Miként a fűző története elárulja, a napjainkban elsősorban csábítást célzó ruhadarab egykoron nem csak a nők sajátja volt. Míg a gyengébb nem egyértelműen azért viselte a fűzőt, hogy darázsderekat varázsoljon magának, addig a férfiak célja az egyenes tartás elérése volt segítségével – s nem utolsó sorban a gömbölyödő pocak eltussolása. A divat koronként eltérő volt, és a ruhatárban megtalálhatóak voltak a kifejezetten a lovagláshoz, a bálokhoz, a terhesség idejére, vagy éppen a mindennapi öltözködéshez alkalmas darabok. Bár számos tévhit terjeng a ruhadarab viselésével kapcsolatban, s a fűző története nem egy olyan esetről szól, amikor eltúlzott szorossága halálhoz vezetett, de mindezt cáfolja könyvében Valerie Steel, aki arról ír, hogy nem mint szexuális elnyomás eszköze volt jelen a fűző a hölgyek ruhatárában, sokkal inkább nőiességük hangsúlyozására. A 18-19. századi orvosok gyakran okolták a fűzőt olyan megbetegedésekért, mint a gerincferdülés, a rák, vagy éppen a nimfománia. Ismerve a kor orvostudományának színvonalát, ahhoz kétség sem férhet, hogy az említett betegségek okai nem a ruhadarab viselésébe keresendőek.
A XVII. század közepén a férfiak is szívesen fűzték magukat, hogy mellkasuk még domborúbb legyen. A XVIII. század elejétől egészen az I. világháborúig a vászonból készült, halcsontokkal merevített fűző volt általános. A két világháború között gumírozott anyagból, a második világháború után nejlonból vagy más anyagból készítették. A XIX. század végén sokan tiltakoztak a fűző viselete ellen, többek között orvosok emelték fel szavukat, mivel úgy vélték, hogy a nők saját hiúságuk csapdájába esnek azzal, hogy képesek akár 38 centiméteresre zsugorítani derekukat, megnyomva ezzel belső szerveiket, amely olyan súlyos betegségekhez vezethet, mint a gerincferdülés, a mellrák vagy a tuberkulózis. Valeria Steele "A fűző története" című könyvének megírásakor komolyan tanulmányozta a fűző egészségkárosító hatásait. Orvosi, kórbonctani jelentéseket vizsgálva arra jutott, hogy bár e ruhadarab csökkentette a tüdő befogadóképességét - ami kapkodó légzést eredményezett ", állandó viselése pedig a hát- és hasizmokat gyengítette, de a fűző viselésének "legsúlyosabb következménye" az emésztési zavar, felfúvódás lehetett.
A deréktrénerek megmozgatják a zsírodat? Ellentétben azzal, amit a hírességek mondanak, a deréktréning nem csökkenti a hasi zsírt, nem fog fogyni, és nem ad hasonló eredményt, mint a zsírleszívás. Egy deréktréner csak annyit tehet, hogy megszorítja a törzsét, hogy átmenetileg megváltozzon a megjelenése. Hordhatok fűzőt mindennap? Ahhoz, hogy valóban csökkentse a derekát, elég rendszeresen kell fűzőt viselnie. Naponta ideális, de akár heti néhány alkalom is befolyásolja a dereka rugalmasságát. Mennyi ideig kell fűzőt hordanod ahhoz, hogy lásd az eredményt? Ha napi rendszerességgel szeretne latex derekú edzőcipőt vagy fűzőt viselni, a cél az, hogy minden nap elég hosszú ideig viselje, hogy a legjobb eredményt érje el, miközben a kényelmet és a biztonságot is figyelembe veszi. A legjobb eredmény érdekében javasoljuk, hogy naponta legalább nyolc órán keresztül viseljen deréktrénert. Mit tesz a fűző a testeddel? Ha helyesen van felhelyezve és befűzve, a fűző 2-4 hüvelykes derékbőséget tesz lehetővé, kívánatos homokóra figurát hozva létre.
Felvételkor a fűző megfeszíti a fűzőt a törzs körül, behúzza a derekát, és végigsimítja a mellkasát és a csípőjét. Mennyire legyen szoros egy fűző? Tehát milyen szorosnak kell lennie egy fűzőnek? "Bizonyosnak" kell lennie, mindenféle csípés, dörzsölés, piszkálás vagy egyéb olyan kellemetlen érzés nélkül, ami miatt a fűzőt bosszúállóan le akarja tépni. Ez nem mulatság! Ha azonnal túl szorosra húzza a fűzőket, az megsérülhet, és a fűző is megsérülhet. Hány centit vesz le a derekáról egy fűző? Ha megfelelő deréktréner fűzőt vásárol, vagyis egy acél csontozásból, merev szárból és erős, tartós textíliából álló terméket, akkor általában számíthat arra, hogy a jelenlegi derékbőségéhez készült termék 2-2 csökkenést jelent. 4 hüvelyk. A fűző soványít? A fűző viselése közben csak kissé vékonyabbnak tűnhet – fizikailag nem változtathatja meg a méretét.... Sőt, a fűző viselése több szempontból is kárt okozhat. A formaruházat megváltoztatja az alakodat? A válasz egyértelmű nem. Az alakformáló ruházat az azonnali karcsúsításra és a ruha alatti kontrollra szolgál.... Tehát bár igaz, hogy az alakformáló ruhák hízeleghetnek a testednek, egyáltalán nem alakíthatják át tartósan a testedet.
