Érdemes több kisebb adagot használni a nap során egy nagyobb dózis helyett. Kezdd a legkisebb adaggal (1-2 csepp). A helyi alkalmazást ismételd 4-6 óránként szükség szerint. Mivel mindenki egyedi a dózis egyénenként változó a méret, életkor és az általános egészségi állapot szerint. Hol használjuk? Nyak Homlok és halánték (ne túl közel a szemekhez) Mellkas és alhas Karok, lábak, fenék és lábfej További hatékony módok a helyi alkalmazásra Pár csepp olaj a forró fürdőhöz Egy meleg, vagy hideg borogatást, úgy hogy beáztatsz egy törölközőt, vagy ruhát vízben, hozzáadva az esszenciális olajat, majd ráhelyezed a kívánt területre Adj olajat a testápolóhoz, vagy hidratálóhoz, aztán kend a bőrödre. Teafaolaj belső használatra | Life Fórum - Part 12. Elkerülendő érzékeny területek Az arc egyes részei, mint a szemek körüli bőr Szemek és belső fül Töredezett, sérült bőr Belsőleg A megfelelő címkén szereplő adagot és más professzionális útmutatókat szigorúan be kell tartani a mérgezés elkerülése érdekében. Használhatod az olajokat ételreceptekben. Figyelj rá, hogy az esszenciális olajok sokkal erősebbek, mint a száraz és friss gyógynövények és fűszerek, nagyon kis adagokkal indíts.
Erejét csak az 1920-as évektől használják tudatosan, de még mindig számos titkot rejt a különös növény. Teafa-kisokos Az Új-Zélandon őshonos teafa olyan gyors növekedésű növény, hogy ha kivágják, a tönkből egy-másfél év alatt új érett fa lesz. Bár a hideget nem bírja, mínusz 5 fok alatti hőmérsékleten el is pusztul, de erénye, hogy nincs kártevője, nem kell permetezni. Illatos virágaiért a méhek egyenesen rajongnak. Az 1770-es években James Cook kapitány és legénysége figyelt fel a fára, és arra, hogy az ausztrál őslakosok a fa leveleiből teát, illetve fűszeres söritalt készítettek. A növényt az angolok nevezték el teafának. Illóolajak belsőleg. Később persze arra is rájöttek, hogy a növény nem csak szomjoltó, hanem gyógyító is. Légzőszervi bántalmakat, izomfájdalmakat, bőrbetegségeket, szemproblémákat, illetve emésztőszervi betegségeket kezeltek vele. Gyors és hatékony, prémium kategóriás biofertőtlenítő Grape Vital® grapefruitmag kivonatból készült, gombák, baktériumok, spórák és vírusok ellen. Kosárba teszem Az ezüstkolloid orrspray alkalmas az orrnyálkahártya megbetegedéseinek a megelőzésére, kezelésére, hatékony kiegészítője lehet fertőzéses betegségek orvosi kezelésének.
Főoldal | Életmód A melaleuka vagy teafa nemzetség mintegy 150 tagja kevés kivétellel Délkelet-Ázsiában fordul elő, néhányuk Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein él. A teafaolaj az egyik legcsodálatosabb természetes, több mint 80 szerves alkotóelemből álló, tudományosan bizonyított gyógyító hatású kivonat. A teafaolajjal kapcsolatos klinikai kísérleteket az 1920-as években kezdték meg és az eredmények messze felülmúlták a várakozást. A nagyszerű klinikai eredményeknek köszönhetően a teafaolajat a II. világháború idején már az ausztrál és a brit katonák sebeinek fertőtlenítésére természetes antibiotikum-ként használták, mégpedig igen jó eredménnyel. Teafaolaj belső használatra | Life Fórum - Part 9. Elsősorban a világháborúban idején történt sikeres alkalmazásnak köszönhető az, hogy az utóbbi néhány évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a melaleuka vagy teafa fajok leveleiből előállított illóolajok iránt a kereslet, és ezeket az olajokat az európai fitoterápiában és kozmetológiában is széles körben használják. A fajok közül az Ausztráliában honos igazi teafa bír a legnagyobb jelentőséggel.
