Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom az ország északnyugati részén fekszik. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolják. Megyeszékhelye Tatabánya város. Magyarország legkisebb területen lévő ellenben a második legsűrűbben lakott Magyarország megyéi rangsorában. A megyének tizenegy városa van. Eladó Lakás, Tatabánya, Eladó egyéb lakás, Tatabánya, Ifjúság út, 27 000 000 Ft #8097756 - Ingatlantájoló.hu. Folyók: Duna, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak. Tavak: Öreg-tó, Palatinus-tó.
19 M Ft Pilismarót, Dunapart 100 m² terület 200 m² telek 2 + 1 fél szoba Megnéztem Virtuális séta 29 Elrejtetted ezt az ingatlant és az összes hozzá tartozó hirdetést. 59. 99 M Ft Nyergesújfalu 340 m² terület 991 m² telek 8 szoba Megnéztem 10 Elrejtetted ezt az ingatlant és az összes hozzá tartozó hirdetést. 18. 9 M Ft Vörösmarty utca 20., Tatabánya 97 m² terület 751 m² telek 3 szoba Megnéztem 6 Elrejtetted ezt az ingatlant és az összes hozzá tartozó hirdetést. 25 M Ft Komárom 90 m² terület 659 m² telek 4 szoba Megnéztem 3 Elrejtetted ezt az ingatlant és az összes hozzá tartozó hirdetést. Komárom esztergom megye székhelye. A következő 20 évben megint azonos volt a területe a korábbival, végül 1974 végétől 1983 végéig, kilenc évig hozzá tartozott Gyermely és Szomor a megszűnő Tatai járásból. Párkányi járás Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Párkányi járás a Magyar Királyság Esztergom vármegyéjének Duna-balparti járása volt a trianoni békeszerződés előtt, illetve a második világháború idején.
1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. ) vármegye az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre Komárom vármegye és Esztergom vármegye, továbbá Komárom törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt területrészeinek az összevonásával. A törvény szerint a megye három járásra oszlott és székhelye Esztergom volt. Az orosz kémek jelentette veszélyre figyelmeztetett Svájc. Megszűnésére 1938-ban az első bécsi döntés nyomán került sor, amikor mindkét egykori vármegye teljes területe újra magyar birtok lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét újra Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. Ennek neve 1949-től Komárom-Esztergom megye, az 1950-es megyerendezéstől kezdve Komárom megye, majd 1990 után ismét Komárom-Esztergom megye.
Miért olyan fontos ez Esztergomnak? Történelmi múltját tekintve Esztergomnak mindig is előkelő szerepe volt az ország életében. A honfoglalást követően a 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta meg. Itt született meg Szent István királyunk, itt keresztelték meg, majd itt is koronázták királlyá. Innentől kezdve egészen a tatárjárásig Esztergom volt a magyar királyok székvárosa valamint az ország egyházi központja. Az 1180-as évek végén ide látogató Barbarossa Frigyes császár krónikása a magyarok fővárosának írta le Esztergomot. Komárom esztergom megye székhelye 1. A török hódoltság idején egy több megyényi területre kiterjedő szandzsák központja lett városunk. A felszabadulás után 1708-ban visszakapta szabad királyi város rangját, vele az iparűzési, gazdasági, vám-, kereskedelmi, pallos- és polgárjogait, a törvénykezést, bíráskodást, örökösödést, közigazgatást is beleértve. Az újabb nagy csapás az első világháborút lezáró Trianoni szerződés jelentette városunknak, mely döntés értelmében csak az Esztergomi járás és maga a megyeszékhely maradt Magyarország területén.
Történelem: Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket. Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Komárom esztergom megye székhelye es. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben. Esztergom vármegye egyike volt a két vármegyének, amelynek közigazgatási vezetői nem egyházi vagy világi főnemesek, hanem köznemesek voltak (a másik Pest-Pilis-Solt vármegye volt).