Luca napjához (december 13. ) több népszokás is kapcsolódik. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni, sőt nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. A néphiedelem sokféle babonát ismer, és ebből az egyik a boszorkányok köré kapcsolódik. December 13-án, azaz Luca-napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták. Északon a Luca-menyasszonyt koszorúval és gyertyával 1780-ban említik először, a szokást újraélesztették Svédországban Nobel Alfréd halála évfordulójával összefüggésben. Nevezetesen a Nobel-ünnepségek zárónapja december 13., és e nap reggelén gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat. Luca napi népszokások 2021. Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el.
December 13. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék, Luca kalendárium készítésére. Jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. "Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. " E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. Luca napi népszokások film. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Éjjel, 12 órakor megpiszkafázták a tyúkokat, hogy jól tojjanak. Az ősszel eltett ágas-bogas, új kukoricát Luca napján reggel és karácsony másnapján etették meg, hogy sok legyen belőlük.. Legalább hét féle magot szórtak Lucakor. A kukoricát körbe szórták amikor etettek, hogy az évben szét ne széledjenek. "
szavak kíséretében. A lucázó fiúknak azért is örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz, szerencse lett a tyúkok körül, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak. Sőt, attól is féltek, hogy egész évben törni fognak a tányérok.
Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal Lucapuca, Luca-asszony. Aki magyar hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkán aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja. Luca-napi szokások – Wikipédia. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák. Luca a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek is tartották. A hagyomány szerint Luca neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment. Varázslások, babonák, Luca széke Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése.