főfunkciként, a simulékony államtitkár asszony ( Szamosi Zsófia) társaságában díjat ad át Imre fiának, a korábban szintén áldozatul kiszemelt Ferikének, az időközben felnőtt zongoraművésznek. A nevek behelyettesíthetők. Az emberek is. Bárkivel megtörténhetett, ami megtörtént. Pintérék súlyos drámaiságú, illúziótlan, mégis gyilkosan mulatságos előadásában pőrén áll előttünk a nyomorult ügynök, mint az elnyomó rezsim páriája. Stefanovics Angéla - Repertoár - Szkéné Színház. Aki sosem szabadulhat majd a hálózat csapdájából. Pánczél elvtársat (is) Csákányi Eszter játssza; a penge logikájú, kefebajuszos, dörzsölten lomha és könyörtelen állami főhivatalnok némely gesztusában a korosabbak ráismerhetnek a hajdani KB-titkárra.
Stefanovics Angéla életrajza 1980. december 2. -án született Stefanovics Angéla Budapesten. Édesapja Imre olimpikon súlyemelő. Édesanyja is sportoló volt, férjhez ment amikor 4 éves lett. Nevelőapjával együtt biztonságtechnikával foglalkoznak és nem támogatták a színészi ambícióit. Biztosabb foglalkozást kívántak neki. Már óvodában mindenhez hozzászólt, mindenről volt véleménye, és figyelmet követelt magának. 1992 -1996-ig a Pesti Barnabás élelmiszer-ipari iskolában drámatagozatos osztályában tanult. "Volt egy nagy botrányunk harmadikban: a fél osztálynak ugyanaz volt a háziorvosa, mert szereztünk egy orvosi pecsétet, azzal gyártottuk az igazolásokat. Hárman voltunk a hangadók, nekünk lett ebből fegyelmink, a legjobb barátomat kirúgták, engem pedig kitiltottak. Záróvizsgát kellett tennem minden tantárgyból. " 1995-ben már középiskolásként tagja volt egy amatőr színházi társulatnak. Stefanovics Angéla - Sztárlexikon - Starity.hu. Első színházi szerpe az Elektrában volt. 1996-ban az érettségi után elsőre felvették a Színművészeti Főiskolára Benedek Miklós osztályába.
A(z) Pintér Béla és Társulata előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Szádeczky Elvira (Pánczél György) Szujó (Pincér, Pogány) 2013. október 20. Pintér Béláék Kossuth-díja A Titkaink legfőbb és egyben megbocsáthatatlan hibája, hogy nem kerülhetett be... Revizor 2013. október 6. A szocializmus mint olyan Röhögünk rajta, pedig sírni kellene. A bornírt, ócska, ostoba, kisszerű...
Röhögünk rajta, pedig sírni kellene. A bornírt, ócska, ostoba, kisszerű világon, amit az előadás bemutat. S amiben, nem mellesleg, évtizedekig éltünk. (Mármint némely korosztályok. ) KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Pintér Béla, Friedenthal Zoltán Pánczél elvtársostul, vasfüggönyöstül, meggy rónástul, flegma pincérestül. Lehet, hogy nem egészen így történt, ami történt, és nem is ennyire elvetemülten volt ostoba az a rezsim. Mégis: Pintér Bélá ék testközelbe hoztak egy letűnt, de a zsigereinkben s a társadalmi reflexeinkben masszívan tovább élő kort, mentalitást és életérzést, legalábbis annak egy intenzív metszetét, úgy, ahogy azt színpadon szinte még sosem láttuk. Keserves dolog szembenézni a múlttal. Szívbe markoló. Index - Kultúr - Főleg a hangomról ismernek meg. Forog az óriás magnószalag a háttérben, lassan gördülnek az orsós magnó (huszonéveseknek mit mond ez? ) tekercsei, gyűlnek valahol, egy elátkozott hivatalban, a rögzített, titkos felvételek. Meg pörögnek a számok a hetvenes évek mainstream zenéiből, amikor is táncházba (és beatkoncertre) járt a lázadó ifjúság, hogy kitombolja magát, s feledje a megalkuvások, az apátia, a kollektív hazugságok mindent behálózó szövevényét.
A Kaisers Tv Ungárn cÍmű darabban alakított Üregi Szidoniáért legjobb mellékszereplőnek járó díjat kapott a Színikritikusok céhétől. Játszik még a 42. hétben és az ügynökkérdéssel foglalkozó Titkainkban, amire hónapos várólisták vannak egy évvel a premier után is. "Béla egy unikum, folyamatosan nő a nézőtábora. Aki egyszer látta valamelyik előadását, biztos el fog menni a következőre is. " A Titkaink Németországban és Svájcban is sikeres volt. Emellett, hamarosan elkezd dolgozni egy közös előadáson a dumaszínházasokkal is.
Hazatérése és egy újabb népdalgyűjtő út után a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Egy évig zeneelméletet tanított, 1908-tól pedig átvette Koesslertől a zeneszerzési tanszak I. osztályát is. Saját műveivel 1910 tavaszán lépett nyilvánosság elé. Augusztus 3-án házasságot kötött Sándor (Schlesinger) Emmával, aki maga is tehetséges komponista, zongorista és műfordító volt. Két, Bartókkal közös terve a közönség közönyén, a hivatalos körök ellenállásán megbukott. 1911-ben Új Magyar Zeneegyesületet alapítottak a modern művek megfelelő előadására, de néhány kamaraest megrendezésén túl nem jutottak. 1913-ban benyújtották a Kisfaludy Társasághoz Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetét, amelyben saját gyűjtésükre támaszkodva, a népdal fogalmát immáron tudományos eszközökkel tisztázva, új elvek alapján kívánták létrehozni a magyar népzene összkiadását. Bartók Béla Élete Röviden – Béla Bartók National Concert Hall. Az általuk kezdeményezett kiadványsorozat publikálása azonban - A Magyar Népzene Tára címen - az ötvenes évekig váratott magára. Apja: Bartók Béla, iskolaigazgató.
Az 1945. szeptemberében bekövetkezett halálát leukémia okozta. Legismertebb művei A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Tartalmak a Tudásbázisban
Népzenénk és a szomszéd népek zenéje címmel tanulmányt írt 1934-ben. A következő évek eseménydúsan teltek: székfoglalót tartott a Magyar Tudományos Akadémián, újabb tanulmányt is írt Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? címmel, megkomponálta Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művét és Törökországban népzenét gyűjtött. A háború kiszélesedése és édesanyja elvesztése megérlelte benne a gondolatot: elhagyja Európát. 1940-ben hajóra szállt feleségével, és elindult az Egyesült Államok felé. Amerikában sajnos állandó megélhetési gondokkal küszködtek. Viszonylag kevés koncertet tudtak adni. Bartók megbetegedett, és gyógykezelésre szorult. Panaszmentes időszakaiban komponált. Megalkotta a Concerto t, aminek 1944 decemberében volt a bemutatója; írt hegedű szólószonátát Yehudi Menuhin számára, és román népzenei gyűjtésén is dolgozott. 1945-ben állapota hirtelen rosszabbodott, és december 26-án elhunyt. Féléves tanulmányútjának legmaradandóbb élménye Debussy műveivel való megismerkedése volt.