Azok a nők, akik a viktoriánus korban fűzőt viseltek, cipőben kezdtek öltözni, mert fűzőt viseltek, nem tudtak hajlítani. A szervek belső károsodása ellenére a fűzők divatban maradtak, és sok orvos akkoriban azt állította, hogy fűző nélkül nem tud járni - elvégre a testtartás és a belső szervek el lesznek helyezve. A viktoriánus korszak nõi kezdtek öltözni... cipõkkel. Végül is, fűzőn és krinolinon viselték, nem tudtak meghajlani, és a saját lábuk nem volt elérhető számukra. Mégis, a második század elején a fűzőt veszélyesnek ismerte el, de egy másik konfigurációjú fűzőt találtak fel, amelyben a nő hátat fordított, bár a hasüregre nehezedő nyomás enyhült. Azonban ez az egyszerűsítés még mindig hatalmas mínusz duzzadt mellkasát hozta, és visszahúzta a medencét, amikor a nők megkapták a gerinc görbületét és nagy terhet jelentettek rajta. A modern divatos fűző divatkellékként működik, és nem vonzza a derekát hihetetlen és veszélyes méretűre. Azonban ma sok ember őrült a vékony derékban. Például Mark Pullin tervező (ez Mr. Pearl valódi neve) 30 éves korában kezdett fűzőt viselni.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A fûzõpálcák a fûzõk hátoldalának merevítését szolgálják. A fûzõlyukak sora mellé varrják be kétoldalt ezeket, tehát összesen négy fûzõpálcát minden fûzõbe. Fûzõ típusok Hosszukat tekintve négy alapszabásformában léteznek fûzõk: derékfûzõk (18-25 cm), mell alatti fûzõk (28-33 cm), félmelles fûzõk (33-37 cm), mellet eltakaró fûzõk (33-45 cm). Az elsõ kettõ minden esetben felsõruházat: blúz, top helyett, vagy azok felett lehet viselni ezeket a fûzõket. A mell alatti és a derékfûzõket egyaránt lehet fehérnemûként ruha alatt, vagy felsõruházatként blúz, szûk felsõ felett hordani. Tévhitek és mítoszok a fûzõ körül Nincs még egy olyan ruhanemû, ami ennyi vitát váltott volna ki a társadalomban. A század elején a nõk felszabadulásának, az emancipációnak a szimbóluma a fûzõ szó szerinti levetése lett. Ezt az ruhadarabot tûzték zászlajukra az emancipátorok, és a nõk elnyomásának és szexuális kihasználásának eszközeként kígyót-békát kiáltottak rá. Objektív megközelítést elsõként Valerie Steel adott a "Corset: A cultural history" címû könyvével, ami eddig sajnos csak angol nyelven jelent meg.
védett/ 50 000 Ft molnárgörény (Mustela eversmannii) Sztyeppi faj, elterjedésének nyugati határa, a Mosoni-sík. A közönséges görénytől világosabb szímű bundája és szem küröli maszkja különíti el. Milliós bírságot is kaphatsz, ha ezeket az állatokat elpusztítod - itt a teljes lista! - HelloVidék. Az embert és a településeket kerüli. védett/ 50 000 Ft nyuszt (Martes martes) Főleg középhegységi és dombvidéki erdőkben fordul elő. Élőhelyet elsősorban erdők jelentik. Az erdőállomány kora az odúképződés miatt meghatározó a faj szempontjából, kedveli a dús aljnövényzetű, rágcsálókban gazdag erdőfoltokat. védett/ 50 000 Ft
A hódok életmódja erősen a vízhez kötött. Az állat a vízparttól ritkán távolodik el 40-50 méternél messzebb. A hazai megfigyelések is azt mutatják, hogy legfeljebb 40-50 méteres parti sávot használnak, de közvetlen a folyó vagy csatorna 10-15 méteres sávjában gyűjtik táplálékukat. A hód növényevő. Elsősorban vízinövényeket és lágyszárú fajokat eszik, de különböző cserjék és fák kérgét, leveleit, fiatal hajtásait is elfogyasztja. Kedvenc táplálékai éppen a vízparton élő puhafák, valamint a vízben élő vízitök és fehér tündérrózsa. A fás szárúak fogyasztása őszi és téli időszakban a legjellemzőbb, amikor más táplálék alig akad. Öt Magyarországon fokozottan védett állat - Zöld Világunk. Ilyenkor a fák kérgét kezdi el rágni. Télire eleségként faágakat raktároz a várába, hogy amikor a vízen a jégréteg kialakul, a búvóhelyén maradhasson. A fák nemcsak táplálékként, hanem építőanyagként is szolgálnak a hódvárakhoz. A vár bejáratát a hódok mindig víz alatt tartják. Csökkenő vízszint esetén gátat is építenek a megfelelő vízállás biztosításához, de erre Magyarországon még kevés a példa.