Az illóolaj néhány összetevőjét a tüdő választja ki a véráramból és így távozik a kilégzéssel. Ezt akár magunk is megtapasztalhatjuk. Egy eukaliptuszos masszázs után 20 percen belül a leheletünk is eukaliptusz illatú lesz... Más illóolajok összetevőit (pld. a boróka) a vesék szűrik ki a véráramból. Így jut el a húgyutakhoz, melyre kifejti jótékony hatását, majd távozik a testből. Vannak olyan illóolajok, melyek a vérből a faggyúmirigyek felé haladnak, tehát a bőr felé, melyen távoznak. Így a bőr védelmi sav-köpeny részévé válnak. Vajon melyik az az út, felhasználási mód, melyen keresztül a leghatékonyabbak az illóolajok? Az illóolajok leghatékonyabban a szaglószerven, azaz az orron keresztül fejtik ki hatásaikat. Miért? Két okból is. Egyrészt az orrban található a szaglóideg, mely közvetlen kapcsolatban van az agyunkkal, annak legősibb részével, a limbikus rendszerrel. A szaglóhám idegsejtjei ez egyetlen pont a testben, ahol a központi idegrendszer közvetlen kapcsolatban van a külvilággal.
A teafaolaj széleskörű alkalmazása az olaj két egymással szorosan összefüggő tulajdonságán alapul: 1. A teafaolaj elpusztítja a betegséget terjesztő mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát. 2. A teafaolaj fenti hatásával egyidejűleg pozitívan befolyásolja az ember immunrendszerét, azaz a szervezet védekező képességét az egészséget fenyegető kórokozókkal szemben. Natur- és bio kozmetikumok természetes tartósítószereként is bevált. A modern terápiákban a teafa leveleiből kinyert illóolajat antibakteriális, gombaölő, köptető, hurutoldó/váladékoldó, gyulladáscsökkentő, helyi fájdalomcsillapító hatása miatt használhatjuk külsőleg és belsőleg: - sebek fertőtlenítésére, - bőrfertőzésekben (pl. akne, szeborreás fejbőrre, láb gombás megbetegedéseire, övsömör esetén), - légúti megbetegedésekben (pl. meghűlés, köhögés, orrmelléküreg- gyulladás, orrdugulás, láz), - a szájüreg gyulladásos folyamataiban (fogínygyulladás- afta, szájnyálkahártya-gyulladás, szájpenész), - gyomor- és bélfertőzésekben, - emésztési zavarokban (puffadás, gyomor- és alhasi görcsök), - a hüvely gombás fertőzéseiben, - húgyúti fertőzéseknél, - candida esetén.
Hogyan és miért hatnak az illóolajok a testre? I. fázis Az illóolaj áthatol a hámszöveten. Hámszövet a bőr, az orrüregben levő szaglóhám, a tüdő szövetei, valamint a gyomor és a bél szövetei. Tehát ha a bőrre kenjük az illóolajat (hígítani szükséges zsíros olajjal), akkor a bőrszövetbe kerül az első fázisban. Ha belélegezzük, akkor az orr és a tüdő szövetei az első érintkezési réteg. Ha lenyeljük, akkor a gyomor és a bél szövetein keresztül szívódik fel az illóolaj. Ezek tehát az elsődleges érintkezési szövetek. II. fázis Amint az illóolaj áthatol az első érintkezési szöveteken, akkor eljut a véráramba és aztán a nyirok rendszer csatornáiba. Tehát a keringés által eljut minden szervhez, és szövethez, melyek a számukra szükséges mennyiséget veszik magukhoz az illóolajokból. Ilyen módon hat minden szervre az illóolaj áldásos hatása. Persze semmi sem marad a vérben hosszú ideig, főleg nem az illóolaj. Az illóolajok illó természetük miatt is 48 órán belül elhagyják a testet. III. fázis Az utolsó fázis a kiválasztás folyamata.
A cselekmény idejének megjelölése azonban, amely Vörösmartynál többször el is marad, vagy nagyon egyszerű (például a Vérnászban: "A' tizennyolczadik században"), vagy titokzatos, mint itt a Csongor és Tünde esetében: "A' pogány kúnok idejéből". [2] A Csongor és Tünde szövegében semmi nem utal a pogány kunokra, idejét valószínűleg nem a történelemben kell keresnünk, hanem egyrészt más Vörösmarty-művekben, másrészt a kifejezéssel felkelthető képzettársításokban. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés) – Oldal 5 a 9-ből – Jegyzetek. A "pogányságot" a magyar történetírói hagyományban a kunok viselik egyfajta állandó jelzőként. Formálisan ugyanis megkeresztelkedtek, amikor Magyarországra költöztek, de sokáig tartott, amíg korábbi világfelfogásukat ténylegesen elhagyták; a IV. László magyar király korát leíró munkák általában nagy kedvvel részletezik pogány szokásaikat. A Csongor és Tündében megformálódó világképet az értelmezői hagyomány mitologikusnak, mesésnek, filozofikusnak, illetve ezek keverékének tekinti, nem érzékel feltűnő "pogányságot". Ám az időmegjelöléssel kiemeli, felerősíti ezt a vonást, a "pogány kunok" szókapcsolattal pedig eltanácsol attól, hogy antik-pogány hagyományt keressünk benne, esetleg a görög mitológia felől értelmezzük.
