Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) alapján a belső adatvédelmi felelős fogalma helyett már adatvédelmi tisztviselőről (DPO) rendelkezik. Az adatvédelmi tisztviselő a GDPR alapján egy olyan személy, aki az adatkezelő vagy épp az adatfeldolgozó esetében segít kiigazodni az egyre bonyolultabb adatvédelmi szabályozásban és segít abban, hogy cégünk megfeleljen minden adatvédelmi tárgyú szabálynak. Megbízási jogviszony keretében vállaljuk adatvédelmi tisztviselői, belső adatvédelmi felelősi feladatok elvégzését.
Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi. Az adatvédelmi tisztviselő szerepe, feladatai – dr. Bodó Gergely. Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat a DPO tisztség betöltésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére a [email protected], vagy az Ajánlatkérő űrlapunkon! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.
A rendszeres és szisztematikus megfigyelés a Munkacsoport értelmezésében a folyamatos, vagy bizonyos időközönként vagy időszaban ismétlődő megfigyelést jelent, amely előre megszervezett, szervezett vagy módszeres, vagy amelyet az adatkezelésre vonatkozó általános terv részeként, rendszer szerint történik és egy adott stratégia részeként végeznek. Ilyen lehet a célközönség e-mail alapú újbóli meghatározása; adatvezérelt marketing tevékenységek; profilalkotás és pontozás kockázatértékelési célból, vagy a helyadatok meghatározása különböző mobilalkalmazások útján. Ahogyan arra korábbi cikkünkben kitértünk, a nagy számban kezelt adatok meghatározása szempontjából az alábbi tényezőket fontos mérlegelni: az érintettek száma konkrét számadatként vagy a lakosság arányában; a kezelt adatok mennyisége vagy adatfajták köre; az adatkezelési tevékenység időtartama vagy állandó jellege; az adatkezelési tevékenység földrajzi kiterjedése. A Munkacsoport a nagy számban kezelt adatok meghatározására vonatkozóan konkrét küszöbértékek közzétételét tervezi.
Ha érdekesnek találta blogbejegyzésünket, akkor olvassa el az adatvédelmi alapfogalmakról szóló írásunkat is!
Ezek a társaságok viszont épp a követelések behajtására szakosodtak, üzleti érdekük is a teljesítés kikényszerítése, így a korábban elmaradt végrehajtások megindítása iránt benyújtják a kérelmeket az illetékes közjegyzőhöz. Végrehajtás, mert megtehetik Nem tudhatjuk, hogy nem ismerik-e az elévülésre vonatkozó jogszabályokat, vagy pontosan tudják, mi a helyzet, de úgy vannak vele, hogy egy próbát megér. Hiszen a legtöbb kötelezettnek fogalma sincs, hogy bármit is tehetne az ügyben, vagy csak nincs kedve a macerához. A közjegyző pedig nem köteles vizsgálni, hogy esetleg a végrehajtási jog időközben elévült-e: ha volt korábban jogerős fizetési meghagyás, az alapján a jogosult kérelmére minden esetben kiállítják a végrehajtási lapot. A hitelkártya-tartozások, közüzemi vagy távközlési díj-tartozások miatt indult végrehajtások esetén a végrehajtás sok esetben viszonylag egyszerűen megszüntethető! Végrehajtás elévülése – Jogi Fórum. Régi kölcsöntartozás – itt is van esély! Lakás- és más típusú kölcsöntartozásoknál is gyakran előfordul, hogy a bank felmondta a szerződést, azonban nem indította meg a végrehajtást.
Mostanában sok ügyfél keresett meg azzal, hogy végrehajtás indult ellene régi, esetenként akár több mint 10 évvel ezelőtt – jellemzően internet-, mobiltelefon-, vagy valamilyen közüzemi szolgáltatási szerződésből eredő – tartozása miatt. Mi Minősül Végrehajtási Cselekménynek. Olyan is előfordul, hogy a végrehajtás már korábban megindult, sokáig nem történt benne semmi, majd mostanában újra jelentkezett a végrehajtó. Régi távközlési és közüzemi tartozások kísértenek Ezekben az ügyekben az az általános, hogy annak idején a távközlési (telefon, internet) vagy közüzemi (víz, gáz, villany) szolgáltatási szerződésből eredő tartozás behajtására a jogosult kérelmére fizetési meghagyás t kibocsátására került sor, és ez sok esetben kézbesítési vélelemmel lett jogerős, a címzett tehát nem vette át – például mert már más címen lakott – és nem is tudott róla. A jogosult szolgáltatók gyakran nem igazán foglalkoztak az ügy további intézésével, vélhetően mert sok egyéb dolguk közepette nem volt rá kapacitásuk. Nem indítottak tehát végrehajtást, hanem jó pár évvel később a követelést eladták egy követeléskezelő cégnek.
Később a követelést eladta egy követeléskezelő cégnek, amely végrehajtást indít, időközben azonban a felmondástól számítva eltelt annyi idő, hogy a végrehajtási jog elévült. Ez esetben is sikerrel kecsegtet a végrehajtás megszüntetésére irányuló – általában gyorsan lezajló – per. Mikor évül el a követelés és a végrehajtási jog? Az egyes esetekben tehát a kérdés az, hogy elévült-e a végrehajtási jog. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése, illetve a kölcsönszerződés felmondása és a végrehajtás megindítása között több mint 5 év eltelt (bizonyos esetekben kevesebb is elég, ezekről alább lesz szó), vagy a már megindult végrehajtás során több mint 5 év eltelt végrehajtási cselekmény nélkül, úgy a végrehajtási jog elévült. Ennek megállapítására és kimondására a bíróságnak van joga, ezért – egy kötelezően lefolytatandó előzetes eljárás után – végrehajtás megszüntető pert érdemes indítani. Ez bonyolultan hangozhat, azonban némi ügyvédi segítséggel viszonylag egyszerűen megoldható. A követeléskezelők sok esetben nem is reagálnak, ha megfelelően elkészített keresetlevelet kézbesít nekik a bíróság, mert pontosan tudják, hogy nincs sok esélyük a pernyerésre.