védett/ 50 000 Ft közönséges vakond (Talpa europaea) Általánosan elterjedt, szinte mindenhol előforduló faj. védett/ 25 000 Ft kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Nyári szálláshelye meleg, sötét padlásokon, illetve kiegyenlített klímájú föld alatti búvóhelyeken lehet. Télen föld alatti szálláshelyhez kötődik, pincékbe, bányákba, barlangokba húzódik. Kedveli a mozaikos élőhelyeket, gyümölcsösöket. védett/ 50 000 Ft közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) A lakott területek tipikus denevérfaja. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit épületekben padlásokon, templomtornyokban alakítja ki. Védett erdei állatok világnapja. Legtöbbször a telet is épületekben tölti, de barlangokba, régi bányavágatokba is behúzódhat. Táplálékát a települések menti fasorokban, kertekben keresi. védett/ 25 000 Ft fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) Kultúrakövető faj, szinte kizárólag épületek zugaiban, gerendák között, zsalugáter mögött stb. telepszik meg, és telelni is épületekbe húzódik. védett/ 50 000 Ft durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) Fákkal, bokrokkal tarkított mocsarak, lápok és ezekkel szomszédos mozaikos területei, hullámterek, árterek adnak otthont neki.
Ezek a növények, állatok általában ma már veszélyeztetettsége okán védelmben részesülnek. Ha az élőhelyeiket is megfelelően védjük, van esély arra, hogy megmaradjanak. Védett és fokozottan védett fajok Magyarországon Védett és fokozottan védett fajok Magyarországon
[1] Alfajai [ szerkesztés] Asio otus canariensis (Madarasz, 1901) – Kanári-szigetek Asio otus otus (Linnaeus, 1758) - Európa, Észak-Afrika és Ázsia Asio otus tuftsi (Godfrey, 1948) - Észak-Amerika nyugati részén Kanada nyugati részétől délre Mexikó északi részéig Asio otus wilsonianus – Észak-Amerika keleti részén Kanada középső és délkeleti része és az Amerikai Egyesült Államok középső és keleti államai Megjelenése [ szerkesztés] Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek. Életmódja [ szerkesztés] Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. A kis erdőfoltokat, a folyók ártereit, a parkokat, öreg temetőket kedveli. Ragadozó madár. Rágcsálókra vadászik nyílt területeken. 4 különleges vadállat, amivel a magyar erdőkben találkozhatsz: sokan nem tudják, hogy itt is élnek - Utazás | Femina. Kedvence a mezei pocok; köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog — főleg verebeket. Lesőhelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik.
Szlovák Paradicsom területének 90%-t erdők borítják. Nagyobb részük bükk és jegenyefenyő vegyes erdők, a szakadékokban és peremrészeken lucfenyő a jellemző. Értékesek a mészkőszirtek meredek oldalain növő erdei fenyő és vörös fenyő maradványegyedek. A sokszínűséget hársfa és juhar erdők valamint égerfa ártéri erdők egészítik ki. A nemzeti parkra jellemző a szakadékokban a fajták fordított előfordulása – vertikális inverzió. Ez idézi elő, hogy magasabb szinteken melegkedvelő növényzet nő és élőlény él, a szakadékok mélyén pedig a hűvösebb klímát kedvelő állat- és növényfajok találhatók. A tagolt domborzat és annak összetétele a növényvilág széles skálájának biztosít életteret. Csaknem 1 000 magasabb rendű növényfajta található itt, közülük 35 védett növényfaj. Védett erdei állatok és megfigyelésük. Napos sziklaszirteket kedvelő növények mellett, réti virágokat, az erdő árnyékában megbúvó, de a szorosok és szakadékok alján élő, hideget kedvelő növényzetet is találunk. A paradicsomi természetet kora tavasztól késő őszig ritka és veszélyeztetett virágok ékesítik, úgymint kökörcsin, szibériai hamuvirág, magyar nőszirom, henye boroszlán, havasi gyopár, boldogasszony papucsa – a legnagyobb szlovák orchidea és még sok egyéb.