Itt jut el a látomás arra magaslatra, a vágyaknak és reményeknek arra a tetőpontjára, ahonnan csakis zuhanás és összeomlás következhet (Vörösmarty körforgásszerű történelemszemlélete alapján is, amiről később még lesz szó). A Csongor és Tünde szerkezete kétféleképpen is értelmezhető. A lineáris szerkezet lényegében a felvonásokkal való tagoláson nyugszik. Eszerint a történetnek van előrehaladása, kezdete és vége. Az öt felvonás nagyjából megfelel a klasszikus dráma szerkezeti szabályainak. Csongor és Tünde (színmű) – Wikipédia. A felvonásokon belüli jelenetek elkülönítésére szerzői jegyzetek utalnak. A globális szerkezet értelmezéséhez segítségül hívható Németh Antal és Szauder József vázlata. Eszerint az idő- és a térszerkezet egy kör önmagába visszatérő vonalaként ábrázolható. A cselekmény időtartama egyetlen kozmikussá tágított nap, éjféltől éjfélig tart. (1. táblázat) E körkörös szerkezet a részletekben is megfigyelhető, hiszen az Éj monológja is hasonló felépítésű. A mű eszmeisége alapján meghatározható szerkezet hármas tagolású.
A szerelem végül beteljesül, Csongor eléri célját, és a történet szerencsés befejezéssel zárul. De a Tündérhon elveszett. Földi ember számára az arasznyi lét csak percnyi boldogságot teremhet. A záró négy sor pesszimista színezetű: " Éjfél van, az éj rideg és szomorú, Gyászosra hanyatlik az égi ború: Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, Ébren maga van csak az egy szerelem. "
Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérhon keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget. A drámában számos népmesei motívum fedezhető fel: boszorkány, ördögök, varázslatok. Vörösmarty: Csongor és Tünde by Bea Hargitai. A boldogságkeresés szintjei Szerkesztés Első szinten a térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést. A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.
A három világot összekötő csodafa, a napszakszimbolika (Hajnal, Dél, Éj), a tündér és a boszorkány szerepeltetése, mindkettejük szoros kapcsolata a szexualitással (Tünde csábító szépsége, Mirigy szerelmi varázslatai – ami a néphit szerint a boszorkányok egyik fő működési területe), a több szereplőre jellemző alakváltó képesség, a mágikus kút rendszerbe nem feltétlenül illeszkedő elemeit a "pogány kunok ideje" archaikus hiedelmek együttesévé köti össze. [3] Érdekesség még, hogy a Tünde keresztnevet Vörösmarty alkotta meg: a tündér szóból gyökelvonással képezte. A mű szerkezete Szerkesztés Felépítés Szerkesztés Színházi jelenet (O. Szabó Soma és Lass Bea) A műnek két szintje van: az első a mese, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők). Cselekménye Szerkesztés Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot.
C. ) a cselekmény szempontjából semleges, allegorikus alakok Éj – elvont alak, testetlen lény, nem emberi személy, nincsen emberi jellemvonása, de Vörösmarty asszonyalakban, női alakban ábrázolja. Az Éj nem keletkezett és nem pusztul el, öröktől fogva és örök időkig létezik. Azonos a világ létrejötte előtti és a világ pusztulása utáni semmivel. Számára az idő és a tér is végtelen. Az égi szinthez tartozó szereplők közül egyik sem mindenható, kivéve az Éjt, aki a Jó és a Gonosz felett áll. Egyedül ő rendelkezik korlátlan hatalommal: ő megteheti, hogy száműzi Tündét az égből a földi életbe büntetésül Csongor iránti "földi" szerelme miatt. Csak egyszer szerepel a műben, és se a jók, se a rosszak közé nem tartozik. Szinte nem is szereplő, nem viszi előbbre a cselekményt, ő csak egy allegorikus figura, egy fogalom, egy filozófiai gondolat megjelenítése, egy filozófiai betét. Terjedelmes monológja is személytelen, nem egy konkrét szereplőhöz szól (ami érthető úgy, hogy mindenkihez vagy senkihez szól).